Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-12-15 / 284. szám

2 BÍKFFISMEÖM KWSMm Békéscsaba 1927 december 15 Egy öreg felekezeti tanító elmélkedése keserű dolgok felett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Olvasok és leirom, hogy mit. 1. Csabától autón alig három órá­nyira, Nagyváradon 4000 főnyi megvadult oláh diák öli a kisebb­séggé kínozott magyarokat. 2. Főtiszteletii Baltazár Dezső ref, püspökünk Debrecenből Buda­pestre utazott és dec. 10 én meg­tudjuk, hogy gróf Klebelsberg őexcellenciája megígérte, hogy a felekezeti tanítókra is az állami mértéket fogja alkalmazni a fize­tésemelésnél, ami egyedül az ál­lam terhe lesz. A számfejtést so­ron kivül intézik és igy kará­csonyra kiutalják a fizetésemelést. Ez áll az aktivokra. Gondolom a nyugdijasokat — kikel 5000— 5100-9000. sz. rendeletek szerint soroznak be, vagy hagynak ki — a nagyváradi sorsnak szánták. 3. Megjelent a 3566-1927. M. kir. kü. min. rendelet a kedvez­ményes köztisztviselői vasúti me­netjegyváltásra jogosító arcképes igazolványok tárgyában.Téritmény évi 16 P meg a kiállítási m. kir. postai értékjegy. Kedvezmény 50 százalék. E rendeletből is kidomborul, hogy a magyar államban vannak állami tisztviselők, kiknek térit­mény- és kióllitáskölt3égét az al kalmazásbeli államrezort pénztára viseli, de csak a férj és feleség után. A nem államiak — mert hát egy ugyanazon államban van ál­lami és nem állami tisztviselő és kir. hercegek alkalmazottai, ha a firmát viselő (pl. megye, járás, község felekezeti tanárok, tanítók) — nem hajlandó viselni, a költsé­geket önmaguk fizetik. A pénzügyminisztériumhoz tehát beforgalmazódik olyan pengő, akár papír-, akár ércérték, melyről le­olvashatja cseh, oláh, szerb, hogy a kicsiny, egységes magyar nem­zeti államban hány 100 ezer pen­gőt fizetelt be a viitigli állami al­kalmazottnak még a cselédje után is — az állam és mennyit fizetett a többi népség, katonaság ön­maga. Mivel az 1918 óta s bátran 1914 óta tartó destruktív és kon­struktív, internacionalizmus és na­cionalizmus, aktió és reaktió út­vesztőiben Arianne fonalát Euró­pától Amerikáig vérontás nélkül találni nem tudják, keresem a há­romféle olvasmányom 1914 előtti eseményeit, mert ez adja meg an­nak tárgyi egységét, ez tünteti fel a nagyváradi oláh barbarizmus rikító vadságát: a fizetés vagy kedvezmény rendszerben firma szerinti megkülönböztetés jogta­lanságát. * Magam esete; tehát nem kigon­dolt fájdalom, keserűség, nem pá­ratlan eset, 40 év alatt sok ezer párja van. Harminchat év előtt két éves szolgálattal ref. felekezeti tanító voltam. Nagyváradtól Kolozsvárig utaztam egy oláh, de m. kir. áll. tanító, volt iskolatársam, felesége, csecsemője, szolgálójával. Megállapítottuk, hogy okleve­lünk az államseséllyel enyém 440 írtba, az ővé 520 frtban volt a magyar államnak. Én 300 frtos és 50 frtos lakbéres felekezeti ref. ta­nító, ő 400 frtos, természetben előszobás és két padolt szoba, minden mellékhelyiséggel biró la­kásos állami tanító. Én utaztam egész jeggyel, ő, felesége, szol­gálójával MÁV kedvezményes jeggyel. Miért ? Bizonyosan letört volna kocsink tengelye, vagy több szén kellett volna a mozdony kazán­jába, ha a nem állami, de ma­gyar tanító is kedvezményes jegy­gyei utazhatott volna, az állami teniló oláh felesége, oláh szol­gálójával. 35 évig aktiv, 3 éve nyugdíjas lettem, lettünk és vagyunk, mert az összetört, letiport Magyaror­szágból megmaradt csonka Ma­gyarországon, bárha nincs már nemzetiségi kérdés, de megma­radt az állami és nem állami elv, | a fizetés a kedvezmény alamizs­náskodásban. Vájjon van e a képviselőház hatalomban nagy egységes párt jának, teljhatalmú kormányőnak egyetlen egy tagja, ki 40 esztendő kínos tanulságából, egyetlen egy­szer foglalkozott volna: mit vesz­tettünk az állami és nem állami cégér alatt a nenzetiségekre for­dított civilizálással ? Van-e, ki észreveszi a fennkölt ielkü dr. Bjlthazár püspök szive sugallatát, ki a megtartott átkos, vesztünket hozó dogma szerint, szintén nem állami? Mig a reakció, a nem állami eszmények az i'ányadík: eddjg a valódi magyar nemzeti egység­ben való bizakodás — délibáb. P. fl H. Kir. TessediKSámuel Középfokú Gazdasági Intézet célja és feladata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szarvason, az evangélikus főgim­názium épületével szemben, mint­egy hét házhelynek megfelelő, 2255 négyszögölnyi telek északi és keleti szélein, a magyar kor« mány földmivelésügyi minisztere áliampénzcn modern palotát épít­tetett a kisgazdák fiai számára szervezett középfokú gazdasági iskola elhelyezésére, hogy abban a kisgazdák fiaiból az általános műveltség nyújtása mellett, élet­hivatásukra kellőképpen előké­szítve, boldogulásukat megala­pozva, „képesített gazdá"-kat ne­veljenek. A súlyos milliárdokba kerülő hatalmas épületben ugy a hygienia, mint a hivatás minden kívánalma busás kielégítést nyer az épület­nek célszerű belső beosztásával, gazdag berendelésével é3 pazar felszerelésével. És hogy a minden kívánalommal rendelkező elméleti oktatás gyakorlatban is érvénye­süljön, megtámasztáséra nagyér­tékü és jóminőségü 453 katasztrá­lis hold szántóföld, ennek meg­felelő állatállomány és mindezek­hez szükséges gazdasági eszkö­zök és gépek állanak rendelke­zésre. Most. hogy ezt a M. Kir. Tes­sedik Sámuel Középfokú Gazda­sági Intézetet a földmivelésügyi miniszter és az államtitkár ünne pélyesen felavatják, jelentős hiva­tásának hivatalosan is átadják, tudósítónk is meglátogatta az inté­zetet s az intézet előzékeny és udvarias igazgatójának, dr. Gulá­csy Sándornak kalauzolásával megtekintette annak minden zege­zugát 8 a legnagyobb elragadta­tással és dicsérettel beszél ugy a tetszetős, magyaros diszü hatal­mas palotáról, mint a hivatásának megfelelően célszerű belső be­osztáséról, gazdag berendezésé­ről és pazar felszereléséről. Ha a földmivelésügyi miniszter nek — úgymond — egész minisz­tersége alatt más, az egész or­szág boldogulását célzó intézke­dése nem is volna, az az egy ténye, hogy a kisgazdák fiainak Szarvason, az egész országban páratlanul álló középfokú gazda­sági intézetet alapított, elegendő arra, hogy az őstermeléssel fog­lalkozó polgártársaink, a kisgaz­dák és fiaik örök időkön át teljes tisztelettel, a legnagyobb elisme­réssel és hálás szívvel emleges­sék Mayer János földmivelésügyi miniszter nevét. Az intézet célja: négy közép­iskolát végzett gazdaifjakat saját középbirtokuk, vagy bérletük ön­álló kezelésére megtanítani. Fel­adata továbbá az intézetnek az, hogy a tanszemélyzete a tanításon kivül a mezőgazdaság különböző ágaira vonatkozó megállapításo­kat — főleg az említett közép­birtokokról kapcsola'os gyakorlati igényekre való különös tekintettel — kiíérletak és észleletek utján lehetőleg fejlessze; továbbá, hogy a környék kis- és középbirloko sainak gazdasági vonatkozások­ban segítségére legyen s nekik szakügyekben tanácsot adjon, vé­leményt mondjon. Felad 'da végül a tanároknak, hogy a gazdasági szakismeretek népszerűsítését és terjesztését előmozdítsák. Az intézetben az oktatás októ­ber 1 én kezdődik és a következő év julius végéig tart. A beiratás október 1—5. között van. Beiratási dij fejében a növendékek a be­iratkozás első évében 10 pengőt, a további években mindan egyes alkalommal 5 pengőt tartoznak fizetni. A növendékek tandíja egész évre 60 pengő, mely ősszeg negyedévi előleges részletekben is fizethető. Az intézet növendékei bejárók. Nem helybeli növendikek részére konviktus tartatik fenn, melyben a növendékek havi 80 pengőért élelmezést kapnak. A tanulmányi idő 4 évfolyam, melyben az oktatás elméleti és gyakorlati. A négy évfolyam sza­bályszerű befejezéséről — sikeres vizsga esetén — a növendék vég­bizonyítványt kap. A végbizonyítvány tulajdonosat „képesített gazda". A képesített gazda a tejgazda­sági üzemet külön képesítés, illetve időszaki tanfolyam elvégzése nél­kül elláthatja, rendes hallgatónak beiratkozhatik a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra, a bu­dapesti kertészeti tanintézetbe, a középfokú gazdasági tanintézet „jeles" végbizonyítványával pedig rendes hallgatónak felvehető a m. kir. gazdasági akadémiára. Jianlont visszafog tat fák Sanghai. dec. 14. (Wolff) Kan­toni jelentések szerint, ugy lát­szik, hogy az ellenforradalmi erőknek sikerült a város fölötti hatalmat ismét kezébe ragadni. Az ellenforradalmi csapatok gya­logsága bekerítő mozdulatot haj­tott végre és fokozatosan hatal­mába vette a várost. Heg kell rendszabályozni a sofíőröket Kaptuk az alábbi panaszos le­velet, amelyben felpanaszoltakat mi is gyakran tapasztal uk már, épen azért e panaszos levelet le­közöljük az alábbiakban : Tisztelt Szerkesztő Ur I A békéscsabai gépkocsivezetők ellen legyen szabad egy pár szó­val a Közlöny nyilvánosságának igénybevételével panaszt tennem. Szerdán délelőtt a VI ik kerület­ben volt dolgom s a Széchenyi utcai hídon mcn em át. A Kultúr­palota előtt voltam épen, amikor egy autóra lettem figyelmes, mely­nek soffőrje jókedvében lehetett, mert nagyokat nevetett Pár lépés után, amint a hidra értem, azt látom, hogy egy idősebb ur és a társaságában levő fiatalabb úri­asszony és egy 8—9 éves fehér kabátos kis leány a bosszúságtól és röstellkedéstől kiveresedve tö­rülgették egymásról a sarat. Kér­désemre megbotránkozva mondták el, hogy amikor a hidon átmenő­ben voltak, Gyula felől autóíülkö­lésre lettek figyelmesek, mire egé­szen a korlátig húzódtak, nehogy az autó lefröccsentse ő^et sárral. Az au ó lassiiás nélkül vágtatott át a hidon s a híd hig sirával a fejük tetejéig végig freccsentette rajtuk a sarat. Az elbeszelés u án jutott eszembe a pár perccel előbb elmenő autó kacagó soffőrje. önként kínálko­zik a következtetés, hogy a soffőr azon mulatott olyan jól, hogy kel­lemetlen bosszúságot okozhatott másoknak. A bosszúságtól elte­kintve, összegben is kifejezhető kárt okozott a soffőr, mert a kis­leány fehér kabátját fe tétlenül tisztítóba, a hölgy kalapját pedig masamódhoz keli adni kitakarítás végett. Mégis csak lehetetlen álla­pot ahogy egy ember, másik embertársának ilyen egyszerűen okozhasson kárt és még hozzá szemtelenül ki iá kacaghassa a kárvallottat. Az au ó számát a meglepett ur nem tudta megje­gyezni s igy annak vezetője ezért az esetért felelősségre sem von­ható. Nem hiszem, hogy nehézségbe ütköznék egy rendőrségi intézke­dés, hogy az autók hidon csak egészen lassan közlekedhessenek. Az intézkedés betartásának ellen­őrzése céljából pedig egy rendőr­őrszemet kellene a hidra helyezni, annál is inkább, mert erra a nagy­forgalom miatt is szükség lenne. A soffőröknek pedig az ilyen otromba tréfáktól szigorú bünte­téssel kellene elvenni a kedvü­ket. Tisztelettel ' Aláirás. Tlyaklilóval végezték ki Nürnberg, dec 14. (Wolff) Éhr­linger Emil lovászinast, ki ez év április 5 én vadállati módon meg­gyilkolta Mehring Margitot ma reggel fél 8 órakor nyaktilóval kivégezték. Ellenzéki blokkot alakil a Felvidék magyarsága Prága, dec. 14. A csehországi magyar nemzeti párt Szentiványi képviselő elnökletével tanácsko­zást tartott Losoncon. A tanács­kozáson a magyar pártok egyesü­léséről és egy magyar ellenzéki blokk alakításáról tárgyaltak. A párt táviratilag üdvözölte az uj hercegprímást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom