Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-08 / 152. szám

2 jtitKtBlUMmn IW»Í Békéscsaba 1927 julius 8 utast sa a városi elöljáróság és testület azon tagjait, akik az AEGV igazgatóságában helyet foglalnak, hogv a kérvényezők kérését az AEGV nél erélyesen támogassák. Ha eljő az Óra ... Ha majd, — Szivem 1 — Eljő az óra. Midőn az Ur elé állsz „Vallatóra", S megkérdezed: Minő a Vég ? Részed mi lesz?... Pokol, vagy Ég..? ...Sajnálni foglak...! Mert látom itt A szenvedésed, Sirjába szálló Száz reményed..., S hogy kínjaidnak vad viharja Bus lelkemet halálra marja .1! Gnóma Mily pompás a virág, csodaszép [színével... A Fénybe n... S színtelen és üres az, hogyha [Sötétbe kerül... * * * Lelkünket, ha vidám örömök [ragyogón aranyozzák, Nem látjuk soha meg/, benne, mily Éjszaka ven...! Chován József. Kedvezményes vetőmagot Kapnak a IgsgazdáK (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmiveSésügyi miniszter kedvezményes őszi buza és rozs vetőmagot osztat ki ez év nyarán a 100 katasztrális holdnál kisebb területen gazdálkodók részére. A vetőmag akció végrehajtásával a Tiszántúlon a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát bizta meg a vonatkozó miniszteri rendelet. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a vetőmagakcióra vonatkozó tennivalókat a kamarakerület községi elöljáróságainak (rendezett tanácsú városok polgármestereinek) már szétküldötte s a kedvezményes vetőmag iránti kérelmek szóbelileg itt terjesztendők elő. A vetőmagakció keretében eredeti nemesitelt őszi buza és rozs vetőmagvak kerülnek kiosztásra, melyeknek tőzsdei középárát és a zsákok árát a termelő fizeti, a vasúti szállítás költségét és a nemesitői felárat (30—35%) pedig a földmivelésügyi tárca viseli. Miután a kérelmeket legkésőbb julius 15 ig a kamarának a minisztériumba kell felterjeszteni, szükséges, hogy az érdekelt gazdaközönség legkésőbb julius 12-ig bejelentse vetőmag iránti kérelmét fent megjelölt helyen. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ez uton is felhívja ez érdekeltek figyelmét ezen vetőmagakcióra s különösen fontosnak tartja, hogy a mennyiségi és minőségi többtermelés érdekében minél több gazda vegye igénybe e nagyjelentőségű kedvezményt. flz egész határban megindult a cséplés fl cséplési eredményeK KielégitőeK — fl cséglögéptulajdonosoK panaszKodnaK (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba egész határában megindultak a cséplési munkálatok. Köröskörül mindenütt zugnak a cséplőgépek s körülöttük sürögforog a sok munkás, hogy betakarítsák az élet oly becses magvát. Ami a termés minőségét illeti, dacára a kora tavaszi káros időjárásnak, elég jónak mondható. Helyenként gyönyörű árpát csépeltek, az átlag is azonban elég jó. Buza általában jó : 6 mázsától 12 mázsáig fizetett, de hallottunk 15 mázsás eredményről is. Az aratómunkésok Csabán jelentéktelen kivétellel valamennyien elhelyezkedtek, ami különben az egész megyére is elmondható, mert mindössze 500—600 elhelyezetlsn munkást tart nyilván az alispáni hivatal. Remélhető azonban, hogy ezek is hamarosan el fognak helyezkedni annál is inkább. miután ezek legnagyobb része úgyis csak a cséplési munkálatokból akarta kivenni a részét. Panaszra igy nem is lenne ok egyik részről sem, kivéve a cséplőgéptulajdonosokat. Ezek általánosságban arról panaszkodnak, hogy az idén mintha csak összebeszéltek volna a gazdák, mert csak a legritkább esetben kötnek előre cséplési szerződést. Az a helyzet ilyenformán, hogy a cséplőgépet rendszerint kivontatják valamelyik dűlőre s olt a helyszínen köt a tulajdonos megállapodást valamelyik gazdával s amig ott csépel az alatt hol egyik, hol másik gazda jelentkezik, hogy ő is készen van már a hordással, lehetne csépelni, ha megállapodnának. Természetes, hogy a cséplőgéptulajdonosok ilyen formán kényszerhelyzetben vannak, miért is kénytelenek elfogadni még a legalacsonyabb ajánlatokat is. Általában 8 százalék a cséplőgép része, melynek fele a cséplömunkásoké, másik fele a géptulajdonosé, kinek aztán ebből kell fizetnie adót. gépjavítást stb. s abból is kell megélnie az esztendő jó pár hónapja alatt. Elég jól gazdámodnak, az uj gazdáK Budap?slről jelentik: Az ulóbbi időben többizben merült fel az a panasz, hogy a földbirtokreform során földhözjuttatott egyének hanyagul gazdálkodnak s emiatt a szétdarabolt földterületeken a terméseredmény csökken. Miután a földbirtokreformról alkotott törvény a földmivelésügyi miiiszter feladativá tette a szétosztott földeken folyó gazdálkodás felügyeletét, Mayer János földmivelésügyi miniszter utasítására a gazdasági felügyelőségek ezév tavaszán és a közelmúltban felülvizsgál ák a földhözjutottak gazdálkodását, főleg azért is, hogy ahol szükség mutatkozott, tanáccsal, utbaigazitással s megfelelő intézkedésekkel javítsanak a gazdálkodási viszonyokon. A gazdasági felügyelők erre vonatkozó jelentései már mind beérkeztek a minisztériumba s ezek szerint a felügyelők az országnak 1100 nagyobb községében tartottak felülvizsgáló és oktató szemlét, amelynek általános eredménye az, hogy a földhözjuttatottak a híresztelésekkel ellenkezően túlnyomó részben kielégítően rendesen gazdálkodnak és földjeik megmivelése körül szorgalmat tanúsítanak. Kétségtelen azonban, hogy egyes helyeken, különösen az úgynevezett teljesen nincstelenek küzdenek a nehéz viszonyokkal és megfelelő felszereles és anyagi erő hiányában földjeiket csak gyengén képesek megművelni. Az ilyen eset azonban elenyésző csekély. Az 1100 községben végrehajtott vizsgálatok során mintegy 230 ezer földbirtok került szemle alá, amelyeknek alig 1 százalékán volt a föld bevetetlen. A gazdasági felügvelők április havában a felülvizsgált 400.000 katasztrális holdból mindössze 3075 katasztrális holdat találtak parlagon, tehát a szétosztott földterületnek mindössze háromnegyed százalékát, ennek alapján hatósági megintésben nem is részesült több, mint 2500 birtokos, vagvis a földhözjultatottaknak alig 1 százaléka. A földek parlagon hagyásának is leginkább az volt az oka, hogy az illető földterületek vizállásosak, igy müvelésre kevésbé alkalmasak, vagy pedig az, hogy a tulajdonosa későn jutott hozzá a kiosztott földhöz. Párbajban megsebesüli a — párbajsegéd Budapest, julius 7. Néhány nappal ezelőtt Angyal Bila cipészmester és Balai Gusztáv magántisztviselő politikai okok miatt pisztolypárbajt vivtak. A feltételek szerint a felek egymásnak háttal állottak, eltávolodtak egymástól és a második vezényszóra, mikor 100 lépésnyi távolság volt közöttük, elsütötték a fegyvert, az egyik golyó a párbajt vezető egyik segéd ujját találta. Az ellenfelek sértetlenül maradtak. Eltűnt a Kolbász a kamrából 13 szál Kolbász utja a szelelőlyuKon Keresztül a roKonig Gerendásról jelentik: Kellemetlen meglepetésre ébredt a napokban Dohányos Jánoa gerendási tanyai lakos. Amint benyitott kamrájába, pillantása a rúdon függő kolbászokat kereste, de érthető megdöbbenésére a rud üresen állott. 4 13 szál kolbász, amely előző este még barátságosan mosolygott le rá, az éj folyamén nyomtalanul eltűnt. Az e3et annál rejtelmesebbnek látszott, mivel a kamra ajtaja, amelyet este bezárt, reggel is zárva volt és semmi sem mutatta, hogy erőszakkal nyitották vo n a fe'. Nsm sokai** maradt azonban homályban Dohányos előtt a kolbászok vándorutja, mivel hamarosan rájött, hogy a kamra szeleidlyukán benyúlva a kolbászokat könnyen el lehetett érni. Kétségtelenül ezt az utat választolta a kolbászra éhes tolvaj is. Dohányos a gerendási csendőrőrsre sietett és a csendőrök segítségét kérte kolbászai visszaszerzésére. A csendőrök pár nap múlva megállapították, hogy a kolbászokat Dohányos negyedik tanyaszomszédja vitte el, aki mellesleg rokonságban is áll Dohányossal. A dolgok ilyen állása mellett Dohányos engedett haragjából és kegyelmet gyakorolt a megtévedt rokonnal szemben. Visszavonta feljelentését és a továbbiakat a hatóság kizárásával, négyszemközt intézte el koibászszerető rokonával. A kolbásztartó rudat azonban elhelyezte a szelelőlyuk közeléből. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Szabó Elek eladta II., Prónayutca 2. számú házát dr. Fischmann Mihály és neje Waisz Adélnak 37.200 peigöért. Penyaska Mátyás és neje Uirin Juliánná eladiák 181 négvszög ölnyi beltelkes házhelyét Blatiut Pál 1440 pengőért. Bakutz Józsefné Harsányi Mária eladta 200 négyszögölnyi nagyréti házhelyét ifj. Szák Jánosnak 1040 pengőért. Bakutz Józsefné Harsányi Mária eladta 200 négyszögölnyi nagyréti házhslvét Kerepeczki Györgyné Petri K. Dorottvának 960 pengőért. Majernyik György eladta 150 négyszögölnyi beltelkes kertjét özv. Tóth Pálné Majernyik Ilona és özv. Csikós Imréné Majernyik Zsuzsánnának 246 pengőért. Csjernyik Andrásné Kesjár Mária eladta 900 négyszögölnyi fé* nyesi szántóját Kesjár Jánosnak 50 q búzáért. Szolár Mátyásné Kovács Sí. Mária eladta 194 négyszögölnyi beltelkes házhelyét Czermann János és neje Zlovszki Juditnak 45 q búzáért. 1 r- M Ma péntek este a Fiume terraszán hto IRI lll i7 F i| |F ••••• 1 M • 1 m in mm I