Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám
1927-11-17 / 261. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 2 fl KUT művészei BéKéscsabán Kmetty János, Bornemissza Géza, Pátzay Pál és Kolozsvári Sándor Kiállítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig zárul be Sass kiállítása és méris egy igen érdekes művésztársaság vonul be a Kulturpalofába. E müvés/ek a budapesti Képzőművészek Uj Társasága tagjai. Aki olvassa a pesti lapok művészi beszámolóit neveikkel minduntalan találkozik. Kolozsvárit mindnyájan közelebbről ismerjük, a többiekről a közeli napokban egy neves fővárosi újságíró (Kál lay Miklós) tollából érdekes ismertetést hozunk. A kiállításnak különös érdekességet ed, hogy a művészek mind e&y stilus képviselői és igy müveik egységes és tökéletes képét fogja nyújtani a jelenlegi modern, de a nem túlzó művészeti törekvéseknek. Mindnyájan emlékezünk még a tavalyi Perrloít Orbán kiállítás sikerére; ez a kiállítás hasonló karakterű lesz, de annál változatosabb, mert Kmetty, Bornemissza festők, Pátzay szobrász és Kolozsvári grafikus. A kiállítás reprezentatív jellegét emelni fogja, hogy Főnagy Béla műtörténész, akii a minisztériumban most, mint kiváló szakembert kiállítások előkészítésére meghívtak, a kiállítás keretében érdekes előadást tart a festészet fejlődéséről. fi nagy TessediK szomorú vallomásai A (Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasiak európai hirü gazdaségi reformátora, a jámbor lutheránus lelkész, Tessedik Sámuel mér elért annyit, hogy sirját a szarvasi ótemetőben néhány virégbokorral díszítették, mig az otttani tanítóképző épületének falába (az ő egykori gardasági , ipari tanintézetének többszörösen átrenovált épülete) egy hihetetlenül szegényes kis emléktáblát nyomtak. És hogy neve ideig óráig fenn maradjon, a nemrég megnyílt középfokú gazdasági tanintézetet nevéről nevezték el. Bizony bizony nyomorúságoson szegény hálája mindez az utókornak azzal a nagy férfiúval szemben, akit életében is a legaiantosabb kicsinye°kedésekkel akartak elgáncsolni, ö aki az 1794—95. nagy inség alkalmával 400 gyermeket és felnőttet juttatott kenyérhez az intézetében berendezett gyapjufonó műhelyben, kénytelen bevallani, hogy bár sem az államnak, sem a községnek egy fillérjébe sem került ez a foglalkoztatás, a rosszakarat mégis elgáncsolta ezt a humánus mozgalmat. Majd egy felállítandó kórház és szegényház számára gyűjtött tekintélyes alapot, de az 1817 iki egyházi gyűlésen az alapot egyszerűen szétosztották a szegények közölt. Gyönyörűen fejlődő gyümölcsfa iskolája számára sem adták meg a kért földet s kénytelen volt az értékes facsemetéket potomáron adogatni el. Nagy gonddal készített faiskolájába bosszúból a bikákat is beengedték s azok vandál pusztítást vittek véghez ottan. A folyton búvárkodó lelkészt meglesték, hogy néha reggelig is könyvek előtt ül. Eniatt ócsárolni kezdte a tudatlan nép, hogy miCfoda pap az, aki annyi év alatt se tudja megtanulni a mes'erségét? Élete vége felé szemevilégát is csaknem elvesztette, de ^zéri utolsó éveiben is azt irta : „Óh mi szép volt az a hatáskör, melyet az utamba gördített akadályok közt is betölteni igyekeztem ötven év alatt." A németek által is megirigyelt európai hirü gyakorlati ipari és gazdasági tanintézetét anyagi támogatás hiányában zárta be. Kíváncsiak vagyunk, mikor fog megszületni az a generáció, amely meg fogja (udni érteni e?-t a7. apostoli munkáaságu, nemes férfiút ? (K.E.) A magánalkalmazottak elkeA Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége vasárnap délelőtt a régi képviselőházban népes nagygyűlést teriott, amelyen elkeseredett hangon tárgyalták meg a magánalkalmazottak szomorú helyzetét. Szilágyi L^jos elnöki megnyitójában aat hangoztatta, hogy a magyar dolgozóíáisadalom legelhanyagoltabb rétege a magán alkalmazottak nagy tábora, amely a legteljesebb bizonytalanságban küsd a nyomor ellen A vesze delmes egyke-rendszer főoka első sorban a nyomorúságban keresendő. Teljesen osztja a izövetség Bethlen miniszterelnök javaslatát, amely szerint a többgyermekes családapát nagyobb bérrel kell jutalmazni. 94 642, női alkalmazott közül 53.921-nek a jövedelme 1,000.000 korona alatí marad. (S-iégyen 1) Ezen változtatni kell. A munkaadóknak érdeke, hogy az ellentétek minél előbb kiegyenlítődjenek, nem szabad megvárni, mig az elégedetlenség kíméletlen és hangos formában jut kifejezésre. Ezután dr. Delhacs Rigand, a szövetség ügyésze hatérofati javaslatot terjeszteti elő, amelyben a magánalkalmazottak jogviszonyaik, fizetéseik törvényhozási uton való rendezését és kamara fölállítását kérsk a kormánvtól. Dr. Győri Emil után Zachara Lsjos főmérnök ar ól beszélt, hogy a nsgytőle sohasem volt olyan könyörtelen, mint ma. A vagyonukat a vállalatok legnagyobbrészt átmentették és ugyanakkor alkalmazottaiknak annyi fizetést sem adnak, hogy száraz kenyérre elég legyen. Köves János és mások beszéltek még, végül a nagygyűlés elfogadta a beterjesztett javaslatokat. Javítani Kell a cséplőgépeket Évente Közel 1 millió mázsa gabona vész Kárba a cséplési szemveszteség révén Budapestről je'entik: Ismeretes, hogy évenkint jelentékeny kár éri a gazdikat, de a nemzetgazdaságot is az úgynevezett cséplési szemveszteség révén s ennek oka a cséplőgépekben,' azok helytelen kezelésében keresendő. Erről a fontos kérdésről, amely már prob* lémaszámba megy, rendkívül érdekes előadást tartott a Mérnöki Egylet gépészeti és gyáripari szakosztályén Zaymus Illés oki. gé pészmérnök. Előadásáben kifej tettte, hogy a csép'ő gépeket a rohamosan fejlődő technika szemüvegén nézve több évtizedes mozdulatlanság jellermi. A mai cséplőgép — kisebb módosításoktól elíekintve — működési elveiben ugvanaz, mint a 40—50 év előtH. Ennek megfelelően munkája nem is kifogástalan. E;t igazolják a megejtett országos vizsgalat eredményei, amelyek szerint a cséplési munka 2—4 százalék magveszteséggel jár s emellett a gépek teljesítménye is alatta marad a gépekhez fűzött várakozásnak. Csonkamagyarországrak az említett átlag 3 százalékos magvesztesége közel 1 millió q t tesz ki évente. A szerkesztő technikus szerepe tehát elérkezett, hogy oly műszaki megoldásokat keressen, amelvek a tökéie'esebb működésen felül a munkát a személyzet gondosságának kisebb nagyobb fokától is lehetőleg függetlenítikZaymu9 ismertette az e téren ki fejtett több mint 6 évi munkája eredményeit jelentő szerkezeteit. Kifogásta an egyenletes munka eléres éhez első feladat volt az etetés egyenletességének megoldása. E célra szerkesztett önetetők már eddig is voltak, de a legjobb német és amerikai önetetők is külön meghajtott terjedelmes és komplikált szerkez tekből állanak, amelyek a feladatot mégis csak részben oldják meg. Teljesen uj nyomon halad a Zaymus féle megoldás, melynél magát a dobot, illetően annak nagy dinamikai akcióképssségét használiák fel megfelelő szerkezeti elemek bekapcsolása segélyével az elosztás végzésére. Az uj szerkezettel megejtett hivatalos kísérletek adatait a szakbizottság táblázatba foglalta. Ezek azt igazolják, hogy az uj szerkezetek kisebb magveszteség mellett többet csépelnek. A magveszteség lecsökkentése és a teljesítmény emelése révén keletkező előnyök körülbelül azonos értékre egészítik ki egymást a különböző csépléseknél, s ez az előny a csépelt gabonának mintegy 4 százalékával ér föl. Telmányi Emil világszerte elismert, a ma élő hegedűsök egyik legkivólóbbja. Óriási sikerek fűződnek eddigi művészi pályafutásához s aho! hegedűjével megjelenik a hangversenypódiumon, mindenütt a magyar géniuszt képviseli s a magyar értéket reprezentálja. Szinte kézrőlkézre adják az impresszáriók, annyira el van halmozva hangversenyajánlatokkal. M gis engedett a magyarországi zenét szerető körök kérésének s vállalkozott arra a művészi turnéra, amelynek egyik állomésd városunk lesz, ahol f. hó 19 én tartja meg Telmányi magas nívójú hegedühangversenyét Kó3a György zongoraművész kíséretével. Reméljük, hogy a magyar művészeknek ezt a ragyogó képviselőjét városunk kulturálisan fejlett közönsége szeretetével fogja elhalmozni. Meghalt Battonyán 110 éves korában Magyarország Battonyáról jelentik: Csoszor Györgyné nemcsak Battonyának, hanem egész Magyarországnak a legidősebb asszonya volt. Ma már csak a történelem beszél arról az időről, amelyben Csoszor Györgyné bölcsöje ringott. Mert Csoszor Györgyné 1817. év október hó 27 én, tehát több mint 110 évvel ezelőtt született. 110 évvel ezelőtt, amidőn még a fatengelyes kocsi volt a leggyorsabb közlekedési eszköz, száraz malom kelepelt Battonya alatt s futóbetyárok lovának a patkója alatt csikorgott a tél hava. 110 évvel ezelőtt, amikor Pest egy hónapi járóföldre esett Battonyá> tói 8 a postakocsi utasa végrendelkezett és könnyes bucsut vett családjától és falujától, mielőtt elindult volna erre az ulra. És Csoszorné, a régi, legendás idők itlfelejtett alakja, rég elcsendesült fonokák és véres, betyáros mulatozás idejéből elindulva, megérte a repülőgépet, amely átszeli a világokat elválasztó óceánt, a tenger alatt járó hajót, amely leszáll a tenger misztikus mélységébe és a rádiót, amely vizeken, hegyeken, völgyeken, tengereken, városokon, országokon és határokon keresztül drót nélkül közvetíti az emberi hangot a végtelenségek felelt. Csoszorné megérte azt az időt, amiről fiatal korának regényírói még álmodni sem mertek. Ebbe a világba azonban nem illeszkedett bele Csoszorné. Ijedlen tiltakozott a haladás ilyen gyors tempója ellen és csendesen, viszszavonulva élt kis hajlékában, ahol minden a régi időkre emlékeztette. A betegséget nem ismerte, 110 évet élt egészségben. Csoszorné teste összezsugorodott mint az aszalt gyümölcs, hallása cserben hagyta, de azért a legutóbbi időkig szívesen elbeszélgetett a múltba vesző régi időkről, fiatalkori históriákról, hancurozásokról, a régi hires betyárokSzörmedivatüzlet Andrássy-ut 10. itricz Sámuel TELEFON : 325 szűcsmester