Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-25 / 242. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNI Békéscsaba, 1927 október 25 érdekek közösségét. Indítványéra a közgyűlés nagy lelkesedéssel a következő hódoló táviratban üdvözölte a kormányzót: Őfőméltósága nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur kabinetirodájának Budapest. A Vidéki Gabona- és Terménykereskedők Országos Szövetsége békéscsabai vándorgyűlése alkalmával mélysé^°s hálával vette tudomásul Őfőméltóságénsk a Pesti Naplóban megjelent megnyilatkozását, mellyel a gabonaértékesítés nemzeti kérdésében az összes gazdasági ágazatok hermóniéját kegyeskedett hangsúlyozni és a gabonaértékesítés előmozditására hathatós reformokai kilátásba helyezni, Amikor évszázadok óta először nyilatkozik meg legfelsőbb helyről az áldásos jóindulat a nemzet szorgos boltosa iránt, hódolattal köszönjük a magas méltánylást és támogatást, Vándorgyűlés megbízásából Steinberger Imre Békéscsaba, Székács József Orosháza, Herzog István Tótkomlós, elnökök. Lelkes hangulatot váltott ki Sólyomi Lipót felszólalása, aki a békésmegyei agrárok nevében a gazdák támogatását jelentette be a szövetségnek a tárgyalt kérdésekben, mert ezekben a gazdák és kereskedők érdeke teljesen azonos. Hartenstein Ignác(Gyoma) egyetértésre hívta fel a tagokat, Schulz Mihály a gazdaérdekképviseletek támogatását kérte s a gyűlés elhatározta, hogy a kisgazdaképviselőknek, akik védelmére keltek a vidéki gabonakereskedőknek, Csizmadia András utján köszöne-. tét küldi s őket hálájukról biztosítja. Varga Zsigmond, Balog Ferenc és Grosz Ferenc (Vésztő) felszólalása után <a gyűlés az elnök éltetésével ért véget. Rendezik, a gőzfürdő KörnyéKét fl járdaépítéssel és rendezéssel Kapcsolatban a világítás Kérdésétis meg Kellene oldani (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gőzfürdő megnyitása most már hála Istennek csak napok kérdése. A város mérnöki hivatala még a megnyitást megelőzőleg megfelelően rendezi a fürdő környékét. A fürdő fala mellett betonjárdát építtet, a földes partot planirozza stb. Ezzel a rendezéssel kapcsolatban felhivnók a mérnöki hivatal figyelmét arra is, hogy a munkálatokkal kapcsolatban hacsak másfél méter szélességben kavicsos ulat is készíttethetne az Árpádligeti körösparü egyenes utján s usyencsak iit 3—4 égőt is elhelyezhetne. Szükséges lenns még a Bajzautcai hid körösöntu'i fejénél egy nagyobb ívlámpa elhelyezése is, miután a Bajza utca és Ápádsor felől közlekedő jármüvek közlekedési biztonsága szempontjából erre feltétlen szükség van. De ha már ittitartunk, nem mulaszthatjuk el megemlíteni azt sem. hogy a Fürdő hídja végében fekvő Wilim-utca rendezése is szükségps lenne, mert a szűk u'cácska utja és járdája o'yan rossz állapotban van, ho?y az azon várható közlekedés miatt azt ebben az állapotban hagyni nem lehet. Hí egyébért nem, azért, hoev ne rontsa elhanyagoltságával a Fürdő környezetének rende?ettségét. Az egész itt felemlített munka nem kerül olyan nagy összegbe, ho;»y ne ramálhetnők annak teljesítését. á KraMalmi Csarnok fálasztorényi ülésa (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnok választmánya s

7ombatoi este ülést tar tott dr. Tardos Dezső elnöklete alatí. Az ülésen dr. Gyöngyössi főtitkár referálta a folyó ügyeket. A vámhivatal kérdésében a költségek rendezése folyamatban van. Az önálló csáb* i kerületi munkásbiztosító pénztár, v?»gy kirendeltség felállítása érdekében az egye sülét ar. ipartestülettel és a munkás érdekeltséggel kö?:ö>'en kérelemmé! fordul a népjóléti miniszterhez. .Ezután nagy érdeklődés mellett a székház ügye került tárgyalásra. A választmánv örömmel fogadta az elnök bejf I-ntés'-f, hogy a város képviselőtestülete elvben egyhangúlag az Apponyí-utcai telket a Kereskedelmi Csarnok székházának céljaira négyszösrölenkint 50 pengő egységárért át?ngedte. Javaslatára a választmány egyhangúiig jegyzőkönyvi köszönetet mond Kovács Mihálv ipa testületi elnöknek, mint aki a közgyűlés előtt az Apponvi-utcpi telket felvetette, dr. Szeberényi Zs. Lajos esperesnek, mint aki a telf

il

rado nányozást indítványozta és Drienyovszki Jánosnak, a Kisgazda Egylet elnökének, aki megértő állásfoglalásával a telekügyét elősegítette. Mindhármuknak az egyesület köszönetét és háláját jegyzőkönyvi kivonatban hozzák tudomására. Ezután tudomásul vetie a közgyűlés, hogy a székház alapra eddig részjegyekben köz 1 50 ezer pengőt jegyeztek le, mig adományokból közel 8 e;er pengő folyt be Ugy a gyűjtés, mint a részjegyzés továbbra is folyamatban mared. A választmány kimondotta, hogy a rendkívüli közgyűlésnek, amely e hó 30 án, vasárnap délután 3 órakor lesz a Csarnok helyiségében, azt a javaslatot teszi, határozza el a város által juttatóit telken egy modern és minden igényt kielégítő székház építését. Az építkezési tee időket illetőleg b:z,zon meg a közgyűlés Íelje3 jogkörrel egy szűkebb házépítő bizottságot, amely a szükséges kölcsön felvételérő

1, ierv elkészítéséről és a pályázat kiirá áró! gon doskodjon. Foglalkozott még a választmány a jövendő községi választások ügyével is. Az a vélemény alakult ki, hogv az érdekképviselet a II. kerületben ki esett képviselőtestületi tagjait újból jelöli. A választáson készséggel működik együtt mindazokkal az érdekképviseletekkel, amelyekkel a múltban is a választáson és a képviselőtestületben a város érdekében együtt haladt. Amennyiben azonban ilyen kooperáció nem jönne létre, usry a többi kerületekben is, amelyben esélyei vannak, állit a maga részéről jelölteket. Több apró, belső ügy elintézési után az ülés véget ért. Hegnyilt Wagner József műterem Kiállítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagyszámú közönség jelenlétébe a nyitotta meg Wagner József saját műtermében (Haan-u.) rendezett kiállítását vasárnap délelőit Korniss Géza dr., az Auróra-kör elnöke. Megnyitójában hangsúlyozta a művészi termelés jelenfőségét, amely olyan, mint egy m

sssze fénylő aranykupola a gazdasági haladás építménye felett. Békéscsaba nemcsak gazdaságilag fejlődött, de a szellemi ku túrában is egyik legszámottevőbb helye lett az Alföldnek. Képzőmű /észeti fejlődésének sok értékes tárlat után egyik jelentős tanúsága Wagner József kiállítás J. Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után a közönség na^y érdeklődéssel, hosszasan szemlélte a gazdag gyüíteménvt, amely Wagner József jelentős fejlődését igazolja. Mig az előző év^k tárlatain képei egy és ug/anazon hangulatokat adták szinben, vonalban, formában és témában egy aránf, egy és ugyanazon technikai eszközök azonos alkalnasásával készültek képei, addig mostani képein széles nyugalom ömlik szerte szét annakellenére, hogy szinben, tárgyban egy-egy különálló hangalatot, sőt külön külön megoldási módo! szemlélhetünk. Egy évvel ezelőtt még abbóL amit erős markába szorított, nem igen hullott ki semmi, azért voltak akkori képei formában kissé gazdagabbak a kelleténél. Ma az öszszemarkolt anyag értéktelenebb apraját már kihullajtja ujjai között s csak a súlyos, nagyobb éríékü anyagot tartja meg, hogy annál pompásabbá véljék az a rátapadó apróságok letisztítása után. Különösen látható ez virágcsendéleteinél, melyekkel rövidesen legismertebb művészeink közé fogja magát felküzdeni. Annyi bájjal, a színnek annyi finom tüzével régen láttunk virágot megfesteni, mint Wagnernél. Ugyanez mondható el azonban tájképeiről is, de még szélesebb értelemben. Néhány tájképe hasonló az áttetsző drágakő dobozhoz, melynek pompás tartalmát a doboz ugy zárja egybe, hogy azok hatásából nemhogy levonna, hanem azt inkább emeli. Wagner néhány képénél ez a szó: kép, az a pompás doboz, mely egybefoglalja és tartalmazza az ő lelke szűrőjén áaltömlő ragyogóan mélytüzüre, vagy vakítóan szikrázóra csiszolódott szindrágaságokat. Iit ott még van egy egy esiszolási hiba, ám mindinkább jelentéktelen. És láttunk még tárlalán apró rajzokat, melyek kellemes tónusu szürkepapirra játszva odavetett néhány finom vonalból és színfoltból állanak s mégis a régi kinai színes tusrajzokra emlékeztetnek tökéletes befejezettaécükkel, tökéletes illuziótkeltésükkel. Ugyanakkor azonban azok nem idegenek nekünk, hanem ellenkezőleg, egy magyar müvészlélek rokonszenves, ismerős megnyilatkozásai. Küiön kei! megemlékeznünk arról az artisztikus elrendezésről, mellyel Wagnernek sikerült tárlatát nemcsak képeiben, hanem általános hatásában is olyan helyivé tenni, ahol még a venni nem szándékozó is r-zivesen elidőzik. A nagyon tartalmas kiállítást melegen ajánljuk a müvásárlök és művészetbarátok figyelmébe. flz orosházi hősi emléKszobor leleplezése Orosházáról jelentik : Az orosházi hősi emlékszobor leleplezéssel kapcsolatos ünnepségek még szombaton e3te kezdődtek. Este 8 órakor érkezett meg Kratochwil altábornagy, akit a községi elöljáróság és a volt négyes honvédek vártak. Esfe bajtársi vacsora volt az Alföld nagytermében, melyen igen sokan vettek részt. Vasárnap már a kora reggeli órákban ünnepies volt a hangulat O oaházán. A hajnali vonatok ontották a vidéki vendégeket, akik a szoborleleplezési ünnepségekre jöttek. A szobor körül fentartott térségen egymásután gyülekeztek a helyi egyesületek, hivatalok, intézetek zászlók alatt, a vidéki kiküldöttek. A szoborral szemben pompásan feldíszített sátor József főherceg és a magas vendégek tiszteletére. Délelőtt háromnegyed 10 óra tájban érkezik a gyopároái fordulóhoz József főherceg autója. A főherceg autója megáll. Jelentkezés után dr. Kovacsics Dezső főispán üdvözli a fenséget. Az útvonalon a kocsiút két oldalán embergyürü s amerre a főherceg elhalad, felharsan az éljenzés. D/. Kiss László járási főszolgabíró üdvözli a főherceget s felkéri a szobor leleplezésére és a szobor felavatására. József főherceg leleplezvén a szobrot, gyönyörű szoborfelavató beszédet mondott, melyet szűnni nem akaró éljenzés kisért. József főherceg ezután koszorút helyez a szoborra ezekkel a szavakkal: — Hősi baj'ársakl Elhoztam és elhelyezem erre a szoborra o koszorút azon szent ígérettel: Én is hazámért élek és halok I Csizmadia András országgyűlési képviselő ünnepi beszédének elhangzása uián az egyházak papjai áldották és koszorúzták meg a szobrot. Az ünnepség végeziével déli 1 óra után díszebéd volt az Alföld szálloda nagytermében József főherceg tiszteletére. — Az Öcsöd! Dalegylet 1927. évi október hó 30 íkán 45 éve3 fennállása alkalmából hangversennyel és táncmulatsággal egybekötött zászlóavatási ünnepséget rendez. Zászlóanya : dr. Tóth Pálné, disz/édnök : Tóth Pál országgyűlési képviselő, fővédnök: Léderer László nagvbirtokos, fővédnöknő: Léderer Lúszlóné.