Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-09-20 / 212. szám

2 bEkéswegyei közlOhy Békéscsaba, 1927 szeptember 20 szüksége, azzal a kérelemmel for­dult a városhoz, hogy folyósítsa részére a rendelkezésre álló ala pókból 200.000 pengő előleget. Az állandó választmány javaslata az, hogy a kért előleget a város fo­lyósítja és hozzájárul az alaptőke­emeléshez. A javaslathoz elsőnek Pollák Arnold szólott hozzá. Elvben nem ellenzi az előleg folyósítását, azon­ban azt kívánja, hogy a város vegye át az összes részvényeket s ezzel együtt a fürdő önálló ke­zelését. Kifogásolja azt, hogy a fürdőigaz«atÓ9ágba delegált kép­viselő a fürdőépitkezésnek fizeté­ses elkalmezottja lehessen. Sze­rinte a fürdő kéményét rossz tég­lából kezdték rakni, amire állító­lag Araczky György jött rá s az ő közbelépésére cserélték ki aztán jóval. Steinberger Imre nem alaptőke­emelést, hanem inkább kölcsön félvételét javasolja. Lilinger István Pollák felszóla­lására válaszolva kijelenti, hoey nagyon jól tudja azt, hogy Pollák Hankó Mihály képviselőtestületi tagra célzott felszólalásában. Meg­döbbenéssel vett tudomást arról, hogy akadnak emberek, akik egy szegén/ munkás kenyerére pá­lyáznak. Kije'enü. hogy Hankó azóta, amióta a fürdőn dolgozik a fürdő igazgatósági üléseken egyetlen egyszer fen veit részt. Kérdi a je'en'evő igazgatókat, volt-e Hankó azóta ülésen ? (Fel­kiáltások: Egyetlen egyszer sem!) Tiltakozik Hankó nevében is a Pollák felszólalásában foglalt gya­núsítások e'len. Hollánder dc. kime;itő magya­rázatai után Szellner Antal szó­lalt fel a fürdőnek városi keze lésbe való vételét ajánlva. Reisz Hermann szerint nem ér­deke a városnak a részvénytár­saságot átvenni. A felszólalásokra a polgármester reflektál. Nincs arról szó, hogy a fürdőépitéshez még 200 ezer pengő kell, ez a kért összeg csupán átmeneti köl­csönelőleg a beruházásokra. A fürdőre szükséges összeg jogi for­máját illetőleg később lesz hivatva dönteni a képviselőtestület. Egyéb­ként már most kijelenti, hogy nem tartja fontosnak, hogy a város lik­vidálja, vagy átvegye a részvény­társaságot. A polgármester beszéde után a közgyűlés egyhangúlag megsza­vazta a fürdőnek az előleget. A Kereskedelmi Csarnok telekügye. Ezután került sorra a Kereske­delmi Csarnok székházügye, ame­lyet Medovarszky Mátyás főjegyző terjesztett elő. Az ipartestület a véros által a Luther-utcai telekből neki juttatott telekrészről lemon­dott, ezáltal az eredeti határozat érvénytelenné vélt. A Kereskedelmi Csarnok beadványban kéri, hogy a telekrészt változatlanul adják meg neki. Az állandó választ­mány ilyen értelemben tesz javas­latot azzal a kikötéssel, hogy a telek átengedése csak akkor válik érvényessé, ha a pénzügyminisz­ter a szomszédos telekre adóhi­vatalt épittet, illetőleg ilyen nyi­latkozatot tesz. Kovács Mihály felszólalásában hangsúlyozza, hogy a Luther-utcai telket a véros már régen iparis­kola céljaira tartotta fenn, annak felosztáséhoz tehát nem járul hozzá. Javaslaíot tesz, hogy a képviselőtestület az Apponyi utcai telket adja oda a Csarnoknak. Szelner Antal felszólalásában pár­tolja Kovács Mihály indítványét. Mayerhoffer ellene van a telek­adományozásnak. Dr. Gyöngyösi utal arra. hogy ez a képviselő­testület 3 éves eredménydus mun­kálkodás után nem tagadhatja meg önmagát azzal, hogy egy je­lentős egyesületet elüt a fejlődés­től. Pollák Arnold. Steinberger Imre, Lepény Mátyás Kovács in­dítványét támogatják. Aradszky ridegen elulasrha a Csarnok ké­relmét, mig Drienyovszky csak négyszögölenkint 100 P-ért haj­landó az Apponyi-utcai telket odaadni Végül dr. Tardos Dezső kép­viselőtestületi tap; a Csarnok el­nöke szólalt fel. Megállapítja, hogy a képviselőtestület elvbsn már döntött efelett, hogy a kereskedők részére méltányos áron telket jut­tat. Aradszky állásfoglalása ilyen­formán ellentétben van az előbbi határozattal. A Luther-utcai telket a képviselőtestület már felosztotta. Az ipartestület lemondása hatály­talanítja ugyan ezt a döntést, de a Kereskedelmi Csarnok telek­igénye elvben továbbra is fenn­marad. Ha a képviselőtestület ag­gályai fennállanak a Luther utcai telket illetőles?, ugy a Csarnok örömmel fogadja az Apponyi-ucait. Végül a polgármester világítja meg a kérdést. Kovács Mihály indítványát nem tirthatja komoly­nak, amikor a legutolsó közgyűlé­sen ugyancsak ő sorakoztatott fel érveket a Luther utcai telek el­adományozása mellett. A helvzet az, hogy a pénzügyminisztérium csak ezután fog nyilatkozni, hogy a felajánlott telket elfogadja e vagy sem. Ha elfogadja, a város nem mondhatja a miniszleriu nnak, hogy a megváltozott helyzetre val > tekintettel már nem adhatja oda a telket Kéri az állandó választ­mány javaslaténak elfogadásét. A közgyűlés nagy többséggel az ól andó válasítmány javasla­tát tette magáévá, vagyis a Ke reskedelmi Csarnok székháza cél­jára megkapja a Luther utcai tel­ket, ez a határoeat azonban csak akkor lesz hatályos, ha a pénz­ügyminiszter kijelenti, hogy a szomszédos telken adóhivatalt épit. A város a miniszler döntését meg fogja sürgetni. Az AEGV szerződési ugye Medovarszky Mátvás dr. refe­rálja ezután az AEGV szerződé­sének ügyét, melyre nézve az állandó választmány javaslata az, hogv küldje ki a képviselőtestület HollaadT Lipót dr., Korosi László, Tardos Dazső dr., Szalay Lajos dr.-ból álló bizottságot s az vizs­gálja felül a szerződést és tegyen javaslatot annak esetleges módo­sítására. Hollánder dr. javasolja, hogy a bizottságot egészítsék ki Drie­nyovszky János és Zuros András képviselőkkel. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Kisebb ügyek Egy sereg kisebb jelentőségű ügy letárgyalása közben az ipar­testületnek városi segély cimén évi 1000 pengőt szavazott meg a közgyűlés. Elhatározták továbbá, hogy a Hunyadi-téri mázsán csak lábon felhajtott állatokat szabad mázsálni, kocsin hozott állatot nem. Felvette a város kötelékébe Vinczehidy Miklóst és Vásárhelyi Jánost 20—20 pengő lefizetése ellenében. A p ^tárgysorozat ügyel között tárgyalták le az utjavitógép beszerzésének ügyét, melyre nézve a tanácsot bízza meg a közgyűlés adatok beszerzésével; 3000 pen­gőért felépitik a Zsiros-u'cai hidat. Szenvedélyei vita egy telefon körül Az ülés végefele közeledett már és senki sem várta voln i azt a parázs vitát, melyet Kociszky Má­tyás telefonügye idézett elő. Fel­szólalások történ'ek pro és contra, mig végül is a nsgy vita után a képviselőtestület szótöbbséggel el­vetette Kociszky Mátyás kérelmét mindaddig, mig Andrássy uti tel­két be nem keríti. Megveszik a harmadik öntöző autőt Varga E. András indítván/ára a közgyűlés elhatározta, hogy Erzsébethely részére öntöző autót vásárol. A határozat igen helyes, mert a két ön'öző auió, a mini lát­tuk, ebben a poros városban egy­általjén nem elegendő. Ezzel a közgyűlés véget ért. fl gyulai polgármester ellen elrendeltél^ a fegyelmit Megint megvertéK Csige Vargát Gyuláról je'entik: Békésvárme­gye közigazgatási bizottsága dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt szombaton ülést tartott. A bizoltság hosszasan foglalkozott dr. Csete József polgármester ügyével A bizottság egyhangúlag elrendelte Gyula város polgármes­tere ellen a fegyelmi vizsgálatot. A bizottság ugy határozott, hogy a vármegye alispánja a fegyelmi ügy befejeztéig adjon a polgár­mesternek tartós szabadságot. A polgármester ennek folytán ma már nem jelent meg hivatalában és az ügyek vezetését Heilinger Károly főjegyző vette át. K. Schriffert József ügyvédje bűnvádi feljelentést adott be dr. Csete polgármester ellen a gyulai törvényszéken. A vármegye alispánja az Ö3szes ügyiratokat magához vette és megkezdte a sorozatos kihallga­tásokat. Pénteken este a város főterén ujabb nagy botrány játszódott le. A vérosiügyekből kifolyólag ugyan ­is Róth Árpád tanár megtámadta dr. Cs. Varga Antalt. Nagy tu­multus ke'etkezett és a tanár ad­dig verte botjával ellenfelét, amig botja eltörött, Csige pedig véresen terült el az utcán. Dr. Cs. Varga Antalt bevitték az egyik közeli vendéglőbe, ahol első s ígélyben részesítették. A kínos incidens Gyulán nagy feltűnést kellett. Kossuth Lajos halálának évfordulóját ®e güonepelte a I MMMMMMMM^^ Mit EK Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. — Engel Iván zongoraművész csütörtöki hangversenyére olyan programot állított össze, ami leg­kényesebb igényeket is kielégít. Schubert hatalmas A dur szoná­táján kivül Scarlatti, Hándel, Cho­pin, Bartók, Kodály müveit játsza. Az Aurora Kör tagjai a jegyek érából elővételben 10 százalék engedményt kapnak. Elővétel Gss­mey könyvkereskedésében. — Időprognózis: Átmenetileg túlnyomóan száraz és éjjel hűvös idő várható, később hőemelke­déssel. — Az Aurora Kör könyvtára szeptember 25 ikétől kezdve min­den vasárnap délelőtt fél 11 és fél 12 óra között van nyitva. A A kör könyvtára lényeges uj be­szerzésekkel gyarapodva, minden tagnak havi 40 fillér könyvtár­használati dij fejében rendelke­zésére áll. — Gazdagyülések Szentesen. Figyelembe ajánlja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, hogy Szentesen f. évi október hó 2-án gazdanagygyülés lesz délelőtt fél 9 órakor, ugyanazon napon 11 órakor pedig tanyakongtesszus. Egyidejűleg Szentesen mezőgazda­sági, ipari és kulturális kiállítást rendeznek. Külön ajánlja a Kamara e kiállítás és e gazda­gyülések felkeresését minden ér­deklődő gazda figyelmébe. Akik vasúti kedvezményes jegyet Szen­tesre és vissza, valamint elszállá­solást óhajtanak, közvetlenül for­duljanak a kiállítás rendező bi­zottsághoz, Szentes, Vármegye­háza. Koszorút helyezett az ülés után a Kossuth szoborra (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestülete Kossuth Lajos halálénak évfordulóját ün­nepelte a hétfői közgyűlés u'án. Ebből az alkalomból a képviselő­testület tagjai Berthóty István dr. polgármester vezetésével kivonul­tak a Kossuth szobor elé, hogy a polgármester lendületes szavai után koszorút helyezzenek el a szobor talapzatára. A város, mint ismeretes, annak idején elhatározta, hogy a társa­dalmi egyesületek gondozásából saját gondozásába veszi át a szobrot. Ugyanakkor azt is elha­tározta, hogy a Kossuth-kultusz ébrentartása céljából minden esz­tendőben kivonul a képviselőtes­tület a szoborhoz és avval rója le kegyeletét, hogy a szobrot meg­koszorúzza. Ennek a határozatnak felelt meg képviselőtestületünk hétfői köz­gyűlése után. SMMNMMMMWMMMMMM — A miniszter és a szente­tornyai iskola. Szentetornya köz­ség nyugati részén lévő iskola már évek óta szűknek bizonyult, ezért a miniszter elrendelte, hogy az iskolát egy tanteremmel ki kell bővíteni. Mivel a község ugy ha­tározott, hogy a második tanter­met nem építi fel, most — gyulai jelentés szerint — a kultuszmi­niszter ujabb, szigoruhangu ren­deletben utasította a szentetornyai elöljáróságot az iskolaterem föl­építésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom