Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-29 / 170. szám

2 iBsM,8flffi©Trii musm Békéscsaba, 1927 julius 29 13. Szabatos és részletes tér képet kell készíteni a törvényha­tóság területén lévő tanyákról. A miniszter meghagyja ezután, hogy a törvényhatóságok állan­dóan foglalkozzanak a tanyavilág kérdéseivel. Leghelyesebbnek tar­taná, ha az érdekelt törvényha­tóiégok tanyabizottságot alakita­nának, végül kifejezi azt a remé­nyét, hogy a törvényhatóságok hazafias és szociális faladatkörük magaslatára helyezkedve, igye­kezni fognak minden in'ézked ist megtenni a tanyák boldoguléíá* nak előmozdítására. Megkezdődött a vetélkedés Mária román k i r"ályné és Bratianu Között Páris, jul. 28. (Wolff) Párii Ma­tinéi cimü lep feltűnőnek mondja azt a körülményt, hogy Románia özvegy királynéja a bukaresti hivatalos gyászünnepségeken csak igen távolról vesz részt. A lap ezt a királyné és Bratianu viszályára vezeti vissza mely a király halála napján olyan méreteket öltött, hogy a királyné azzal fenyegette meg Braiianut, hogy elhagyja az országot és oiztozik fiának, Ká­rolynak sorsában. A lap szerint a viszályt talán ugy lehetne meg­szüntetni, hogy a királynét be­választanák a régenstanácsha. Mire elbontják a színház elől az állványost, teljes pompájában fog állani a tatarozási „remek" ni van a városszépítő bizottsággal ? — ha van miért nem hallunK működéséről ? illetőleg pénzbüntetéssel lesz meg­büntetve. A rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a rendőrkapitány­ság vezetője gondoskodik. Hogyan akarja a miniszter a tanyák közigazgatását megjavítani Mint ismeretes, a belügyminisz­ter rendeletet adott ki a tanyák közigazgatásának megjavítása cél­jából. A rendelet oly közelről érinti Békéscsaba és környékének tanya­világát is, hogy nem tartjuk feles­legesnek, hogy a miniszter vonat­kozó rendeletének főbb rendel­kezéseit az alábbiakban ismer­tetni. 1. Önálló községgé alakítása az olyan tanyáknak, tanyecsoportok nak, amelyeknek megvan az ehhez szükséges lakosságuk, érteimisé-, gük, vagyoni erejük. (Lásd leg­újabban DobozmegyerU 2. Tisztviselő kirendeltség szer­vezése olyan helyeken, amelyek önálló községgé fejlesztésre még nem értek meg, de lakosságuk nasyobbszómu. 3. Kisebb tanyákban a cseké­lyebb jelentőségű közigazgatási tennivalók helyi elvégzésére hely­benlakó alkalmas egyént kell al­kalmazni. 4. Ahol szüksége látszik, a köz­igazgatási beosztás területi meg­változtatáséval kell a közigazga­tást közelebb hozni a tanyai lakos­sághoz. 5. Szétszórtabb és ritkább la­kosságú tanyákon a külszolgálat hathatósabb megvalósításával kell a közigazgatást a tanyai lakosság körébe belevinni. 6. A tanyai igazgatásnak hat­hatósabbó tétele következtében felmerült terhekről a községek, illetve a városok költségvetésileg tartoznak gondoskodni. 7. A hatóságok tartoznak ugy intézkedni, hogy a tanyai lakos­ság szolgáltatta közmunkaváltsá­got, vagy annak legalább egy ré­szét tanyai utakra használják fel s hogy a természetbeni közmun­kát a tanyai lakosok tanyái köze­lében dolgozzák le. 8. A törvényhatóságoknak sür­gősen rendezniök kell a tanyai építkezések kérdését. 9. A tanyaközpontokat, különö­sen pedig a szervezendő tisztvi­selői kirendeltségeket el kell látni telefonnal. 10. A sűrűbben lakott tanyákon a tanyai tűzoltóságot is meg keli szervezni. 11. A községi temetőtől távol­eső tanyák részére közelebbi te­metőhelyekről kell gondoskodni. 12. A hatóságoknak különös melegséggel kell támogatniok a tanyai gazdaköröket. