Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-07 / 151. szám

2 'fü'iiKisffigöTSí mmjsm* Békésesa&a 1927 julius 7 flz Előre nTE 15 éves jubileuma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap egy teljes napot igénylő program keretében nagyszabású ünnepet rendez az Előre MTE 15 éves jubileuma alkalmából. A kö­zelmúltban nagy megpróbáltatá­sokon keresztülment egyesület a legutóbbi hetekben tett tanúságot nemcsak SZÍVÓS élniakarásáról, hanem arról is, hogy az az egye­sület, melynek annyi lelkes spor­tolója van, tagjai és a közönség nagyobb mértékű támogatásét is megérdemelné, mint amilyent épen a bajból való kivergődés napjai­ban tapasztalhattunk. A törekvő munkásegyesület je­lenlegi vezetősége szeme előtt semmi más nem áll, mint kizáró­lag a sport szeretete, müvelése és az ehez alkalmat adó egyesület talpraállitása. Már mérkőzéseinek megrendezése körül is rendkívüli előrelátás és helyes gazdasági po­litika nyilatkozik meg s igy min­den csabai sportembernek csak igaz örömére szolgálhat az, hogy az egyesület fennállásának 15 éves évfordulójára már némileg meg­enyhülő anyagi helyzetben ért el. Ez az enyhülés természetesen nem jelenti azt, hogy az egyesü­letnek most már további támoga­tásra nincs szüksége, ellenkező­lég, most még annál inkább meg van az ok a támogatásra, mert ezzel a végleges rendezést lehet majd biztosítani. Az Előre MTE azonban jubi­leumát nem használja fel alkal­mul pumpolásra, hanem azért a támogatásért, melyet a közönség neki ez alkalomból nyújt, bősé gesen meghálálja egy olyan gaz­dag programmal, amilyet keveset láttunk 8Z utóbbi időben. Az ILSz—Előre komoly fütbalimérkő zésen kivül se szeri, se száma a különböző mókáknak, melyek kö­zött a régi jó idők népünnepé­lyeinek minden kacagtató attrak­ciója szerepel. A jubileumot egyébként isten­tisztelet vezeti be s azután kez­dődik dr. Kökényessy Gyula Zol­tánná zászlóanya védnökségével a tulajdonképpeni program, mely­nek során ünnepi beszédet mond Kvasz György dr. A kedves ünnepséget figyelmébe ajánljuk nemcsak a sporttámoga­tóknak, hanem a nagyközönség­nek is, miután annak programja ügyesen ugy van összeállítva, hogy az mindenkit érdekel és felvidi'. A csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők: Buza 26 00—27'50, érpa 16 00—17"20, tengeri 19 00­20*00, rozs 18 00—1950, zab 20.C0-20.20, tökmag 38-00-4Q'00, bab la OO'OO-OO'OO pengő méter­mázsánként. Egy K e réKpáros üldözése autóval, eltűnése és elfogatása fl nyomkereső csabai deteKtiveK siKerült fogása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap délután a csabai Szé­chenyi-utca és Árpádsor járókelői azt hihették, hosjy valami ame­rikai izü detektivdráma filmfelvé­telei készülnek. Száguldó kerék­páros után rohanó, sípoló detek tivek ugranak be egy az utcából kikanyarodó autóba és veszettül vágtatnék tova. A dolog olt kezdődött, hogy az államrendőrség központi ügyeletes tisztje, Papp dr. fogalmazó bizal­mas uton arról értesült, hogy az egyik kerékpárkölcsönzőnél valaki egy kerékpárt kinál eladásra, mely nek származása nem látszik elég világosnak. A fogalmazó nyom­ban kiküldött a kerékpárkölcsön­zőhöz két detektívet, akik alapo san szemügyre véve a kerékpárt, megállapították, hogy a kerékpárt gyártó cég jelzését kéfsel leka­parták s a gyári számot pedig reszelővel próbálták eltávolítani. E mindenesetre gyanús körülmény arra birta a detektiveket, hogy a kerékpár eladóját igazolásra szó­lítsák fel. Az illető Papp Ferenc szegedi iakosként igazolta magát, azonban a kerékpár tulajdonjogát semmivel sem tudta bizonyítani, miért is a detektívek felszólították, hogy kövesse őket a kapitány­ságra. Papp Ferenc vonakodás nélkül eleget tett a telszólitásnak, azonban amint a Verbőczy-utca sarkára értek villámgyorsan kerékpár­jára ugrott és őrült Iram­ban elszáguldott. A meglepett detektívek azonnal üldözőbe vették és futva sipjeie kei adtak le. Mire átvergődtek a Főtér barrikádjain, a megugrott hogy lett az öcsödi Kanász gyerekből járásbirósági főigazgató? Negyven éves szolgálat után nyugdíjazták s most ünnepeltéK pályatársai kerékpáros már a Széchenyi utcai hidon vágtatott át. A detektívek erre két irányt veitek fal, az egyik a Széchenyi-utcán, a másik az Apponyi-uica felé futott, ho^y a kerékpáros útját az esetben, ha az Andrássy-ut felé igyekezne, el­vághassa. A Széchenyi utcán ül­döző detektív szerencsére találko­zott Osgyán József bérautójával, melyet megállított s azzal vette űzőbe a kerékpárost. Az üldöző detektív látta, hogy a kerékpiros az Árpád sorra for­dult be, ií?y tehát az eu!ó is ott követte. Az Apponyi utcsi hidnál találkoztak a másik detektivvel is, ki szintén az autóba szállott és az Á rpád -sor porában elég jól láiszó kerékpár nyomot kisérve jutott az autó a Baj aa utcáig, ahol bekanyarodva látták, hogy a kerékpár nyom a Bajza­utca 2. számú ház előtt megszűnik. Leugráltak az au'óról, berohan* tak a házba s tényleg ott találták a megugrott kerékpárost, ki kerékpárját hátra hagyva épen szökni készült. A megszorított Papp Ferenc azonban semmiké­pen sem engedte magát másod szor is elfogatni és kést akart rántani, amiben a detektívek meg­akadályozták. A megugrott és üevesen elfogott Papp Ferencet előá'lították. A kerékpár száma 125.253 s a rend­őrség felkéri azokat, akik ilyen számú gépről tudnak, jelentkez­zenek a rendőrség bünügyi osz­tályán. , (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szentpéterfaivai Szilágyi József kir. biróségi főigazgatót, a buda pesti kir. bírósági központi kézbe­sítő hivatal főnökét meleg ünnep­lesben részesítette a hivatal sze­mélyzete és a központi kir. járás­bíróság iisztikara ebból az alka­lomból hogy állami szo'gáhtának negyvenedik évét és ezen hivatal vezetői minőségében eltöltött szol­gálaténak tizenhetedik évét most töliötte be. A nyugdíjtörvény ér­teimében nyugdíjazni kell azt az állami tisztviselőt, aki 40 ik szol­gálati évét betöltötte: igy őt is nyugdíjazták. A bírósági központi kézbesitő­hivatal részéről Lischeron József igazgató üdvözölte nyönyörü mű­vészi kivitelű emléklap- és remek Ötvös müvészetiel készült emlék pecsétgyűrű átadása mellett. A központi kir. járásbíróság tisztikara nevében pedig Czesch­ner József főigazgató tolmácsolta a tisztikar szívélyes üdvözletét. E negyven éves határkőről ér­demes kissé visszapillantani a múltba. Szilágyi József főigazgató régi nemes csafcdbói ered, de egyik őse a II. Rákóczi Ferenc száműzetése után, mint üldözött kurucvitéz eltitkolta kilétét annak • dacára, hogy kálvinista tanár volt: Békésmegyében felcsapott paraszt­munkásnak, az akkor még R*dey László gróf birtokában levő Öcsöd pusztán, a mai Öcsöd nagyköz­ségben. Azután ott is ragadt és utódai mint egyszerű földmives emberek ott ma Í3 nagyszámban élnek. Ezen utódok egyike Szilágvi József, akiről most írunk, 1867­ben született, most tehát 60 éves. Tizenkét éves korától már maga kereste meg kenyerét, kezdetben mint kanászgyerek Kiss Imre gaz­dánál kezdette, később aratáskor marokszedő, majd arató félrészes, azután napszámos és kubikos volt. Husz éves korában Buda­pestre ment és pénzügyőr lett; azután bejutott a pestvidéki kir. törvényszékhez napibéres szolgá­nak; ekkor tanulni kezdett és mint magántanuló, középiskolai vizsgáit kitüntetéssel tette le. Rövid 3 és fél havi szolgai alkalmazás után dijnokká lépett elő. Mint díjnok élére állott az ak­kor rendkívül elnyomott dijnoki karnak; helyzetük javítása érde' kében törvényjavaslatot szerkesz­tett, minek törvényerőre emelését előkészítette és keresztül is szor­galmazta. Négy évi díjr okság után kinevezték irodasegédtisztté az igazságügyminisztériumbi. Az ő nevéhez fűződnek a 90 es évek tisztviselő mozgalmai, amelynek során azután az állam tisztviselői illő javadalmazáshoz jutottak. Megalakította az igazságügyi segédhivatali tisztviselők országos egyesületét és ezt a terhes és felelősségteljes munkát végző kart méltó helyére emeltette. A segéd­hivatali tiszti- és telekkönyvveze­tők részére előirott vizsgákat ki­tüntetéssel telte le. A bírósági központi kézbesifő­hivatal élére annak szervezése­kor 1910. április 1 én neveztetett ki, mint irodatis2t, azután főtiszt; 1912 ben őfelsége irodaiiíazgatói címmel és jelleggel tüntette ki és 1918-ban neveztetett ki főigaz­gaióvá. J leníegi hivatalát 17 éven ke­resztül olyan mintaszerűen vezette, hogy azóta ott soha hátralék nem volt. Pedáns rendtartása és pon­tossága ugy a budapesti ügyvé­dek körében, mint felsőbb ható­ság <i elölt közismert. É elében nagyon sok az érde­kes és tanulságos esemény, ame­lyeket, ha könyv alakjában meg fog valaha írni, bátran adhatja neki az „Élet iskolája" cimet. Szolgálata alatt mindenkor a rideg­ségig igazságszerető és feljebb­valóival szemben is erélyes és szókimondó volt; ami miatt azután kevesen szerették, de kiváló te­vékenységeért még ellenségei is megbecsülték. Kár, hogy az életisko'ájiban vele történt érdekes esetek leírá­sához e rövid cikk keretében nincs tér. Összetaposta egy gazdálkodó a cselédjét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tegnap esti g;,orsvonaltal egy súlyosan sérült asszony, Szász Mihályné érkezett Békéscsabára, kit már a mentők az állomáson vártak, feltették a mei tókocsiba és a kózkórházba szállították. A sérült és nagvfájdalmakról panaszkodó asszony Zelenyánszky György C3abai gazda köröstarcsai tanyáján szolgált már régóta. A gazda meg is volt vele elégedve s annál inkább bosszankodott, hogy Szász Mihályné keveselvén bérét, olt akarta hagyni a gazda­ságot. Ilyen körülmények között tör­tént, hogy tegnap reggel Zale­nyánszkyné valami csirke keltetés felett ös jzeszólalko lott SzásznévaL A szóváltást Zelenyánszky is hal­lotta s ő is rátámadt Szásznéra, hogy hogyan mer gazda asszo­nyával tiszteletlenül beszélni, majd ugy mellbevágta, hogy elesett, sőt amikor feltápászkodott a földről, orron verte az öklével. Az egyéb­ként is indulatos Zelenyánszky az asszony előadása szerint lábá­nál fogva hurcolta az udvaron és többször rá is tiport. Amikor Zelenyánszki kidühöngte magát, az összevert Szásznét be­zárta a kamrába, nyilván azért, mert maga is röstellette cseleke­detét és nem akarta, hogy idege­nek lássák az összevert asszonyt. A fájdalmasan nyögő asszonyt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom