Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-06 / 150. szám

llMgffiMIiH IB3MK Békéscsaba 1927 julius 6 FLÓRA BATIST Kulpifl Jakab Békéscsaba, Szent István-tér A Kitűnő mosó, 100 kü­löniéle mintában, nyá­ri nii ruha újdonság, áruházam nagy kira­katában P -92 Lesz-e Békéscsabán modern vágóhíd és hűtőház? flz ország több városa épiti már vágóhidját, Szentes most Kezdi, csaK BéKéscsabánaK felel meg az ósdi, rozoga vágóhid (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny még a mu!t esztendőben cikksorozatban mutatta be a csabai ósdi, rozoga vágóhidat minden nyomorúságán val egyetemben. A csabaihoz ha­sonló vágóhid nem egy ilyen vá­rosnak, hanem ennél sokkal ki­sebbnek sem felelne meg, amint hogy az ország egy sereg városa, sőt községe nemcsak eondolko zik az uj vágóhid építéséről, ha­nem a legtöbb mór meg is kezdte azok építését. A vágóhidak töme­ges építése mindenesetre arra mu­tat. hogy egyrészt az emberi egész­séget mindenütt jobban szem elölt tartják, mint Csabán, másrészt pe­dig azt is bizonyítja, hogy az épít­kezés nem lehet olyan megterhe­lés, mely miatt az adózó polgá­roknak kellene nyögniök. Legújabban a szentesi vágóhid építkezésének tervéről hallani leg­többet és OiOsházáról. Mindkettő közelsége révén alkalmas arra, hogy főként a sertéshizlalás és a vágott sertés szállítása szempont­jából Csabának eddig kivívott ve­zető helyét veszélyeztesse. A szentesiek különösen komolyan fogják a dolgot s a vágóhíddal kapcsolatban egy sereg kérdést alapos tanulmány tárgyává tettek, tanulmány utakra mentek s leg ujabban a Kiskunfélegyházán épülő modern vágóhidat szemlélték meg. Erről a szemléről az Alföldi Új­ság számol be s miután az ott elmondottak érdekes következte­tésekre alkalmasak, a beszámoló­nak egy részét az alábbiakban ismertetjük: „Az építkezések közel három katasztrális holdon folynak. Az épilést vezető mérnök előbb a vázrajzokon, majd a valóságban is bemutatta az építkezéseket. A kiküldötteket sorra kalauzolta vala­mennyi épülethez és apróra elma­gyarázta az eddig végzett és az ezután következő munkálatokat. Nyolc épület emelkedik a ha­talmas területen. Külön marha­vágó csarnok, sertésvágó csar­nok, hűtőház jéggyárral egybe­kötve, kényszervágó csarnok, ha­tósági husszék, harminc méter ma­gas víztorony, amely az egész vágótelep vízszolgáltatását látja el, majd derítő telep, nagy istál­lók, portáslakás, orvos• és gé pészlakás. A falak teljesen készen vannak s már a gerendázat ké­szül. Költségvetés szerint az összes építkezésekre 7 milliárd koronát Csipke-; irányoztak elő. Ebből 4 milliárd esik a tu!ajdonképeni építkezé­sekre, mig 3 milliárd korona lesz a gép- és egyéb műszaki beren dezés. A költségeket nagyon meg­terheli az, hogy az építkezések­hez használatos faltéglát a vá­rosban nem gyártanak s azt Bu­dapestről hozatják. Viszont kavics és cement kellő mennyiségben áll rendelkezésre, azért az alapfala­zást mindenütt cementből, illetve vasbetonból készifik. Az építkezésekkel októberre akarnak végezni ugy. hogy októ­ber hó végén az uj közvágóhidat már át is adják a forgalomnak. Jövedelmezőség szempontjából fel­tétlenül kifizetőnek tartják a vágó hidat. A vágásdijakat csak cse­kély mértékben emelik fel, de a jéggyártásból és a hűtőház hasz­nálatából annyi bevételre számit a város, hogy abból — előrelát­hatólag — még más városi üzem esetlegesdeficitjét is fedeznitudják." Amint látható tehát Kiskunfél­egyháza 7 milliárdból. drága, ide­genből hozott téglával, bizonyára sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közepette is érdemesnek tartja és meq is tudja építeni vágóhidját. Nem gondolják az érdekeltsé­gek, hogy Csaba a ho3szu gon­dolkodás révén ebben a szemmel látható és bizonyára sokat jelentő anyagi és erkölcsi érdekekért folyó versenyben szépen le fog maradni? Idős férj, fiatal feleség, meg a szomszéd Furcsa Kavarodás egy váratlan éjféli hazatérésnél (A Közlönu eredeti tudósítása.) Novellába illő események szín­helye volt az egyik csabai kül­városi utca kis házacskája, mely­nek gazdája egy hatvan'év körüli polgár, jó, erős, egészséges, csak egy kicsit szereti a borocskát, meg a fiatal menyécskét. Ez okból elvett egy nála harmincöt évvel fiatalabb takaros fehérnépet s éj­szakánként a jó borocskát is meg­találta hol közelebb, hol távolabb. Ilvenkor aztán bizonygvakran.de inkább többször, mint kevesebb­szer pityókosan ballagott haza takiros élete párjához. Tegnapelőtt éjszaka is pont ugy került haza, mint már máskor annyiszor, csakhogy most hama­rabb valamivel éjfél előtt, mert készült kifelé a tanyára. Nyilván, hogy a rendes kvantumot beke­belezhesse a rövidebb idő alatt is — erőltetebbben nyakalta a bort s igy esett, hogy ezúttal pi­tvókásabb is volt a rendesnél. Amint a kulcsért befele kapará­szott a kerítésen ét, valahogy lelökte s az nagyot csendült a kapu mögötti téglán. — Hijnve, a kirielejzumát I — fohászkodik neki a pógár — most már mászhatok át a kerítésen. Neki is fogott azon nyomban. Csakhogy a dolog nem ment olyan könnyen, mint ahogy gondolta, hanem azért egyszer csak nagy szuszogva, mégis'végre fönn lova­golt a kerítés tetején. Már éppen hasra akart fordulni a kerítés tetején, hogy szépen leereszked­jen e földbe, amikor koppanáso­kat hall az utcán s a gyér vilá­gosságnál is látja, hogy háza abla­kából röpködnek kifele az utcára a kopogó holmik Pár pillanat'g gondolkozott s aztán mégis csak a kíváncsiság győzött s szépen visszaereszkedett az utcára. Öaszeszedegeti a holmit, ami nem volt egyéb, mint egy csiz­ma, eory nadrág, meg egy lajbi. — No a szentségit I — jajdult fel az öreg, mert a csizma párja éopen akkor találta vékonyén. — Nono. hát ez meg hogy kerül ide ? I Iít valami nincs rendbe. Gyorsan a hóna alá kapja a hol mit s félig kijózanodva igyeksz k ót a kerítésen. Uiy látszik azonban, hogy a kelleténél izgatottabb volt, mert ezúttal megállapodás nélkül jutott ét a kerítésen s borgőzös fejét jól oda i* nyomta estében a téglá­hoz. Elszédült. Hamarosan azonban szörnyű kutyaugatásra eszmélkedett. Látta és tudta, hogy a kutyák nem őt ugatják. De hát akkor kit ? I Nono, tán csak nem a csizmák gaz­dáját? Frissen pattant fel az öreg pol­gár, már nem szédüli, nem is bor­gőzös. Biztos léptekkel ment a kutyák felé, melyek közeledtére csak még bőszültebben ugattak, pontosan ott, ahol a kukoricagóré szögletet alkot a kerítéssel. Ahogy jobban a sarokba néz, ott lát egy reszkető alakot ingbe, gatyába. — Ki vagy, hé ?! — rivall rá az öreg. — ÉT vagyok szomszéd, az istenért szabadijjon mór meg ezek­től a dögöktől, verje kend le őket rólam. — Te vagy ecsém ? No várj csak majd mingyárt leverem én őket rólad. Fordul egyet az öreg a szín alá, elö hoz egv fene görcsös acatoló botot, ódalba rúgja a Kutyákat. Nem is halatszo't már aztán csak a bot zuhanása és nyomán éktelen üvöltés. Aztán annak is vége lett. — Ehun a nadrágod, a lajbid, meg az egyik csizmád. A másik itt marad tanúskodni. Most pedig pakolj haza. A továbbiakról nem szól a krónika, ha csak azt nem, hogy hajnalban maayaiunk a menyecs­két is felpakolta a kocsira s ugy hajtott ki a tanyára. Az öregen nem látszott semmiféle nyoma a lelki háborúságnak, c*ak a me­nyecske kuzta a kelleténél jobban szemére a kendőt. villanyégők, villanyszerelési anyagok óriási választékban igen olcsó árban Rosenbaumnál Andrássy ut 25. BoszorKánypille Az éjszakák sötét alakjai: A Bánat, lelkem eltiporja. Csatára kelve, egyre, szörnyen, A néhány cseppnyi szép örömmel Mi benne él még... összezörren... S amíg a lélek védtelen, (— és védekezni képtelen...!—) ő.. százezernyi fegyverét Lerakja, erre... arra..., szét. A kése: guny, a kardja: vád, Az egyik ég..., a többi vág... S kacag, ha olykor sirva kérem. Hogy végre nyugtot adna nékem...! S ajkát hideg mosolyra húzza, Reményeim, hogy összezúzza... S aztán, ha lelkem tönkretette, Ei vágyait mind eltemette. Tovább rohan, — majd újra eljön,— Hogy egyre jobban összetörjön...!! Chován József. Kedd, péntek és vasárnap tejtermékek, valamint na ponta friss gyÜOlÖiCS és zöldság kaphatók STEIXER gyümölcscsarnok Hunyady-tér Szfambulbót Kemáli Páris, jul. 5. fWolff) Sztambul­ból jelentik a Matinnak, hogy a török kormány elhatározta, hogy Sztambu't Mustafa Kemál pasa tiszteletére Kemálinak nevezi el. BókóscsaSta, Andrássy-út 6 la georgettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdő­sapkák a legnagyobb választékban, la selyemharisnyák az összes divalszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 fillértől kezdve. Férfizoknik 36 fillértől, divatkesztyük 2 pengőtől kezdve. Gyermekzoknik minden szám és szinben Gulvili Frigyes • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk

Next

/
Oldalképek
Tartalom