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismételten szóvátettük már azt a módszert, mellyel a varos mü­emíékszámba menő színházát ta­taroztatja. A tatarozás után az épület díszeitől és feliratától meg­fosztott homlokzata igy minden építészeti elv megcsúfolásával, felül sivár, széles siktömegekben végződik, melyek hallatlan suly­lyal nehezednek a főpárkány alatti decens, igen finoman tagolt ré­szekre. Az építészeti elv minden nép stílusában az ösztönös szta­tikán épül fel. Alól vannak a szé­lesebb síkok, súlyos tömör lába­zatok s mennél magasabbra emel­kedik a földtől felfele, annál in­kább tagozódik apró építészeti díszítő elemekre, mintegy ezekkel is természetessé, bizalomkeltővé teendő az egész építményt s leg­főképen azt, hogy a fundamen­tum és a lábazat jól és biztosan viseli a fölötte levő terheket, Technikailag ez nem mindig szük­séges, de — hogy ugy mond­juk — psichikailag mindig. Az ennek az elvnek miként való megfelelés — az építőművészet. A színház épületén, annak ere­deti formájában igen jól, sőt bát­ran mondhatjuk remekül érvénye­sült ez az elv s éppen az ellen emelünk kifogást, hogy avatatlan kézzel nyúltak a tatarozáshoz é3 ennek az elvnek ellenére végez­tettek az épületen olyan változta­tásokat, melyekhez semmiféle jog­címet találni nem lehet. Nagyon jól tudjuk, vagy legalább is fel­tételezzük, hog> ezért nem a tatarozást végző vállalkozó, hanem az azt kiíró és elrendelő közeg a felelős. A szokás és gyakorlat alapján ugyanis fel sem tételezhető, hogy a vállalkozó a saját kezdemé­nyezéséből merészelne ilyen vál­toztatásokat eszközölni, Mindezek tetejébe, hogy még orditóbb legyen ez a tatarozási „remek", egész világos színűre meszelték a színházat, holott min­den szakértő építésznek azt tud­nia kell, hogy a reneszánsz épü­letnek a színházhoz hasonló ta­gozódása már eleve kizárja a vilá­gos szint, mely erős fény és árnyék hatá­saival széttördeli az egységet és megbontja az elemek szerves har­móniáját. Egy szellemes megálla­pítás szerint az építészet : meg­fagyott zene. Ha ez igaz — amint­hogy igaz — ugy a színház tata­rozása után oly megfagyott zene, melyben egyrész jazzband, egy­rész finom szalon zenekar s egy rész falusi rezesbanda által elő­adott néger táncot, Beethoven szinfoniát és ropogós ütemű nép­dal muzikóját fagyasztotta egybe a városi mérnöki hivatal. Aki pedig ezután azt hiszi, hogy mindaz, amit erről a tatarozásról irtunk és irunk még, csak kákán­csomó keresés, az menjen és nézze meg az Andrássy-utat s látni fogja a színe miatt az út­testre ki lépő, súlyos feje alatt nyögő színházi épületet s látni fogja egyben iskolapéldáját annak is, hogy hogyan nem szabad tatarozni. Aki ezt meg teszi, az bizonyára velünk együtt fogja követelni az állítólag létező városszépészeti bizottságnak haladéktalan ujjá alakítását, mert az bizonyos, hogy a varos szépítése igy tovább nem mehet. Pár ezer év múlva minden ember Kopasz és fogatlan lesz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Joggal tölt el bennünket halálos rettegéssel az a tudat, hogy ma­napság nemcsak Sirius apánk jó­sol. de a komoly búvárkodás emberei is nekiengednek olykor lesújtó jóslatokat. Egy belga antropológus szerint az ember ősapjának nem 8, ha­nem 12 metsző foga volt, tehát könnyebben fel tudta aprítani a hust. Két amerikai természettudós aztán rettenetes képet fest a jö­vőről. Azt állítják, hogy a fogazat és a hajzat az embernél pusztu­lóban van. A négy hátsó zápfog, az úgynevezett bölcsesség fog mind sűrűbben marad el, ugy hogy sok embernek egész életé­ben 32 fog helyett csak 28 foga van. De pusztul a hajzat is és a két tudós hozzávetőleges számítása szerint 3500 év múlva az embe­rek mind fogatlanok és kooaszok lesznek. Ez még hagyján. Eszünk majd tejben grízt és fordított ká­sát. Ahhoz nem kell fog. A ko­paszságon pedig segítünk paróká­val, melyet kenderkócból, vagy lószörből készítenek majd. Sokkal borzalmasabb azonban egy orosz professzor jóslata, ki szerint, ha a paralitikus betege­dések a mai mértékben szapo­rodnak, ugy 1966 ban mindenki agylágyult lesz? E reánk vára­kozó szörnyű jövőben egyedüli vigasztaló csupán az marad, hogy mégis csak elérjük 41 év múlva a teljes egyenlőséget a parali­zisben 1 (K. £.) Győződjön meg sörkülönlegességeink kiválóságáról a Prófétában t pot)ár sör zónareggetivet 40 fiitér Árnyas kerthelyiség Váci püspöki fajborok Első Magyar Részvény-serfőzde Budapest-Kőbánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom