Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-09-18 / 211. szám

Békéscsaba, 1927 szeptember 18 BEKEBiwmeif iiuHMimr 3 fi törvényhatósági bizottság ujből foglakozik a vasúti menetrenddel fl Közigazgatási bizottság ülésén is foglalKoztaK az üggyel Engel Iván zongoraművész hangversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Engel Ivánt a csabai közönség­nek nem kell bemutatni, min­denki ismeri és szereti őt nem­csak mint művészt, hanem mint embert is. Most került azonban kezünkbe egy kis füz>, amelybe az ő művészetéről szóló külön­böző ujságkritikák vannak ösz­szegyüjtve. E sorok nemcsak En­gel Ivánnak, hanem varosunknak is dicsőségére szolgálnak (hisz a művész városunk szülötte) és ezért pár szemelvényt leközlünk e kri tikákból: „Engel Iván ujjai alatt a zongora beszél, a belső meg­győződés ereje, az erőnek a lírá­val való összekapcsolása a leg­jobb zongoristák közé emelik." <B. Z. am Mittag Berlin. (Chopin balladáját nagy muzsikalitással, temperamentummal és kitűnő tech­nikával játszotta". (Sisnale Berlin.) Az egyik legelőkelőbb berlini lap. a konzervatív Vossische Z. igy ir: „A magyar zongoristát, Engel Ivánt legközelebbi hangversenyéig nem fogjuk elfelejteni, aki Beetho­ven szonátáját igy áttudja érezni, aki ilyen majdnem emberi han­gokat tud a zongorából kicsalni, annak joga van arra, hogy fel­keltse figyelmünket." A magyar krifikik közül csak egyet idézünk, Tóth Aladárét, a legszigorúbb, de leghozzáértőbb zenekritikusét. „Engel Iván zongorájának hangja -csodálatosan gazdag. Ő nem az a virtuóz, aki a külső hatásokat keresi; egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között, sötét, fájdalmas hang, néha D'Al­bertre emlékeztető (egy berlini zongoraművész), amely különösen alkalmas a sötét mélységekben iotrongó érzések kifejezésére. Bee­Ihoven D dur szonátáját megrázó erővel játszotta és a közönség tombolva ünnepelte." (Pesti Napló 1926 nov. 28.) Ilyen kritikák hangzanak el Engel Ivánról, aki lassanként a legelső magyar zongoristák közé küzdi fel magát. Csabai hangver­senye f. hó 22-én, csütörtökön este 8 órakor lesz a Kultúrpalo­tában. — Áthelyezések. Balla Ernő vésztői állami igazgató-tanítót és Balláné Cseh Gizella vésztői állami tanítónőt Debrecenbe, Javoránszki Sarolta *llami tanítónőt Köröstar­csáról Örkénybe, Káldy Mihály állami tanitót Nagyszénásról Ene­sére, Szósz Károly mezőtúri állami tanitót és Szilágyi Erzsébet pándi állami tanítónőt Vésztőre, Szocsics Jenő lajosmizsei állami tanitót a nagyszénási, Tóth Dániel dombo­vári állami tanitót a nagyszénás— orosházi uti, Balassa János oros­háza—monori-uti állami tanitót pedig az Orosháza belterületi állami iskolához helyezték át. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny már szám­talan esetben szóvá tette a MÁV menetrend kedvezőtlen voltát, mely nemcsak kulturális, hanem gazda­sági károkat is 'okoz a vármegye közönségének. Különösen a ta­nulóifjúság és munkásság vala­mint a vérmegye kereskedő és iparostársadalma érzi a menetrend összes hátrányait a legsúlyosab­ban, hogy a megye székhelyén elhelyezett törvényszék és pénz ügyigazgatóságot felkereső ügyes­bajos emberekről ne is beszéljünk. Ismételten szóvá tettük például a Gyula—Csaba közötti reggeli személyvonat helytelen idejét, ami lehetetlenné teszi azt, hogy a Gyuláról Csabára érkező nagy számú tanuló és munkás idejében érkezzék be iskolájába, vagy mun­kahelyére. Egyes relációkban meg a kereskedőknek és iparosoknak kell sokszor egy-egy félnapot el­vesztegelnie a hosszú várako­zásban. Természetes dolog, hos?y a kö­zönség türelmének is vége sza­kadt és kérvényt, kérvény után, panaszt, panaszra terjesztett fel a vármegye illetékes hivatalához. Ezeket a panaszokat telte szóvá az államépitészeti hivatal vezetője a legutóbbi közigazgatási bizott­sági ülésen, melyen elhatározták, hogy a vérmegye ezeket a pana­szokat felterjeszti a MÁV igazga­tóságához. Reméljük, hogy a fel­terjesztésnek mindenesetre erélyes lesz a hangja, mert a je'enlegi állapotok, amint az ülésen Haviár Gyula dr. is nagyon helyesen megjegyezte, teljességgel tartha­tatlanok és csak arra jók, hogy a közönség érzékeny károsodása mellett még módfelett bosszan­kodjék is. — A Katholikus Leány Klub ma délután 4 órakor saját klub­helyiségében tartja a szünet után első összejövetelét, melyre az ösz­szes tagokat meghívja az elnökség. Drágít az uj illetéK­Kodex Budapestről jelentik : Az uj ille­tékkodex tervezete általános érdek­lődéssel találkozott. A Takarék­pénztárak és Bankok Egyesülete sorozatos értekezletekben teszi a tervezet egyes rendelkezéseit meg­beszélés tárgyává. Az első érte­kezleten, melyen Sichermann Ber­nát dr. elnökölt, Nyulészi János dr. részletesen ismertette a hitel­és kölcsönszerződésekre vonat­kozó részt. Az értekezlet egyértelmüleg an­nak a nézetének adott kifejezést, hogy a tervezet a jelenlegi for* májában az egész hiteléletre néz­ve katasztrófát jelent. Ausztria kivételével sehol a világon a hi­telügyletek után nincsenek olyan magas illetékek, mint nálunk. A kölcsönszerződés után 0.5 száza­lékot kell fizetni, holott például a németeknél csak 0.166 százalék jár. De az igazi baj abban rejlik, hogy számos eddig bélyegmentes ügylet a tervezet szerint bélyeg­kötelessé vélik. Ma, ha valakinek banknál értékpapírja volt letétben, bármikor kaphatott arra folyó­számlahitelt, anélkül, hogy bélye­get kellett volna lerónia. A ter­vezet szerint ez nem lehetséges, az értékpapirfedezet mellett tör­ténő folyószómiahitelnyujtás bé­lyegköteles lesz. A folyószámlák után fizetett étalányilletékről szóló törvényes rendelkezések ma egy­úttal bélyegmentességet biztosíta­nak a folyószámlaüzlettel kapcso­latos levelezésnek. Természetes, hogy ezekben a levelekben leg­többször valamely ügyletnek az elemei is benne vannak és a ter­vezet szerint, ha az ily levél bár­miféle — a folyószámlán kivül álló — jogviszonyt állapit meg, vagy „érint", a levél illetékköte­lessé válik, sőt illetékköteles a folyószámla, váltóhitel vagy lom­bardkölcsön engedélyezésére vo­natkozó okirat is ugy, hogy ha az intézet értesit valakit, hogy mily feltételek mellett hajlandó az illetőnek hitelt nyújtani, ez a tervezet szerint illetékköteles lenne. Az uj H. Ö. az adómérséklés­ről szóló törvény végrehajtása akar lenni és igy mindenesetre különös adómérséklés volna az, mely uj illetékterhekkel sújtaná a nagyon is megtépázott hiteléletet és drágítaná az amúgy is elég drága hitelt. — Nyugdíjazás. Budai Bálint köröstarc sai ref. és Klíment Emil orosházi állami elemi iskolai taní­tókat, Törökné Mészáros Izabella orosházi állami elemi iskolai ta­nítónőt, valamint Heuszler Mária szarvasi községi óvónőt a vallás­és közoktatásügyi miniszter nyug­díjazta s Budai Bálint tanító és Heuázler Mária óvónő részére hosszú és buzgó szolgálataikért elismerését fejezte ki. rr rr c/Lrtö ösregi előjoga. 1 A divat, mely féltékenyen uralko­dik a nő ruházatán, sokkal elné­zőbb, ha a női fehérnemű anyagá­ról és szabásáról van szó. Ebben ősidők óta kizárólag az egyéni íz­lés a döntő, mely biztosan a jót választja és igazi női következetes­séggel ápolt testét csak finom anyagba burkolja. Finom holmikat óvatosau kellkimos nunk,amita Lux oldat ártalmatlan, de hatásos habja tesz lehetővé. Lux csak egy van, sötétkék dobozban. Utánzatát utasítsa vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom