Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-21 / 163. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békésesaba, 1927 julius 21 Csütörtök 54­tk évfolyam, 163-ik szám BEIESM EOZLOHT POLITIKAI nfiuv Kl<mx«t6«l dijuk . Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. GySugyösi Jánoc Felelő* sMrkesztő i Filippinyl Sámuel Telefonnám : 7 Saeckesstőség és kiadóhivatal: Békéseeabáe, II, ker&let Ferenci Jóaseí-tér 20. »«áa> alatt, Hirdetés díjszabás szerint. fl protekciós rendszer A budapesti klinikák csúnya panamabotrónya ujabb, jelentős fázishoz érkezett. Siegescu József egyetemi professzort, volt dékánt vesztegetés miatt letartóztatták. Kitűnt, hogy a kiváló üzleti érzékű tanár ur 480 millió províziót ka­pott egy szénszóllitósból, amely­ből 40 milliót juttatott a klinikai gondnoknak. Az osztozkodásban a professzor ur nem mutatott va­lami nagy gavallériát. A budapesti klinikák panamája nem egyedüli, mint ahogy a Sie­gescu ur típusa sem egyedülálló zilált közéletünkben. Azok közül az akarnok és pénzhajszoló em­berek közül való, akik nem sokat válogatnak az eszközökben ak­kor, amikor érvényesülésről, rang­ról, vagy pénzszerzésről van szó. Akik igyekeznek mindenkor a ha­talom kedvében járni, jól kiépí­teni összeköttetéseiket, ranggal és kitüntetéssel tekintélyt szerezni (mert hiszen sem képességeik, sem polgári erényeik nincsenek) s a talmi'tekintély palástja alatt hol tilokban, hol szemérmetlen nyillsággal csinálni a maguk tisz­tességtelen üzleteit. Tipikus a Siegescu-eset és végre ideje, hogy az igazságszolgáltatás könyörtelenül a nagyfejüekre is rátaláljon, ne csak mindig a sze­gény kis kutyák kerüijenek a hurokra. Mert a Siegescuak „mun­kája" a legfertőzőbb kóranyag közéletünkben s példájuk az er­kölcstelenség bacillusait hordozza magában. Mégis a rákfenéje a dolognak a protekcionizmus rendszere, ahon­nét tulajdonképpen a korrupció kiindul. Ma az a helyzet, hogy a legigazságosabb, legjogosabb és méltányos ügyek elintézéséhez is protekció kell. Képviselők, fő­rendek, államférfiak, közéleti te­kintélyek munkájának nagyrésze egyének és közületek számára való kijárásban merül ki. Min­denki abban a hitben él, hogy protekció nélkül semmit sem lehet elérni s a példák lépten nyomon mutatják, hogy ez igy is van. Nem vitatjuk, hogy ezekhez a protezsálásokhoz a legtöbb eset­ben nem anyagi és pekuniaris érdekei fűződnek a protezsálónak, hanem inkább egyéni szívességek, megszolgélása a közbizalomnak, vagy keresése a népszerűségnek. De ha ilyen érdekek is a motí­vumok, vájjon nem kézenfekvő-e, hogy ezek az érdekek reálisabb testet is ölthetnek, ha a prote­zsólóban nincs meg a kellő er­kölcsi stabilitás ? Vállalatok, pénz­intézetek, vájjon miért kapkodnak olyan igazgatósági tagok után, akiknek személye egyszersmind összeköttetést és protekciót is jelent ? A klinikai panama ujabb, nyo­mós argumentum a preventív intézkedések sürgetése mellett. Szigorú összeférhetetlenségi tör­vény és a közszállitások teljes nyilvánossága szükséges. ÍMMMMMMM^^ Szerdán éjjel meghalt Ferdinánd román Király Lázas feszültség az egész országban — fl telefon- és táviróösszekpttetés megszűnt a Külfölddel — Szigorú rendelKezéseKet fogana­tosít Bratianu — fl KatonáKnaK kiadtáK a pa­rancsot, hogy esküdjenek, fel fAihály hercegre Belgrád, julius 20. (Avala) Bu­karesti jelentés szerint Ferdinánd romén király éjjel 2 órakor meg­halt. Tegnap este az uralkodó állapota már olyan válságosra fordult, hogy a királyi család tag­jait, Bratianu miniszlerelnököt és a bukaresti metropolitét a beteg­ágyhoz hivték. A késő esti órék­ban a királynén kivül Mihály her­ceg, a kis trónörökös, Mária jugo­szláv királyné, Erzsébet, volt gö­rög királyné, valamint lleana her­cegnő és Miklós herceg is a beteg mellett virrasztottak. Belgrád, julius 20. (MTI) Ro­mániával minden telefonösszeköt­tetés megszakadt, mert a román katonaság hir szerint lezárta az összes telefonvonalakat. Belgrádi jelentés szerint a ro­mén kormány a király halála foly­tán lezáratta az ország határait s az ország területére ostromálla­potot rendelt el. Romániában min­den gyülekezés tilos s a legszigo­rúbb sajtócenzura van. Belgrád, julius 20. Románia sú­lyos megrázkódtatások előtt áll, meit különösen a trónöröklés kér­désében az ország pártokra sza­kadt. Az egyik oldalon áll Bra­tianu, a mostani miniszterelnök, kinek szinte korlátlan hatalma van az országban s ki engesztel­hetetlen ellensége Károly volt ro­mán trónörökösnek. Mellette áll állítólag Mária királyné is. Á má­sik oldalon van a parasztpárt és a nemzeti párt Maniu és Vajda vezetésével, mely szintén óriási hatalmat képvisel. A parasztpárt köztársasági érzelmű, de azért a tiónöröklés kérdésébén a nemzeti párttal együtt Károly oldalán van. Ferdinánd király rövid életrajza : Ferdinánd második királya volt Romániának. Elődjét Károlyt, ki Hohenzollern Sigmaringeni herceg volt, 1866-ban választották király­lyá. Unokaöccse, a most meghalt Ferdinánd, 1889-ben lett román király. Ferdinánd Sigmaringenben született 1865 ben, másodszülött fia volt Lipót hercegnek. Alfréd edinburgi herceg legidősebb leányát Máriát vette feleségül 1893-ban, kitől két fia és három leánya született. Belgrád, julius 20. Ma reggel Bukarestben minisztertanácsot tar­tottak, amelyen a kamara és a szenátus elnökei is résztvettek. A parlament ülései elmarednak, helyette a kamara és a sze­nátus közös ülést tart, ame­lyen a régens tagjai leteszik az esküt. A katonaság vezetőihez kiküldték a parancsot, hogy a ka­tonák még ma tegyék le az esküt Mihály uj román királyra. Az or­szágban teljes a nyugalom. A ki­rály holttestét ma este már felra­vatalozzák, miután a bebalzsa­mozás ma délelőtt mór megtörtént. Lord Rothermere leckézteti Benest Budapest, julius 20. A Daily Mail a MTI tudósítója utjón a következő táviratot intézte az „Az Est"-hez: Lord Rolhermere az Est Lapok londoni tudósítójá­val folytatott két órás interjúban a legnagyobb szeretettel emléke­zett meg magyarországi útjáról és a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy állásfoglaláséban ma­gyar befolyás vezette volna, hogy ennek látszatát is elkerülje, nem lépett egyetlenegy magyar politi­kussal sem érintkezésbe. A magyar ügy ereje ennak igazságában rej­lik — mondotta — és a harcot, amelyet megindított, mindenkivel folytatni fogja. Egyidejűleg átadta Benes külügyminiszterhez kül­dendő levelének szövegét. A le­vél lényegében a következőket tartalmazza : „Ön szenátusi beszé­dében azzal vádolt meg, hogy há­borút szitok az utódállamok között. Ez ellenkezik céljaimmal, én éppen az igazi békét akarom elő­Győződjön meg sörkülönlegességeink kiválóságáról a Prófétában t pot)ár sör zónareggetivet 40 fillér Árnyas kerthelyiség Váci püspöki fajborok Első Magyar Részvény-serfőzde Budapest-Kőbánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom