Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-09 / 179. szám

2 B&Ktsamm HOziflinr Békéscsaba, 1927 augusztus 9 sem lehet megfelelő eréllyel érvé­nyesíteni és ez az adónem is — bór arra igen nagy szükség lenné — nagv részben csak az év utolsó negyedében folyik be. flz Iparos Olvasókör 4 szóval kimondta a beolvadást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ipartestületi székházvétellel kapcsolatban merült fel «z a kér dés, hogy az Iparos O.vasókör miképen vegyen részt az ipartes­tületi székház vételben, a tulaj­donjogi, testületi stb. kérdéseket illetőleg. A kérdésnek különös aktualilát adott azon körülmény Í3, hogy az Iparos Olvasókör épp mostenaban készítteti el diizes zászlójót, melynek felirata fslől is most már végérvényesen dönteni kellett. Valamennyi kérdés eldöntése céljából vasárnap délutánra köz gyűlési hivott egybi; az Iparos Olvasókör. A közgyűlést Csányi Jinos elnök nyitotta meg, röviden elmondván, hogy a közgyűlés összehívását mi tette szükségessé. A felszólalások közül különösen Simon Béláé, Lilinger Istváné, Eilmann Adolfé érdemel felemli­tést, kik mindhárman a beolva­dás mellett érveltek és Szabó Ká rolyé, ki ugyan nem ellenei a be­olvadást, egyelőre azonban vára­kozó álláspontra óhajtana he Ijezkedni. Végül Matulay Ferenc alelnök szólalt fel, kinek közve­títő indítványa keltett nagy tet­szés!, ugy hogy a szavazásra fel­tett kérdést is körülbelül az ő in ditványának megfelelően szöve­gezték meg. A megejtett szava­zás után kitűnt, hogy az indítvány mellett 25 en, ellene pedig 21 en szavaztak, igy tehát az Iparos Olvasókörnek az Ipartestületbe való beolvadását 4 szóval kimondották. Ezzel a határozattal az Iparos O.vasókör mint erkölcsi testület teljes egészében bevonul az Ipar­testületbe, a zászlóra pedig az „Iparegyesület" szó kerül. Az Ipa ros O.vasókör tisztikarával pedig az ipartestületi elöljáróságot fog­ják megfelelő módon kiegészíteni. flug. 21-én megalakul a proficsapat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 11 órakor a Széchenyi-ligeti pavillonban szép­számú érdeklődő közönség jelen­léteben tartották meg a „Csaba" prcf:csapat megalakító közgyűlé­sének előkészi'ő értekezletét. Az értekezleten Filippinyi Sámuel is­meítette azokat a körülményeket, melyek a proficsapat megalakitá sát szükségessé tették. Egyúttal vázolta azokat az előnyöket is, melyeket a proficsapat megalaku­lása révén az amatőr egyesületek élveznének. Figyelmeztette a kö­zönséget, hogy a proficsapat meg alakítása alkalmával tegyenek félre minden klubpolitikát, mert a profi egyesület fennakadás nélküli mű­ködése csak ugy biztosítható, ha az nem az egyik, vagy másik klubé, hanem a város egész sport­társadalmáé. Fajdalom, az erre vonatkozó érvek ugy látszik hatástalanul hangzottak el, mert most épen az történt, ami az első kísérletnél, amikor az Előre közönsége a CsAK túlnyomó többségétől félve nem vett részt a részjegy aláírás­ban, most meg a CsAK közön­sége helyezkedett hasonló okból, hasonló álláspontra. Az akciót megindítók ennek ellenére nem vesztették el ama reményüket, hogy a proficsapat megalakítása után, annak szereplése, klubpotíti­kától mentes működése a ma még gyanakodókat is megfogja győzni arról, hogy nem egy í'gyesület ér­dektámogatója lesz az ui alakulat, hanem az egész csabai amatőr sport, illetőleg valamennyi egyesü­let egyformán élvezni fogja mű­ködésének jótékony eredményeit. Az értekezlet megalakította a közgyűlést előkészítő intéző- és jelölő bizottságokat. Az alakuló közgyűlés határnapját augusztus 21-ében állapították meg, melyre vonatkozó hirdetés lapunk más helyén már meg is jelent. n Máv. nagyarányú felszerelési munKálatoKba Kezdett Leszerelik, a régi mozdonyokat — Ujtipusu harmadosztályú KocsiK — fl szegedi műhely tul van terhelve munKával Szegedről jelentik : Aliff néhány évvel ezelőtt még a magyar vas­utak szánandó állapotban vo'tak. A MÁV kocsiparkjának legna­gyobb része az utódállamok ke­zébe került, a mozdonyok pedig az állandó használat folytán el­rongálódtak, ugy, ho*y a vasuta kon való utazás bizonytalan és kényelmetlen volt. Sdvós kitar­tással és óriási áldozatokkal a röv-id néhány esztendő alatt a magyar államvasutakat sike-ült a békeaivóra vi jszaálli'ani. De ez az eredmény sem f 'lelt meg a felfokozott követelményeknek. Külföldön uj konstrukciókat he­lyeztek üzembe, tökéletesítették a forgalmat és emelték a vonatok gyor-aságát. Eszel a rohamos fejlődéssel a magyar államvasutak­nak is szémolniok kellett. A hi­vatalos helvről nyert értesülések szerint a Máv. ujabb reorganizá­ciós munkába kezdett. Eiek sze­rint az összes még a mai napig is munkában lévő mozdonyokat, szerelvényeket és régi rendszerű utaskocsikat fokozatosan kivonják a forgalomból. Az ország nagyobb városainak államvasuti műhelyeiben már meg is indullak a munkálatok. Igv a szegedi műhelyekben is. Szegeden most a gyorsvonali mozdnnyokat szerelik le és ugyanezekben a műhelyekben az összes régi tipusu személyszállító, kivü'ről nyitha'.ó ve gyónókat is átépítik. A reorgaizációs munka olyan nagyarányú, hogy azoknak a gyorsvonati mozdonyoknak sem kegyelmeznek meg, amelyek még ebben az évben is üzemben vollak. A régi mozdonyok helyébe leg­újabb rendizerü, kipróbált, ame­rikai tipusu mo?donyokat állíta­nak be- A személykocsik kényel­mét is tökéletesitiK, különösen a harmadosztályú kocáik belső be­rendezésében lesznek nagyobb változások az utasok kényelmére és a férőhelyek kihasználására. U D I T! GYÓGYÍT! SZENT LUKÁCS FÜRDŐ Rf. RISTÁ LY FORRÁSVIZE LEGYEN MINDENNAPI ITALOD! Kapható mindenütt Főlerakal: BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY UT 39: TELEFON 120. SZÁM Az államvasutak igazgatóságát erre az elhatározásra az a szán­dék vezette, hogy Magyarországot ezzel az újítással is elszigeteljék a balkáni államoktól, amelyek­ben tudvalevőleg a vasutak biz­tonsága, kényelme, gyorsasága a legkezdetlegesebb fokon áll. Ennek az újításnak ugy kül­földi, mint belső szempontból is hatalmas kulturjelentősége van. A pontos, gyors és kényelme** vasúti forgalom minden külfö'd! propagandánál eredményesebb. Magyarországnak pedig szüksége van az idegen forgalomra, mely ilymódon könnyebben is érhető el. Holttest a gyulai Bárdosban Vizbefulladt egy gyulai sertéshizlaló Gyuláról jelentik: Gyulán az úgynevezett Bárdos töltése mellett szombaton reggel az arra járó­kelők egy ismeretlen idősebb férfi hulláját találtát meg. A hulla fej­jel lefelé feküdt a töltésen és a fej benne volt az alig 10 centi­méteres vízben. Az első pillanat­ban mindenki gyilkosságra gon­dolt. Az első vizsgálat semmi pozi­tívumot nem tudott megállapítani. Több mint valószínű, hogy a töl­tés mellett meglehetősen besze­szelt állapotban ment és útköz­ben a részeg emberek jellegzetes dülöngélésével lelépett az alig két lépés széles gátról s egyensúlyát vesztve, arccal belezuhant a vizbe. Miután a halál oka minden kétséget kizáró módon megálla­pítható nem volt, a városi főorvos intézkedésére a hullát kiszállítot­ták a hullaházba és egyben érte­sítették az ügyészséget is, mely bizonyára elrendeli a boncolást. Később sikerült megállapítani, hogy a vizben Gáborják Ferenc gyulai sertéshizlaló holttestére buk­kantak. Gáborják felesége Gyo pároson üdül, férje hirtelen ha­láláról már értesítették. megszűnik a széketi]udvart)2Íi)i református kollégium is Székelyudvarhely, aug. 8. A székelyudvarhelyi 303 éves refor­mátus kollégiumot az ősszel meg­szüntetik, mert megvonták tőle a nyilvánossági jogot. Hiféle cikkekutánnem fizetünkforgalmiadót? A békéscsabai forgalmiadóhi­vatal közli: A nagyméltóságú m. kir Pénz­ügyminiszter ur 103 930-1927. P. M. rendelete alapján Békéscsaba r. f. város forgalmi adóhivatala hivatalosan közhírré feszi, hogy 1927. év augusztus hó 8 ától kez­dódőleg nem esik forgalmiadó alá a nyerstojás, tej, tejszín, tejföl, vaj, mindenféle turó és sajt eladása ; b) a lencse, a héjas és hántolt borsó, a bab, ámakása és köles­kása eladása ; c) sárgarépa, petre­zselyem, zeller, kalarábé, kapor, karfiol, mindenféle hagyma, a nyers és savanyitott fehérrépa, és káposzta, a cékla, kelbimbó, kelkáposzta, továbbá mindenféle . zöldsaiáta, forma, burgonya, min­denféle retek, a nyers és sava­nyilott uborka és zöldpaorika, tök, paradicsom, hüvelyes kifejteit zöld­bab és zöldborsó, a zöldtengeri cső. a spárga, sóska és soenót eladása ; d) mindenféle nyers és aszalt alma, körte és szilva, a ringló, kajszinbarpck, őszibarack, málna, eper, szeder, ribizke, eg­res, görögdinnye, csemegeszőlő, a héjazott és héjazatlan dió, mo­gyoró, mandula, a azilvaiz, gyü­mölcsíz, a citrom, narancs, dato­lya, mazsolaszőlő, füge és banán eladása. Tartoznak azon adózók, akik forgalmiadójuk^t a rendes szabá­lyoknak megfelelően bélyegben és készpénzben rójják le, 1927. augusztus hó 8-án készletükben lévő minden élelmicikkből a meg­lévő árukat egy raktárkönyvbe vezetni a szokásos elnevezés alatt, továbbá az összes érkező árukat is pontosan bevezetni és számlákkal igazolni és ezen szám­kat 5 évig megőrizni. Azok az adózók, akik a fenti cikkek után adómentességet akar­nak élvezni, tartoznak hiteles számlákkal igazolni az általuk el­adott mennyisécekef. Azok az adózók, akik kizárólag a fenti élelmicikkekkel foglalkoznak és esetleg még liszt, kenyér, stb. adómentes árukat árusítanak, a könyvvezetési kötelezettségeknek nem tartoznak eleget tenni. Hilyen fákba üt leg­gyakrabban a villám? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A délvidék nagy tiszteletben tar­tott szimbolisztikus fájáról, a ba­bérfáról még régebben azt tartot­ták, hogy a villám sohasem üt bele. Később aztán az a felületes vélemény alakult ki, hogy a vil­lám válogatás nélkül látogatja meg a különböző fákat. Caspary, Cohn és más külföldi tudósok azonban alaposabb vizs­gálat tárgyává tették e kérdést a tapasztalataik szerint legsűrűbben sujt a villám a tölgyfába s leg­ritkábban az akácfába. A bükkfa középső helyet foglal el. A főbb fafajták sorrendje igy alakulva a villámcsapás sűrűségét illetőleg tölgy, jegenyenyárfa, körtefa, fe­nyőfa, juhar-, bükk-, éper-, nyir-, szil , dió és akácfa. Fontosak a külső körülmények is, igy például a fa helyzete, magassága, elága­zása, környezete, továbbá a talaj, a levegő páratartalma, a szélirány a légköri elektromosság feszült­s ;ge, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom