Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-22 / 265. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 22 választmány javaslata szerint 40 ezer pengőt vesznek fel e célra a költségvetésbe s a szoborbizott­ság megválasztását is javasolja. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel teszi ma­gáévá az indítványt. Könyves T. Kálmán mondja el interpellációját a VI-ik kerületi elemi iskola ügyében. Kérdi a polgármestert, mi az oka annak, hogy az ismeretes közgyűlési ha­tározat ellenére ez iskola építésé­ről még szó sem esett? Az interpellációra Korniss Géza dr. kulturfanác3nok válaszolt. Be­je'enti, hogy ez ügyben ismételten érintkezésbe lépett a minisztérium­nál, melynek kiküldöttje éppen a nepokban járt lenn Békéscsabán megvizsgálandó az itteni iskola­viszonyokat. A vizsgálat eredmé­nyeképen elhatározta, hogy jelen­tést tesz miniszterének az V ik ker. állami is­kólának 3 tanteremmel való bővítésére. A Beliczey-major iskolájának bővítése is elodázhatatlan. A VI. kerületi iskola építését kizárólag az hátráltatja, hogy az Irányi- és Révai-utcai iskolák létszáma jóval alatta marad a maximálisnak. Mindazonáltal remény van 8rra, hogy a VI, kerületi iskola ügye is rövidesen végleges és kielégítő elintézést nyer. Ugy az interpelláló, mint a kép­viselőtestület a választ tudomásul veszi. Következett a tárgysorozat 2-ik pontja a köztisztasági szabályren­leletről, Tekintettel arra, hogy a kérdés nincs kellőleg még elő­készítve, ezen célból a képviselő­testület azt most leveszi a napi­rendről 8 bizottságot küldött ki a kérdés beható tanulmányozása céljából azzal, hogy javaslatát rö­videsen tegye meg. Egyhangúlag tudomásul vették a Gerendás községgel kötött va­gyonjogi megállapodásokat és a városi virilisekre vonatkozó javas­latot. Negyvenhatezer pengő­ért névszerinti szavazás­sal megveszik a Slmkó* féle házat, majd Korniss tanácsnok referá­dája után tudomásul veszi a köz­gyűlés a gazdasági ismétlőiskola épületének bővítését. Nagy derültséget keltett a tárgy­sorozat következő pontja, melynél az erzsébethelyiek járda iránti ké­relmét szavazta meg a képviselő­testület akként, hogy az érdekelt­ség a költségekhez 50 százalék­ban járul hozzá. Varga E. And­rás szerette volna 25 százalékra leszorítani a hozzájárulást, hivat­kozván arra, hogy csupa szegény emberről van szó. Nagy derültség közepette olvassák fejére, hogy az érdekeltség maga ajánlotta fel az 50 százalékot, mire ő kijelenti, hogy sem ő, sem a Gécs malom nem irta alá a kérvényt. Harsogó kacagást hozott a jegyző bemon­dása, hogy a kérvényen Varga E. András neve is szerepel. Persze túlzott jóakatában erről Varga E. bátyánk megfeledkezett. Az Aurora kérvényére a képvi­selőtestület egyhangúan elhatároz­ta, hogy a II. kerületi Vas utcát a világháború legna­gyobb lantosának emlé­kére Gyóni Géza utcá­nak nevezi el. A rendes tárgysorozat kisebb ügyeinek elintézése után, melyek között Perlott Ábrahám műkő- és betongyárost felveszik a város kötelékébe, áttért a közgyűlés a póttárgysorozaf tárgyalására. Hosszabb vita után a képvise­rint a városi tisztviselők az álla­miakhoz hasonlóan 10—15 szá­zalék fizetésemelésben részesit­tessenek. A közpénzeket az alábbi arány­ban a következő pénzintézetek­ben helyezik eh Magyar Olasz 5 százalék, Általános Takarék 25 százalék, Nemzeti Hitelintézet 5 százalék, Kisgazda Bank 5 szá­zalék, Békéscsabai Takarékpénz­tár 25 százalék, Magyar Ált. Ta­karék 5 százalék, Kereskedelmi Bank 15 százalék, Leszámítoló 5 százalék és az Angol-Magyar Bankot 5 százalék betétben fogja a város részesíteni. Megszavazták a rizstermelési kísérletek céljaira kért földterületet és a kísérletekkel járó kamatmen­tes kölcsönt. A tárgysorozat többi pontját már gyors tempóban tárgyalta le lőtestület egyhangúlag hozzájárult . a közgyűlés, ugy, hogy déli szü­ahhoz az indítványhoz, mely sze- I netre nem is volt szükség. hősök szobránaKleleplezéseGyomán Csabai staféta az ünnepélyen Gyoma, nov. 21. Lelkes ünnep- ! ség keretében leplezték le vasár­nap Gyomán a hősi halottak em­lékszobrát, amelyet Istók János tervezett. Az ünnepélyen megje­lent József királyi herceg is, aki lendületes szavakkal nyitotta meg az ünnepséget. A szobor leleple­zésen az egész megye képviselve volt. Az emlékmüvet virágokkal borította el a közönség. Délben az Urikaszinóban több mint 100 teritékes ebéd vo't, amelyen Jó­zsef kir. herceg is rísztve't. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák részére pedig a külön­böző olvasókörökben volt ebéd, amelyen a község a lakosság ál­tal adományozott adományokból megvendégelte őket. József főher­ceg a bankett utón az Erzsébet sperltelepen enlékfát ültetett a hősök emlékére. A csabai MOVE stafétát indított Gyomára, melynek utolsó futója mejkoszoruzta a szobrot. flz egyesült polgári pártok megállapították a községi választásra jelöltjeiket fl jelöltek névsorát egyelőre csaK a KeresKedelmi Csarnok, hozza nyilvándsságra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyesült polgári pártok vá­lasztási végrehajtó bizottsága va­sárnap este tartolt értekezletet, amelyen ugy a kisgazdák és a Nápegylet, mint az Ipartestület és a Kereskedelmi Csarnok meg­nevezte a maga jelöltjeit. Tekin tettel azonban arra, hogy a meg állapitolt közös lista még mindig nem tekinthető teljesen végleges­nek, elhatározták, hogy a jelöltek nevét csak később hozzák nyilvá­nosságra. Más a helyzet a Kereskedelmi Csarnoknál, amely vasárnap dél­utáni nagygyűlésén véglegesen határozott a hivatalos Jelölés tár­gyában. A nagygyűlésen dr. Tar­dos Dezső elnökölt, aki közölte, hogy a közös polgári pártok a Il ik községi választókerületben 5 rendes és 2 póttagságot juttattak az egyesületnek, mig Erzsébethe­lyen a VII.' kerületben 2 rendes tagságot. Minthogy az eddig megtartott értekezletek informatív jellegű meg­állapodásai nem tudtak megnyug­tató harmóniát teremteni, hosz­szabb vita után a gyűlés ugy határozott, hogy titkos szavazás utján dönti el. kiket óhajt a listán szereoeltetni. A titkos szavazást csak a II. kerületre rendelték el, minthogy Erzsébethelyen a gyűlés egyhan­gúlag Brülle r Ármin kereskedőt és Sipos Ignác fakereskedőt je­lölte, mig a póttag jelölését egye­lőre függőben hagyta. A titkos szavazás eredménye a következő volt: dr. Gyöngyösi János 83, dr. Biró Emil 63, Engel Jenő 61, Csil­lag Ignác, Fekete Sándor 59—59, Rusz Károly 30, Péli Mihály 24 szavazatot kapott, vagyis a Keres­kedelmi Csarnok, illetőleg az egye­sült polgári pártok jelöltjei a II. kerületben: Csillag Ignác a Csarnok társ­elnöke. Fekete Sándor a Csarnok társ­elnöke, Dr. Biró Emil a Csarnok ügyésze, Dr. Gyöngyösi János a Csarnok főtitkára, Engel Jenő választmányi tag, mint rendes tagok és Rusz Károly választmányi tag, Péli Mihály választmányi tag, mint póttagok. Megjegyzendő, hogy olyanok, akik virilis jogon, vagy megbízás u'ján tagjai a kép­viselőtestületnek, nem voltak je­lölhetők. A Csarnok listájára a II. kerü­letben a póttagok közé első he­lyen egy jelöltet fognak ál!itani. a Városi Síinházban Telmányi Emil, a hegedű világ­hírű magyar mestere e hó 19-én tartotta meg városunkban jóiékony­célu hangversenyét a színházban, a Magyar Távirati Iroda nyugdíj­intézete javára. Nem első izben gyönyörködölt ezúttal Telmányi Emil játékában a csabai publikum és ez az esete is azok közé tartozik, mely felejt­het tlen emléke marad a zene­kedvelő közönségnek. A hatalmas anyagot felölelő mű­sor első száma Beethoven örök­szépségű „FrühIingssonate"-ja volt, mely müvet már több művész elő­adásában volt alkalmunk hallani és különös élvezetet jelentett eb­ben a jólismert zeneműben az egyes nüanszok egyéni kidolgo­zásában látni meg a darabot tel­jes lelkéből átérző zseni megnyi­latkozását. Bech G-moll hegedüszonátájá­ban a művésznek legmagasabb fokú technikai tökélye nyilvánult meg és a közönség a káprázatos és nehéz hegedűszólót elbűvölve és elragadtatva hallgatta. A Mo­zart 4-dur hegedühangverseny minden egyes téleleböl kiáradó édes melódiák soké tartották le­nyűgözve a közönséget. Majd két kisebb darab követke­zett: Chopin Pre ude-jet adta elő a mester saját átírásában, úgy­szintén egy dán zeneszerző, Dal­berg Scherzoját. De mindezek után is az este szenzációja mégis az utolsó szám Dohnányi: Ruralia hungarica-ja lett. Ezt a müvet Dohnányi erede­tileg zongorára szerezte, mejd át­írta zenekari darabbá és legutóbb a bécsi filharmonikusokat ő diri­gálta ebben a műben az osztrák főváros legzeneérlőbb közönségé­nek frenetikus tetszésnyilvánításai mellett. Röviddel ezelőlt Dohnányi ótirta munkáját hegedű-zongorára is és Telmányi előadásának sikerére ez a szám tette fel a koronát. Ez a darab minden porcikájában a ma­gyar néplélek zenei megnyilvánu­lása, minden taktusában a magyar népzene él. A közönség szűnni nem akaró tapsorkánnal fogadta, legkivált a Presto és Molto Vivace tételeket. Közkívánatra a művész Scarlatti egy kis darabját adta még ráadás­nak. A legnagyobb elismerés hang­ján kell megemlékeznünk az illusz­tris kísérőnek, a Békéscsabán gya­kori vendégszereplései által már jól ismert Kósa Györgynek a já­tékáról, aki kifinomult zenei érzé­sével a leghalványabb árnyalato-

Next

/
Oldalképek
Tartalom