Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-17 / 261. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 2 fl KUT művészei BéKéscsabán Kmetty János, Bornemissza Géza, Pátzay Pál és Kolozs­vári Sándor Kiállítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig zárul be Sass kiállítása és méris egy igen érdekes művész­társaság vonul be a Kulturpalo­fába. E müvés/ek a budapesti Képzőművészek Uj Társasága tag­jai. Aki olvassa a pesti lapok mű­vészi beszámolóit neveikkel mind­untalan találkozik. Kolozsvárit mindnyájan közelebbről ismerjük, a többiekről a közeli napokban egy neves fővárosi újságíró (Kál lay Miklós) tollából érdekes ismer­tetést hozunk. A kiállításnak különös érdekes­séget ed, hogy a művészek mind e&y stilus képviselői és igy müveik egységes és tökéletes képét fogja nyújtani a jelenlegi modern, de a nem túlzó művészeti törekvések­nek. Mindnyájan emlékezünk még a tavalyi Perrloít Orbán kiállítás sikerére; ez a kiállítás hasonló karakterű lesz, de annál változa­tosabb, mert Kmetty, Bornemissza festők, Pátzay szobrász és Kolozs­vári grafikus. A kiállítás reprezentatív jellegét emelni fogja, hogy Főnagy Béla műtörténész, akii a minisztérium­ban most, mint kiváló szakembert kiállítások előkészítésére meghív­tak, a kiállítás keretében érdekes előadást tart a festészet fejlődé­séről. fi nagy TessediK szomorú vallomásai A (Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasiak európai hirü gazda­ségi reformátora, a jámbor luthe­ránus lelkész, Tessedik Sámuel mér elért annyit, hogy sirját a szarvasi ótemetőben néhány vi­régbokorral díszítették, mig az ott­tani tanítóképző épületének falába (az ő egykori gardasági , ipari tanintézetének többszörösen átre­novált épülete) egy hihetetlenül szegényes kis emléktáblát nyom­tak. És hogy neve ideig óráig fenn maradjon, a nemrég megnyílt kö­zépfokú gazdasági tanintézetet ne­véről nevezték el. Bizony bizony nyomorúságoson szegény hálája mindez az utókor­nak azzal a nagy férfiúval szem­ben, akit életében is a legaianto­sabb kicsinye°kedésekkel akartak elgáncsolni, ö aki az 1794—95. nagy inség alkalmával 400 gyer­meket és felnőttet juttatott kenyér­hez az intézetében berendezett gyapjufonó műhelyben, kénytelen bevallani, hogy bár sem az ál­lamnak, sem a községnek egy fil­lérjébe sem került ez a foglalkoz­tatás, a rosszakarat mégis elgán­csolta ezt a humánus mozgalmat. Majd egy felállítandó kórház és szegényház számára gyűjtött te­kintélyes alapot, de az 1817 iki egyházi gyűlésen az alapot egy­szerűen szétosztották a szegények közölt. Gyönyörűen fejlődő gyü­mölcsfa iskolája számára sem ad­ták meg a kért földet s kénytelen volt az értékes facsemetéket po­tomáron adogatni el. Nagy gond­dal készített faiskolájába bosszú­ból a bikákat is beengedték s azok vandál pusztítást vittek vég­hez ottan. A folyton búvárkodó lelkészt meglesték, hogy néha reggelig is könyvek előtt ül. Eniatt ócsárolni kezdte a tudatlan nép, hogy mi­Cfoda pap az, aki annyi év alatt se tudja megtanulni a mes'ersé­gét? Élete vége felé szemevilégát is csaknem elvesztette, de ^zéri utolsó éveiben is azt irta : „Óh mi szép volt az a hatáskör, melyet az utamba gördített akadályok közt is betölteni igyekeztem ötven év alatt." A németek által is meg­irigyelt európai hirü gyakorlati ipari és gazdasági tanintézetét anyagi támogatás hiányában zár­ta be. Kíváncsiak vagyunk, mikor fog megszületni az a generáció, amely meg fogja (udni érteni e?-t a7. apos­toli munkáaságu, nemes férfiút ? (K.E.) A magánalkalmazottak elke­A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége vasárnap délelőtt a régi képviselőházban népes nagygyű­lést teriott, amelyen elkeseredett hangon tárgyalták meg a magán­alkalmazottak szomorú helyzetét. Szilágyi L^jos elnöki megnyitó­jában aat hangoztatta, hogy a magyar dolgozóíáisadalom leg­elhanyagoltabb rétege a magán alkalmazottak nagy tábora, amely a legteljesebb bizonytalanságban küsd a nyomor ellen A vesze delmes egyke-rendszer főoka első sorban a nyomorúságban kere­sendő. Teljesen osztja a izövet­ség Bethlen miniszterelnök javas­latát, amely szerint a többgyerme­kes családapát nagyobb bérrel kell jutalmazni. 94 642, női alkal­mazott közül 53.921-nek a jöve­delme 1,000.000 korona alatí ma­rad. (S-iégyen 1) Ezen változtatni kell. A munkaadóknak érdeke, hogy az ellentétek minél előbb kiegyenlítődjenek, nem szabad megvárni, mig az elégedetlenség kíméletlen és hangos formában jut kifejezésre. Ezután dr. Delhacs Rigand, a szövetség ügyésze hatérofati ja­vaslatot terjeszteti elő, amelyben a magánalkalmazottak jogviszo­nyaik, fizetéseik törvényhozási uton való rendezését és kamara fölállítását kérsk a kormánvtól. Dr. Győri Emil után Zachara Lsjos főmérnök ar ól beszélt, hogy a nsgytőle sohasem volt olyan könyörtelen, mint ma. A vagyonukat a vállalatok legna­gyobbrészt átmentették és ugyan­akkor alkalmazottaiknak annyi fizetést sem adnak, hogy száraz kenyérre elég legyen. Köves János és mások beszéltek még, végül a nagygyűlés elfogadta a beterjesz­tett javaslatokat. Javítani Kell a cséplőgépeket Évente Közel 1 millió mázsa gabona vész Kárba a csép­lési szemveszteség révén Budapestről je'entik: Ismeretes, hogy évenkint jelentékeny kár éri a gazdikat, de a nemzetgazda­ságot is az úgynevezett cséplési szemveszteség révén s ennek oka a cséplőgépekben,' azok helytelen kezelésében keresendő. Erről a fontos kérdésről, amely már prob* lémaszámba megy, rendkívül ér­dekes előadást tartott a Mérnöki Egylet gépészeti és gyáripari szak­osztályén Zaymus Illés oki. gé pészmérnök. Előadásáben kifej tettte, hogy a csép'ő gépeket a rohamosan fejlődő technika szem­üvegén nézve több évtizedes mozdulatlanság jellermi. A mai cséplőgép — kisebb módosítások­tól elíekintve — működési elvei­ben ugvanaz, mint a 40—50 év előtH. Ennek megfelelően munkája nem is kifogástalan. E;t igazolják a megejtett országos vizsgalat eredményei, amelyek szerint a cséplési munka 2—4 százalék magveszteséggel jár s emellett a gépek teljesítménye is alatta ma­rad a gépekhez fűzött várakozás­nak. Csonkamagyarországrak az említett átlag 3 százalékos mag­vesztesége közel 1 millió q t tesz ki évente. A szerkesztő technikus szerepe tehát elérkezett, hogy oly műszaki megoldásokat keressen, amelvek a tökéie'esebb működé­sen felül a munkát a személyzet gondosságának kisebb nagyobb fokától is lehetőleg függetlenítik­Zaymu9 ismertette az e téren ki fejtett több mint 6 évi munkája eredményeit jelentő szerkezeteit. Kifogásta an egyenletes munka eléres éhez első feladat volt az etetés egyenletességének megol­dása. E célra szerkesztett önete­tők már eddig is voltak, de a leg­jobb német és amerikai önetetők is külön meghajtott terjedelmes és komplikált szerkez tekből állanak, amelyek a feladatot mégis csak részben oldják meg. Teljesen uj nyomon halad a Zaymus féle meg­oldás, melynél magát a dobot, illetően annak nagy dinamikai akcióképssségét használiák fel megfelelő szerkezeti elemek be­kapcsolása segélyével az elosztás végzésére. Az uj szerkezettel megejtett hi­vatalos kísérletek adatait a szak­bizottság táblázatba foglalta. Ezek azt igazolják, hogy az uj szerke­zetek kisebb magveszteség mel­lett többet csépelnek. A magvesz­teség lecsökkentése és a teljesít­mény emelése révén keletkező előnyök körülbelül azonos értékre egészítik ki egymást a különböző csépléseknél, s ez az előny a csépelt gabonának mintegy 4 szá­zalékával ér föl. Telmányi Emil világszerte elismert, a ma élő he­gedűsök egyik legkivólóbbja. Óriási sikerek fűződnek eddigi művészi pályafutásához s aho! hegedűjé­vel megjelenik a hangversenypó­diumon, mindenütt a magyar gé­niuszt képviseli s a magyar érté­ket reprezentálja. Szinte kézről­kézre adják az impresszáriók, annyira el van halmozva hang­versenyajánlatokkal. M gis enge­dett a magyarországi zenét sze­rető körök kérésének s vállalko­zott arra a művészi turnéra, amely­nek egyik állomésd városunk lesz, ahol f. hó 19 én tartja meg Tel­mányi magas nívójú hegedühang­versenyét Kó3a György zongora­művész kíséretével. Reméljük, hogy a magyar művészeknek ezt a ragyogó képviselőjét városunk kulturálisan fejlett közönsége sze­retetével fogja elhalmozni. Meghalt Battonyán 110 éves korában Magyarország Battonyáról jelentik: Csoszor Györgyné nemcsak Battonyának, hanem egész Magyarországnak a legidősebb asszonya volt. Ma már csak a történelem beszél arról az időről, amelyben Csoszor Györgyné bölcsöje ringott. Mert Csoszor Györgyné 1817. év októ­ber hó 27 én, tehát több mint 110 évvel ezelőtt született. 110 évvel ezelőtt, amidőn még a fatengelyes kocsi volt a leg­gyorsabb közlekedési eszköz, szá­raz malom kelepelt Battonya alatt s futóbetyárok lovának a patkója alatt csikorgott a tél hava. 110 évvel ezelőtt, amikor Pest egy hónapi járóföldre esett Battonyá> tói 8 a postakocsi utasa végren­delkezett és könnyes bucsut vett családjától és falujától, mielőtt elindult volna erre az ulra. És Csoszorné, a régi, legendás idők itlfelejtett alakja, rég elcsen­desült fonokák és véres, betyáros mulatozás idejéből elindulva, meg­érte a repülőgépet, amely átszeli a világokat elválasztó óceánt, a tenger alatt járó hajót, amely le­száll a tenger misztikus mélysé­gébe és a rádiót, amely vizeken, hegyeken, völgyeken, tengereken, városokon, országokon és hatá­rokon keresztül drót nélkül köz­vetíti az emberi hangot a végte­lenségek felelt. Csoszorné megérte azt az időt, amiről fiatal korának regényírói még álmodni sem mertek. Ebbe a világba azonban nem illeszkedett bele Csoszorné. Ijedlen tiltakozott a haladás ilyen gyors tempója ellen és csendesen, visz­szavonulva élt kis hajlékában, ahol minden a régi időkre emlé­keztette. A betegséget nem ismerte, 110 évet élt egészségben. Csoszorné teste összezsugoro­dott mint az aszalt gyümölcs, hal­lása cserben hagyta, de azért a legutóbbi időkig szívesen elbeszél­getett a múltba vesző régi idők­ről, fiatalkori históriákról, hancu­rozásokról, a régi hires betyárok­Szörmedivatüzlet Andrássy-ut 10. itricz Sámuel TELEFON : 325 szűcsmester

Next

/
Oldalképek
Tartalom