Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám
1927-11-19 / 263. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 19 Nagy forgalom az első zóna-napon a csabai gőzfürdőben f\iért nem lehet olcsóbb a fürdő? — Kedvezményes jegyeidről Kel! gondosKodni! (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hogy mennyire közéleti és kulturesemény a csabai gőzfürdő megnyitása s mennyire közszükségletet jelent, legjobb bizonyítéka az, hogy mostanában mindenki a fürdővel foglalkozik. Magasztalják, dicsérik a fürdőt, elragadtatással beszélnek róla azok, akik már voltak benne, viszont ócsá rolják és szidják azok, akik még nem fürödhettek benne, mert nem volt rá pénzük. És mert a mai sanyarú világban a legtöbb embernek alig futja a legszükségesebbre, igy hát nem csoda, hogy nagyon sokan vannak azok, akik elégedetlenek a fürdővel, helye* sebben annak díjszabásával. Általános a panasz s hozzánk is napról napra érkeznek ilyenek, hogy a fürdő drága. Bizony ez igaz. De vájjon mi nem drága ? Drága a ruházat, drága az éle lem, drága a lakbér, mindennek nagy az éra, csak a kereset és a jövedelem kevés. A középosztály elszegényedése, amelynek pedig elsősorban igénye a fürdő, köztudomásu. A fürdőnek mindent drágán kell megfizetnie: a szenet, az olajat, a világítást, a karbantartást, az adminisztrációt, a személyzetet, hogy nyújthatná akkor a fürdőjegyeket olcsón ? Beszélgetést folytattunk erről a kérdésről az igazgatóság egyik tagjával, aki a következőkép nyilatkozott : — Az igazgatóság örömest állapított volna meg a jelenleginél sokkal alacsonyabb árakat, azonban lelkiismeretes számítás után ez nem állott módjában. Arról, hogy a fürdő hasznothajtó vállalkozás legyen, mindenki lemondott. De legalább is mindennapi rezsijének költségeit fedeznie kell, mert különben az lenne a helyzet, hogy a város közönsége nagy áldozattal egy modern, szép fürdőt építtetett meg s arra évenként még súlyos milliókat kellene közpénzből ráfizetnie. Vagyis egyszerűen : hogy a közönség olcsóbban fürödhessen, azt az adózóknak kellene megfizetnie. Egyre azonban lehet és kell is módot találni: arre, hogy általánosságban a csabaiak, akiknek adófilléreiből építették a fürdőt, o'csóbban fürödhessenek, mint az idegenek. Ezzel a gondolattal az igazgatóság behatóan foglalkozik s előreláthatólag már a közeljövőben történik ilyen irányban intézkedés. Mint értesülünk, bizonyos kedvezményes jegyek kibocsájtásáról van szó, amelyet helybeli egyesületek, testületek, hatóságok, iskolák, vállalatok utján s még más, könnyen megközelíthető módon hoznának forgalomba. Annak, hogy a fürdő máris nem bizonyul kicsinek, csakis a jegyek magas ára az oka. Bizonyítéka csabai Árpád fürdőt, amely mindjárt a budapesti Gellért- és Széchenyi-fürdő után következik.Technikai berendezése olyan és a gyógyfürdő feladatai! o'y népszerűéi oldja meg, ho?y bármely világvárosban is méltán foglalhatna helyet. Súlyos konfliktus a Vatikán és Jugoszlávia között Belgrád, nov. 18. Jugoszlávia és a Vatikán között ismét súlyos konfliktus tört ki. A róma' Szent Jeremiás intézet élére, amely jugoszláv állami tu'aidon, a ju?oszláv kormány nemrégiben jugoszláv állampolgárt nevezett ki, amivel szemben a pápa kijelentette, hogy az intézet egyházi intézet, amelynek vezetése a Vatikán által ki nevezett rektor kezében keli, hosty legyen. A két álláspontot eddig nem sikerült közelebb hozni egymáshoz. Már túlnőtt jelenlegi Keretén az épitőipari téli tanfolyam Hatvan tanonc szorong egy szüK helyiségben — Előbbutóbb aKtuálissá váliK egy épitőipari szaKisKola létesitéséneK Kérdése ennek az első zónán ip eredménye. Szerdán délu'én a nőknek eery pengőért lehetett fürdeni s délután négy óra között már nem volt egyetlen egy üres kabin S3. Ö vendete3, hogy a fürd5zők között nagy számban voltak képviselve a gazdaosztály nőtagjai s főleg az idősebb mamókák órák hosszat elüldögéltek a pompás, meleg medencében. A csabai fürdő megnyitásával egyébként a legn^gvobb elismeréssel foglalkozoít a f5városi sajtó, sőt ai Újság kiküldött tudósítója beszámolójában Magyarország harmadik fürdőjének mondja a (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai épitőipari téli tan folyamról tudott dolog, hogy az országban a legelső helyen áll, ugy népesség, mint az oktatási nivó szempontjából Nem mi állapítottuk ezt meg, hanem megállapították azt mér évekkel ezelőtt a tanfolyam záróvizsgálatán megjelent szakfelügyelők és főigazgatók. . A tanfolyamot, mint ismeretes Ádám Gusztáv műszaki tanácsos, mint lelkes szervező és az iparos tanoncképzés meleg szivü pártfogója fejlesztette ki azzá, ami ma. Lehet, hogy évtizedekkel ezelőtt talán maga sem gondolt még arra, hogy egyszer eljön az idő, amikor ez a tanfolyam kinő a tanfolyamkeretből, amikor is múlhatatlanul szükségessé fog válni annak megfelelő szakszerű átszervezése. Ez az idő ma már el is érkezett. A november elsején megkezdett tanfolyam a népesség szempontjából minden várakozást felül mult. A szakoktatók a legnehezebb kérdés élőit állanak, nem annyira kizárólag a n pesség miatt, hanem inkább amiatt, hotrv igy az oktatás zavartalan és kielégítő menete biztositható legyen. A közismereti tárgyaknál még c3ak megy a dolog valahogy, ámbár itt is zavaró körülmény az, hogy a tanoncok heringek médjára zsúfolódnak össze a padokban. Sokkal nehezebb a helyzet a szakmabeli tárgyak oktatása szempontjából. Szabadkézi rajz, mértani rajz, építészeti szakrajz ábrázoló mértan perspektíva stb. tárgyak előadása alkalmával egy olyan padban, melyben rendesen csak hat tanuló képes például rajzolni, 10-12 fanuló szorong. A szobafestők és mázolok tanfolyamán 60 növendék már az idén sem fér el s mi less majd jövőre, mikor az évről évre való növekedés mind nagyobb és nagyobb százalékú. Ezen a szakon már az idén is rendszeresíteni kellene egy előkészi'ő és egy haladó csoportot, de ha ez az idén mór nem lehetséges, jövőre feltétlenül meg kell csinálni Ugyanez a helyzet a kőműves, kőfaragó és ács szakmában is. A várost minden elismerés megilleti legfőként azért, hogy a szűkös anyagi viszonyok közepette mégis igyekszik áldozatkész támogatásával lehetővé tenni mindazt, ami a jelen körülmények mellett a szakoktatásnak létkérdése, mert hiszen önmaga győződött meg arról, hogy ez a támogatás nem hiábavaló és nem felesleges. Ugyancsak elismerésre méltó a mesterek még nagyobb jelentőségű támogatása akkor, ha tudjuk, hogy mily sanyarúak még mindig az ipari viszonyok. De szívesen hozzák meg ők is az áldó zatot, mert látják, hogy az első osztályos tanonc, ki abszolút tudatlanul kerül a tanfolyamra, a három évfolyam elvégzése után milyen nagy mértékben gyarapította ismereteit. Éppen azért a tanfolyam lelkes megszervezőjétől, Ádám Gusztáv műszaki tanácsostól várjuk most mór valamennyien a továbbiak kezdeményezését s ezen kezdeményezés most már nem végződhet másban, mint az önálló épitőipari sza kiskolában . Zürichben a magyar pengőt 99.82 5-el jegyezték. flz Alföldön gazdag földgázmező ezer méter mélyben sincs (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az alföldi mélyfúrások nem elégszenek meg legújabban c;upán csak hévvizzel, hanem gazdag földgézmezőkről s peíróleumforrásokról, sőt sctelepekről álmodoznak. Egy kiváló geológus, Pazár István, ki az alföldi ártézi kutak kitűnő ismerője, nagyon lehűtötte ezt a várakozást Szerinte két szintből kerüihet géz az ártézi kutakba. E^yik az Alföld altalajába süllyedt lápok szir tje, a másik a harmadkori rétegek közzé tartozó slier formáció szintje. Az alföldi artézi kutakban előforduló gáz az előbbi szintből tör elő- Es azonban erősen szennyezett, szaporótlan fejlőd ÜÜ S ninc3 gyűjtő rétegjük. Ellenben a harmadkori rétegekből feltörő földgáz csaknem abszolút tiszta, rchamos a szaporodásuk, nagy a nyomásuk s óriási gáztartályaik vonnak. Ilyen a kiasármási világhírű földgázkút Erdélyben. Ez a ga~d »g fö dgázmező azonban az Alföldön 2—3000 méter mélységben lenne felialálható, mivel azonban egy ilyen mélyfúrás horribilis pénzbe kerülne s bizonyos fokig kockázattal járna, azért egyhamar aligha lesz ez Alföldön jelentékenyebb földgázkút. (KE.) HÍREK Ezen a héten a Réthy, Sűdy és Fetker gyógyszertárak tartanak éjjeii szolgalatot. — Diszpolgárság. A békési járás valamennyi kö?sége — legutóbb Koröstarcsa község — díszpolgáré választotta a kormány fejét, gróf Bethlen István miniszterelnököt. Koröstarcsa község küldöttsége Arany Gusztáv ref. lelkész vezetésé\el a művészi kiállítású díszpolgári oklevelet e hó 17 én adta át az egységes párt klubhelyiségében — a kormányelnöknek. — Kitüntetés. Mezei János békési postamester a közélet terén kifejtett érdemei elismeréséül kormányzói kitüntetésben részesült. — Sass Árpád kép és a hódmezővásárhelyiek majolika kiáilitósa vasárnap estig nyitva a Kultúrpalotában. A kiállításon igen kedvező feltételekkel vásárolhatók értékes festmények és majolikák. — Köröstarcsa Iskolát épít. Köröstarcsán a ref. egyház eladta a tizedbeli ref. elemi iskolákat, melyek szétszórtságuk s régiségük miatt a mai kor követelményeinek mér nem feleltek meg s ezek helyett egy uj 6. osztályú modern központi iskola építését kezdte meg. Az uj épület nemsokára készen lesz s teljesíteni fogja magasztos hivatását. — Telmányi hangversenye szombaton este 8 órakor a Városi Sifnházban. Csipke-áruház Békéscsaba, Andrássy-út 6 Selymek csipkék harisnyák rövidáruk, diszcsattok a legnagyobb választékban Giitvill Frigyes • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk
