Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-14 / 233. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 október 22 Albertina Ferrari. Eerpely, Kosa trio Kamarazene-hangverseny a Közmllvelődéshaza nagytermében vasárnap este 8 órakor (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egészen a reneszánszkorba nyúlik vissza a kamarazene eredete, tehát jó pár száz éves. Ez idő alatt azonban eljutott az otthon intim köréből a hangverseny pódium nagy nyilvánosságáig. Lényege a bensőséges muzsikálás, azonban igy is megmaradt. Pedig sok minden megváltozott ezóta. Fokozódott a zenekar teljesítőképessége, uj hangszereket találtak fel és főleg meg növekedett az ülőhangszerek csen gő bongó tábora A kamarazene formája a legmodernebb zenei törekvések árjában is rendületlenül éli. \ vonósnégyes együttesében legfeljebb a női hang szólal meg mint modern kísérlet. Ennek a kon zervatizmusnak oka, a kamarazene műformák tökéletes csiszoltsága, amely a ma élő zeneköltők legintimebb érzéseinek felvételére ép ugy alkelmas mint régen. Mindenesetre nem tömegmüvészet ez, hanem az érzés és izlés arisztokráciájának művészete, akik az egész világon — bárhova menjünk is — kevesen vannak. Komoly zene kultúrájáért harcol az AuroraKör több mint egy évtizede, ennek a küzdelemnek egyik állomása a vasárnap esti Ferrari-Kerpely-Kósa hangverseny. Hangversenyre az Aurora Kör tagjai elővételben 10 szézalékoa kedvezményt kapnak a Gesmeyféle könyv- és papi'kereskedésben. Olcsóbb lesz a földbérlet, ba megszűnik a busabér A háború után és az azt követő években sok baj volt a földhaszonbéiekkel. Végül is a kormány a földtulajdonosok kívánságára, — nehogy azok a korona romlása következtében jelentékeny veszteséget szenvedjenek, — búzában á lapította meg a földhaszonbéreket. Egyidőben nagy versengés volt e bérletek iránt es ekkor aránytalanul magas bérö;sze?ek alakultak ki néhány vidéken. A túlhajtott árendáknak az lett a kö vetkezménye, hogy számtalan bérlő tönkrement és a középnagyságú földbirtokok bérbeadása körül mostonában néhol fennakadás tapasztalható. A bérlők és földbirtokosok közötti anyagi kérdéseket általánosságban kell rendezni, mert a nyugodt termelést c^ak ez biztosit hatja. Ezzel kapcsolatban múlhatatlanul szüksége az is, hogy a földhaszonbéreket buza helyett pénzben állapítsák meg. Főleg a nagyobb bérlők ezt azért is sür ge'ik, mert a buza áringadozása következtében kénytelenek a földtulajdonodnak járó búzamennyiséget vagy a béi fizetési időpontokig őrizni, vagy pedig, ha eladják gabonájukat, n sgyobb összeget veszíthetnek is a buza árváltozása következtében. Ezzel kapcsolatban országszerte az árendák olcsóbbodását is várják, mert a földbéri ;ti dijak még mindig magasabbak, mint a háború előtt. A földtulajdonosok természetesen ellenzik a bérlők mozgalmát, azonban a fenli okok előbb-u'óbb meg fogják törni a földtulajdonos jk ellen íllását. Egy vidéKj magyar színigazgató sorsa Csáky Antal színigazgató díszlet- és ruhatárát potom pénzen árvereztéK el BéKéscsabán — Díszmagyar 16, aranysujtásos díszruha 20 pengő (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes magyar színigazgató szomorú sorsa teljesedett be tegnap Békéscsabán. A csabai színházlátogató közönség bizonyara még élénken emlékezik Csáky Antal szintár sulatára, melyet pár evvel ezelőtt váltott fal a Kiss Á pádé. Csáky eleinte kitűnő Ízintár*uiatot tartóit, mig aztán envagi he'ycetének rosszabbodásával társulata is romlott, ugy hogy lulajdonképen annak is, hogy Csabúrol el kel lelt mennie, ez volt az oka. Ettől kezdve sorsa mind rosszabbra fordult, állandósultak pénzzavarai, ugy hogy működésének vége felé mér privát kölcsönök u'ján fe dezte társulata szükségleteit. Végre amikor már minden kölél szakadt, 2000 pengő privát köl csőn.ellenében elzálogosította diízlet ÉS ruhatárát. Fizetni persze a szerencsétlen ember ezután még kevésbbé tudott és hisba fordult kétségbeesetten fűhöz fához, nem akedt területében egyetlen község, vagy társadalmi egyesület, mely megmentette volna a kétségtelenül kulturmissziót teljesítő igazgatót. Tegnap 8ztán Csáky Antal szinigazgató pályafutásának, sok küzdelmeinek, reménységeinek és csalódásainak végét jelentette az az árverés, melyet Békéscsabán más érdeklődő hiján négy színigazgató i jelenlétében tartottak meg. A négy árverező aztán o'yan potom pénzen vette meg az egész készletet, ami még az árverési árak történetiben is páratlan. Teljesen jó diszmagyarokat 16 pengőért, az aranysujtásos selyem és szövet díszruhákat 20 pengőért vásárolták ősz sze darabonként. A szerencsétlen Csáky 2000 pengős tartozását jóval felülmúlta a zálogul hagyott holmi s ennek ellenére az árverésből tlig folyt be a tartozás néhány százaléka. Az ő sorsa iniőpélda lehet a kultusz kormány számára is, mely rengeteg pénzi fordít az állami színházakra Budepesíen, de a fontosabb videkkel egyáltalán nem törődik, ugy, hogy a nehéz küzdelemben egyre másra mennek tönkre a szerencsétlen színigazgatók, holott egy kis segítséggel szerény egziszterciájuk biztosítható lenne, miért is nagyon jó lenne szegény Csáky esetét a kultuszminiszter tudomásóra hozni. Téli est Iit a tél, hull a hó, — Csak melegbe' lenni jó, — Kályha mellett ü'ni körbe : (Á

!l a kézen, kéz ökölbe...) S elfeledni ami bu, Ami rideg s szomorú . I Belenézni a parázsba. A csodásba a varázsbe, S figyelni a zizegést, A ropogést-ripecést... Nézni, hogy a fura láng Nyelvit öltögeti ránk, S gondolni az ördögökre, Kik ott égnek mindörökre, S elképzelni ama kint, Amit érez odakint Aki utas, aki vár, Aki „valamibe" jár... Hallgatni, hogy fut a szán, — Csengettyűjét a lován, — ...Es ezernyi annyi n.ást : Nótát, füttyöt, ugatást.. I * * Mert, ha jő a lámpa fénye Megszakad a „Tel regénye,..!" Chován József. n beduinok Palesztinái fenyegetik Jeruzsálem, okt. 13. (Wolff) Egy beduin törzs tábort ütött Franciasziria déli részében és Palesztina határén portyázik. A beduinok több falusi lakost megöitek és megsebesítettek. A beduinok egy izben összeütköztek a palesztiniai rendőrséggel, két beduin és egy rendőr megsebesült. ZfírichbeM « m&gym pengőt 20.65-eI jegyezték. Válságban tengeri termelésünK fl KuKoricamoly pusztításai Tiszántúlon (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Tiszántúl tengeri termésének sikere a tiszántúli gazdák sorsára mindig rendkívül fontos. Ha a kalászosokból valami csapás elron otta is a vért termést: a tengeri volt a gazda reménysége, az még kisegíthette. A Tisíántul legnagyobb részében a tengeri a legfontosabb termények egyike már azért is, mert nagyarányú sertéstenyésztésnek képezi alapját. Most e fontcs termelési ágazat forog súlyos veszedelemben : a kukoricamoly egyre általánosabb és egyre súlyosabb pusztítása miatt. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már évekkel előbb, azonnal, amikor a kukoricamoly terjedni kezdett, felhívta a figyelmet a veszélyre és jelezte, hogy ha nem vigyáznak a gazdák: katasztrofális lesz néhány év alatt a helyzet. Évek óta gazdasági szakiskoláiban, tanfolyamain, előadásain, kiállításain és lapjában s a vidéki lapokban is folytonosan megismétli a Tiszántúli Mszőgazdasági Kamara ez intelmeit. Kérésére a legkiválóbb magyar szakemberek: Jablonouszky József és Bakó Gábor irtak a kukoricamolyról s annak leküzdéséről kiváló ismertető füzetet, melyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiadott és kerületében nagy példányszámban elterjesztett. Most, ezévi tengeri termésünk eredménye szomorúan igazolja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara intelmét: évről-évre nagyobb veszedelemmé növekszik ez és néhány év alatt, ha továbbra is ilyen nagv közönnyel nézik a gazdák e bajt es Ly vonakodnak eleget tenni a haiosájok rendelkezéseinek s a szaké'tők tanácsait nem követik : a Tisz4niul tengeri termése jeleníektelenre csökken, nagy kárt szenvednek a gazdák, közvetve a senéstenyésztés és hizlalás tehetetlenné nehezülése miatt is. A Tiszán uli Mezőgazdasági Kamara jól felfogo'.t hivat ssa tudatában tz *rt a kukt ricarnoly leküzdése éidekében e telen is energikus p opagandá indu A megismételt lapcikkeken kívül: részletes tájehuziQicist nyujio körlevelet ad ki és küld azét nagy példányszári b m ismét A/onkivül a kukoriacamoly által legtöbb károsodást sz n'vedett köísegekben errői szakelőadást rendeztet D brecenben. H íjdu, Békés, Szoinok, SzaDoícs, Szatmárniegyék számos községeben. Aíonk• vül újból fe iri a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a korménynoz, kerve, hogy a kukoricámé ly leküzdése érdekében kiadott, va

!óban sikert el rfti alkalmas rendeleteinek minden községben feíieüen végrehajiasa iránt ujboi i djon ki re deietet. G. Jt. Wells a magyar kérdésről Budapest, okt. 13. Londoni jeleníés azerim WeÜ9, a világhírű angol regényíró az Az Est londoni tudóiiíojához levelet intezetf, melyben azt írja, hoty a békeszerződések által teremtett középeurópai helyzetet ő is Európa egyik legfontosabb problémájának tartja. Jelenlegi vidéki tariozkodása és feleségének sulyo3 betegséga miatt nem fordíthat olyan figyelmet a kérdés e, mint amilyet az feltétlenül megérdemel, mihe'yt azonban kissé nyugodtabb viszonyok között lesz félté lenül foglalkozni fog az üggyel és fi^y-bmmel fogja áttanulmányozni a hoízajuitatott érdekes dokumentumokat meghosszabbítják a házépítési adó kedvezmény batáridejét Budapest, okt. 13. A pénzügyminiszter meghosszabbítja a házépítési adó kedvezmény határidejét 1928. junius 30 ig, azokra a házakra nézve, amelyek felépítését eddig az időpontig befejezik. Fontos tanácskozások tesznek Genfben Budapest, okt. 13 Fontos tanácskozás kezdődik szombaton Genfben, amelyek közelről érintik a magyar gazdasági életei és főleg a magyar malmokra nézve lesz fontos a tanácskozás. A népszövetség meghívására az egyes államok képviselői tanácskozást tartanak Genfben a kiviteli és behozatali tilalmak nemzetközi szabályozásáról. Ez a kérdés bennünket csak kevéssé érdekel, de ezt az értekezlete': összekötik azzal, hogy felhasználják a magyar és osztrák delegációnak Genfben való tartózkodását arra, hogy a hetekkel ezelőtt félbeszakadt magyar osztrák kereskedelmi tárgyalásokat ott folytassák. Magyar részről Péterfi Ödön államtitkár fogja a tanácskozásokat vezetni. Az értekezlet szabad óráit használja fel a magyar osztrák delegáció arra, hogy az ujabb szerződés nyélbeütését megkíséreljék.