Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-09-27 / 218. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 szeptember 15 Kérve-kérem, hogy — ha alka­lom adódik ré — s szeretem hinni, hogy Gajda Bála karriérje még nem érkezett el a tetőpontjához — mint a nagyváradi tankerület fő igazgatója (Harsogó, szűnni nem akaró éljenzés és taps) legyen majd e város kulturtörekvéseinek odaadó támogatója." Korniss Géza dr. remekbe for­mált beszédének végén rezignált hangon búcsúzik Gajdétól s Isten áldását kérte további útjára. Egymás után rakták le az elis­merés, hódolat, szeretet virágait meleg felköszöntőkben Rell Lajos dr. a tanintézetek és társadalmi egyesületek nevében, Banner Be­nedek dr. a szűkebb kollégái, köz­vetlen munkatársai nevében, Kop­pányi Gyula, Jánossy Gyula rend­őrfőtanácsos, dr. SÜberfeld Jakab főrabbi, Kovács Mihály az ipar­testület, Botyánszky András a kis­gazdák nevében. De elhozták a bpesti III. ker. Á'pád reálgimnázium tanáritestü letének üdvözletét is. Benkő Jó­zsef bpesti tanár immár büszke örömmel vallja magukénak Gajda Bélát, kit első beköszöntője alkal­mával olyan embernek ismertek meg, ki lélek szerint is hivatott vezetője a nagy feladatokat be­töltő III. kerületi gimnáziumnak. Ez a bizalmuk, szeretetük, boldog­ságuk csak szaporodni fog, mikor majd beszámol arról a közbecsü­lésről, fájdalomról, melyet kiváltott Gajda Béla áthelyezése. Gajda Béla meghatottan köszön­te meg az általános megbecsülést. Minden sikert annak tulajdonit, mert az a meggyőződése, az a hite, hogy szép az élet. Nem ad igazat Schoppenhauernek, aki az embert olyan vándorhoz hason­lítja, aki örökösen egy velefutó árnyékkal megy s aki előtt nap­fényben forog a világ, mig maga örökösen árnyékban megy. Ismeretlenül, de nem idegenül jött a városba, mert ahol ennyi szeretet fordul feléje, ott már az első napon sem érezhette idegen­nek magát, Igaz, hogy ugy indult itt meg élete, mint a hét szük esztendő, de a város támogatásával az alkotások dus korszaka lett itt tartózkodása. Ez azért volt lehet­séges, mert fanatikusan bizott kül­detésében, hatalmában: az igehir­detés hatalmában. Neki az iskola sohasem volt hivatal, mert a legaprólékosabb tenni valók között is meglátta az érző, szomjazó szivet, egybe forrt tanítványaival, mert bennök látta a jövőt, annak zálogát. Az isko­lán kivül is ez a cél vezette mun­kásságában. Az a meggyőződése, hogy az országnak ebben a sú­lyos helyzetében mindenkinek meg kell sokszoroznia magét. Csak igy támaszthatjuk fel az országot. Alkotó munkássága azért nem volt meddő, mert a nagy magyar filozófussal együtt vallotta és vallja ma is, hogy soha sem hitt olyan dolognak, melynek szive ellent­mondott. Szerinte nem lehet boldogta­lan, kit eszmék hevítenek. Soha sem érezte magát még boldog­talannak, mert voltak és vannak magasztos célkitűzései. Megköszöni Berthóty István dr.­nak, a város polgármesterének személye iránt tanúsított jóindu­latát, önzetlen törekvéseinek tá­mogatását, Korniss Géza dr.-nak meleg, férfikorban erős szálakkal kötött barátságát, kaitársainak oda­adó, fáradhatatlan, csüggedetlen munkáját, a többi tanintézetek, lantestületek kollegialitását, a csa­bai szülők megértő támogatását, drága tanítványainak ragaszkodó szeretetét, a sajtó figyelmességét, a hivatalok, intézmények megér­tésit. Öröm volt ilt a munka — úgy­mond, — ez én utam gyönyörű séges volt. Hj az iskola műkö­désének a közre kiható eredmé­nyei voltak, abban nagy része volt feleségemnek (éljenzés), kinek csüggedetlen kitartása, súlyos vál­sógok órájában erős hite lehe­tővé tette az alkoíó munkát szá­momra. Boldog, hogy ennek a város­nak a polgársága megízlelte az alkotó munka nemes vágyát. Nincs már szüksége külső ténye­zőkre, nincs szüksége már Arad é3 N igyvárad elvesztése árán megszerzett helyzeti e nergiára. Fejlődjék ez a város, gyarapod jék s legyen miharabb ismét az ország szivében, mint régen, ne pedig a határon. (Szűnni nem akaró taps.) Életének mindig egyik legna­gyobb ö.'öne lesz a tudat, hogy egy kicsi porszemmel ő is hozzá­járulhatott e város fejlődéséhez, boldogulásához. Isten áldását kéri a város min­den lakosára. Sokáig maradt még együtt a diszes közönség s végül is érzé­keny bucsut vett mindenki az ér­deme szerint ünnepelt Gijda Bé Iától. (Szil.) Országos timáripari nagygyűlés Dabrecanbea (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Magyar Bő;iparoiok Országos Szövetségénei legutóbbi közgyű­lésén Szterényi József báró elnök fejtege e a csehekkel kötött szer­ződésnek timóriparunkra várható súlyos hatását s ezzel kapcsolat­ban kilátásba helyezte, hogy a szőve s 'g messzemenő támogatást kivtn nyújtani a lstérdekébe.i fe­nyegetett kisiparnak, A szövetség nemrég tartott ülésén a debreceni fimóriparosok kezdeményezésére elhatározla, hogy október hó 8 ón (ízombaíon) délután 4 írakor a Debreceni Kereskedelmi és Ipar­kamara dísztermében azAMBOSí rendkívüli közgyűlését fogj ük meg­tartani, amelyre nem c upán az AMBOSz ösizes tagjait, hanem azokat a timáriparosokat is meg fogják hivni, akik még nem tagjai az AMBOSz nak. Ugyancsak meg­hívják a közgyűlésre a h lyi ha­tósósok, valamint a kózga:dasági élet jelentős tényezőit. A közgyűlés napiie djének leg­fontosabb pontjai: 1. Á magyar timárkisipar helyzetének alakulása az oszlrák és a cseh kereskedelmi szer?ődése\ következében. Elő­adó : Morvay Ozzkér dr. ügyve­zető titkár. 2. A magyar timár­kisipar technikai fejlődésén ;k kér­dése. E'őadó : Lengyel János ny. műszaki tanácsos, bőrgyári igaz­gató. A Inaggyülésen az ország összes timáriparosai feltárhatják sérelmeiket és megjelölhetik azo­kat az eszközöket is, amelyekkel a helyzeten javítani lehetne. »A közgyűlésen teendő javaslatokból azután majd leszürődnek a tanul­ságok és előreláthatólag ki fog alakulni az a munkaprogramra, amelynek megvalósítása az AMBOSz célkitűzését fogja ké­pezni. fl rabszolgaság ellen harcra készül a Népszövetség is (A Közlöny eredeti tudósítása.) A barbár világ legsötétebb marad­ványa a rabszolgakereskedás és a rabszolgatartás, mely helyenként még megdöbbentően virágzik, meg­gyalázva az emberi méltóságot. A Népszövetség őszi ülésén az angol parlament egyik képviselője, Harris H. John fogja ismertetni a rabszolgakérdést. Erre vonat­kozó tanulmányának jó része már a nyilvánosság előtt is isme­retes. Megdöbbentők ama adatok, melyek a kínai rabszolaaüzérke­désekre vonatkoznak. Harris H. John kimutatja, hogy Kinában mintegy 2 és fái millió rabszolga él. E szám a most folyó kinai harcokban valamennyire csökkent, mert a győztes csapatok vezetői felszabadítják a meghódított terü­leteken a rabszolgákat, hogy a hadsereg számát velők is növel­jék. Rendkívül nehéz a kinai rabszolgaság eltörlése, mivel nagy akadálya ennek a kinai határta­lan érzékisége és kegyetlenkedő hajlama. Sok nyomorgó szülő adja el kislányát gazdag szatír­nak s a kínai szadista hajlamá­nak évenként ezer és ezer rab­szolga esik áldozatul. Abessziniában is szomorú a kép. Vagy kétmillió rabszolga él ott. Az északafrikai háremekben leónykereskedők által odajuttatott fehér nők tespednek nagy szám­mal, lealázó rabszolgaságban. A müveit világ erősen bizik abban, hogy a Népszövetség eré­lyes állásfoglalása letörli e sötét szégyenfoltokat az emberi mivelő­dás térképéről? (K. E.) MMMMMMMMWMMMMMW Törökország nem fogadia be a boísevizmusí Angóra, szept. 26. (Török Táv­irati Iroda) A félhivatalos H ikimi­etti Millie a moszkvai Pravda cimü lap Törökországra vonatkozó közleményével kapcsolatban azt irja, hogy nem hi szi, hogy Szovjet­oroszország támogassa Török­ország kommunista szervezkedé­sének propagandáját. Törökország nem alkalmas talaj a bolzeviz­mus számára. A török rendőrség mindenkor a legélénkebb figye­lemmel fogja kisérni a bgkisebb bolsevista agitációt is. Ttlagijar előadó az amsterdami antro­potogiai kongresszuson Amsterdam, szept. 26. (MTt) Szeptember 23 án nyitották meg Amsterdamban a nemzetközi antro ­pologiai egyesület nagygyűlését, mely munkásságát elsősorban a vércsoportok kutatása kérdésénsk szenteli. A nagygyűlésen, mint meghívott előadó szerepelt Verzár Frigyes, a debreceni egyetem ta­nára, ki a vércsoportok kutatásá­nak nagyjelentőségét fejtegette antropologiai szempontból. Zürichben a magyar pengőt 90-75-el Jegyezték. II. US IS IC Ezen a héten a Debreceny és Lőrinczy gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. — Korniss Géza dr. az Aurora uj elnöke. Vasárnap délután az Aurora választmánya rendkívüli ülést tartott, amelven a kör tagjai nevében dr. Korniss Géza búcsúz­tatta az egyesület távozó elnökét, dr. Gajda Bélát, aki meghatottan mondott köszönetet kiemelve, hogy azon szálak közül, melyek ,a vá­ros kultúrájához fjzték, egyike volt a legerősebbeknek &z Aurora­kör. Amilyen fájdalom — úgy­mond — a körtől megválnia, olyan öröm neki, hogy utódjául olyan reprezentáns, a kuliura sze­retetétől áthatott egyéniséget ajánl­hat, mint amilyen dr. Korniss Géza. A választmány a bejelen­tést lelkes tapjsd fjgadta s az elnöki teendők ellátásával egy­hangúlag dr. Korniss Gézát bízta meg addig is, mig a kör köz­gyűlése ezt a megbízatást alap­szabályszerűen határozottá emel­heti. Az a körülmény, hog/ dr. Korniss a megbízatást vállalta, a legnagyobb örómet kellette az Aurora tagjai között. — Vármegyei közgyűlés. Gyu­láról jelentik: A vármegye tör­vényhatósági bizottságának októ­beri rendes knzgyülése, amelyen a vármegyének jövő évi költség­vetése is térgyaltaíni fog, október 12 én lesz. Az állandóválasztmány az előtte való nap fog ülésezni. A közgyűlésnek, jóllehet a rendes májusi közgyűlés óta három rend­kívüli közgyűlés tartatolt, igen bő tárgysorozata le3z, mirt már eddig a tárgysorozatba felveendő ügyek száma 110 et tesz ki. — Dullien Klára hangversenye folyó hó 1 én a Városi S'.inház­ban. Mint már megirfu's, Dullien Klára a világhírű hegedümévésznő szombaton es'e tarfja hanjve.se­n/ét a Városi Szin'názb3n. A mű­vésznő, hogy első fellépésen al­kalma legyen összes képességeit bemutatni, programját ugy állította össze, hogy tiszta művészetet adó müvek mellett a legnagyobb tech­nikai készséget kivánó darabok is sze epei,e íek műsorán. Szédüle­tes futamok, pizzikátók, üveg és kettős hangok játszi kömyedság­gel peregnek le a művésznő ujjai alatt. Emellett a hallgatóság érzi, hogy e csodálatos technikát pro­dukáló keze; melegen érző ssiv vezeti és ezért játéka sohasem lesz a technika puszta csillogta­tása, hanem egy igazán művészi lélek őszinte megnyilatkozása. Reméljük, hogy a művésznőt hí­réhes méltóan fogja fogadni Bé­késcsaba közönsége és mint másutt ugy itt is egy csapásra meg fogja hóditani a közönség szivét. — Időprognózis: Némi hősüly­lyedés várható, eső nem való­színű. — Pályázat. A gyulai állam­építészeti hivatal folyó évi október hó 12 én délelőtt 10 órára ver­senytárgyalást hirdet Gyulavári községben épilendő 2 tantermes és tanítói lakasos iskola építésére. Felvilágosítások a hivatalos órák alatt az államépitészeti hivatalban nyerhetők, ajánlati nyomtatványok ivenként 40 fillérért ott szerezhe­tők be és a tervek megtekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom