Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-24 / 117. szám

634 BÉKÜSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 május 22 Ügyvezető elnök: Beliczey Mik­lós. Alelnökök: Wagner József és ifj. Réthy Béla. Főtitkár: ős Lajos. Autótitkér: Faragó Séndor. Motortitkár: Czinkóczky Jenő dr. Pénztáros : Eczedy Mihály. Ügyész: Forray Lajos dr. Jegyző : Schoen Géza. Számvizsgálók: Laurovits Fe­renc, Gámán Sándor és Schreiner Ferenc Választmányi tagok: Róna Gusz táv, Kocziszky Mihály, Rosenthal József dr., ifj. Gálik János, Láng Frigyes dr„ Becsey Oszkár dr., Réíhy Károly, Péterfi Sándor dr., Kiika Mihály és Juhász József. Megállapodott még a közgyűlés abban, hogy egy rendkívüli köz­gyűlés keretében fogják megvá­lasztani az elnököt és társelnö­köket, mely tisztségekre a köz­hangulat alapján Wenckheim Jó­zsef grófot, Beliczey Gézát, Bohnert Józsefet, Rosenthal Adolfot és Róth Józsefet fogják küldöttséggel felkérni A nagy célkitűzésekkel indult egyesület megalakulása után most már erőteljesen neki fog a motor­sport rendszeresítésének, aminek nemcsak a sportolók, hanem maga a motoripar, sőt a motorozással keresetszerüleg foglalkozók is hasz­nát fogják látni, mert a motor­sportolók gyakorlatéból leszűrt tapasztalatok ezt a kereseti ágat is csak tökéletesíteni fogják. Az egyesület eaész előkészítő munkáját végző Vinczehidy Mik­lós másirányu elfoglaltsága miatt tisztséget nem vállalt, de azért az egyesület életében tevékenyen fog részt venni. Milyen elemi károk után lehat adóelengedést kérni ? A földadó a földbirtok termésé­ben elemi csapások által okozott károk eseteiben egészben, vagy részben elengedhető. Ilyen elemi csapások: 1. A földbirtoknál általában: jég­eső, árvíz, tüz; a terményeknek rovarok, vagy növénybetegségek által való elpusztítása nagyobb területeken. 2. A szár.tóföldekre nézve: olyan fagy, vagy földárja által okozott belvíz, továbbá olyan tartós szá­razság, amely összefüggő nagyobb területeken a bevetett földeknek termését olyan módon semmisiti meg, hogy az illető földek ab­ban az évben már ujabb vetemé­nyezés által jövedelmezőkké álta­lában nem tehetők; rozsda és burgonyvész ; hőütés és mezei ege­rek által okozott károk, ha össze­függő nagyobb területekre terjed­nek ki. 3. A szőlőkre nézve: szőlőtetü (phylloxera), szőlőmoly, rovarok, valamint fakórothadás és peronos­pora nevü penészek — ide nem értve a lisztharmatot — ha a kár nemcsak szórványosan egyes tő­kéken óllapittatik meg, azokban az esetekben, amelyekben a phyl­loxera által megtámadott szőlőte­rület szénkénegezéssel, vagy ezt pótló más különleges eljárással tartatik fenn, ez a fentartási költ­ség elemi csapásnak számit és az ekkép fenntartott szőlőterület után mindaddig, amig a szénkénegezés, illetőleg a különleges eljárás fo­lyik, évenkint a szőlőterületre eső földadó kétharmad részét el kell engedni; szőlőkár végül a fagy. Az elemi károkat a községi elöl­járóságnál rendszerint írásban kell bejelenteni, ha azonban a beje lentés csak szóbelileg történik, azt a községi elöljáróságnak díjtalanul jegyzőkönyvbe kell foglalnia. Az adózók kárbejelentésüket evégre megbízott két képviselőjük által közösen tehetik meg. Azok a birtokosok azonban, akik birto­kának összes kataszteri tiszta jö­vedelme egyezer pengőt megha­lad, külön Írásbeli bejelentést kö­telesek fenni. Az elemi károkat általában a káresettől számított 8 nap alatt kell bejelenteni. Az órviznél a nyolcnapi határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az árviz legmagasabb állását elérte, A városi Villamos Müvek igazgatósága megállapította ajánlatának szövegét Nagyjában eleget tett a községek kívánságának (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Békésmegyei Közlöny" adott hirt elsőnek arról, hogy mintegy 18 község Békéscsabáról akarja beszerezni világító- és mo'oráram szükségletét. Jelentettük, hogy a Vilüamos Müvektől a községek már bizonyos kívánságok hono­rálását is kérték, melyek javarésze főként az áramdíjakra vonatko­zott. A Villamos Müvek igazgatósága szombaton délután tartott ülésén foglalkozott a községek kérésével s a kérdíst minden vonatozásá­ban letárgyalta. Mindenekelőtt megállapította az igazgatóság azt, hogy a községek kérése nem teljesíthetetlen, mert bár az előre várható áramfogyasz­tás nem lesz tul nagy, mégis fő­ként azért, hogy a város mennél nagyobb érdekeltséget kapcsoljon magéhoz, kézsépgel teljesiti az érdekeltség kérését. A Villamos igazgatóság elvben elfogadta a községek ajánlatát, illetőleg teljesítette az áramdíjakra vonatkozó kérésüket. Természetesen a Városi Villa­mosmüvek a végleges szerződést a községekkel egyetemlegesen köti majd meg. Egészen bizonyos, hogy még néhány hét, esetleg hónap el fog telni addig, mig a szerződés megköthető lesz, mert bér a községek egy részének meg­bízottja, Vangyel Endre dr. gyulai főszolgabíró, mégis a szerződést még valamennyi községnek külön­külön le kell tárgyalnia s valami­lyen érdekszövetséget is létre kell a községeknek hozniok, mely a községek nevében lesz jogi kötele zettsegekkel az egyik szerződő fél. Ha a községek megállapodtak már a kérdés minden részletében, akkor még a felettes hatóság­nak is jóvá kell hagynia a meg­állapodást. Nem kétséges, hogy Sz a jóváhagyás, tekintettel arra, hogy a Városi Villamos Müvek nem üzleti vállalkozás, minden akadály nélkül meg is fog történni. flmit a szarvasi fecskéktől tanulhatni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az állatok életében nem egyszer találkozunk olyan jelenségekkel, melyek az együttérzés és össze­tartás iskolapéldái lehelnek az ember száméra is. Az ókori né­pek a fecskét Isten madarának nevezték s a magyar népnek ez az igazán dédelgetett madara az, melyről az alábbi megdöbben­tően tanulságos eset szól. A szarvasi óilami polgári leány­iskola n*«y természetbarát igaz­gatója, Némethy S3mu, kit élve­zetes természeti leirósai után is jól ismernek, nevezetes jelenetet figyelt meg. A tavasszal visszatérő fecskepár el akarta foglalni régi fészkét az eresz alatt. A fészekbe azonban nem hatolhattak, mivel egy szemtelen veréb rekvirálta azt magának. A fecskepár nagy lár­májára aztán odagyülekeztek a többi fecskék s egyszeribe meg­indult a munka. Szorgalmasan hordták a sarat s a fészek nyi- f lását szépen betapasztották. A befalazott veréb aztán ugyancsak lármázhatott odabenn, fogva volt, megbűnhődött tolakodásáért. Ez azonban eddig még nem volna nagyon meglepő dolog, mivel más­hol is történtek hasonló esetek. A szolidáris együttérzésnek azon­ban megindító példája csak most következik. A hajlék nélkül ma radt fecskepár számára az eresz más részén a befalazást végző fecskék pár óra aiatt uj fészket készítettek s a hajléktalan fecske­pár az éjjelt mór az uj fészekben tölthette. Vájjon mi müveit em­berek mikor fogunk felemelkedni erre az „éllati" magaslatra? VMMMMMMMKMWWMMMN HÍREM Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. — Adomány az evang. kis­templom renoválására. Az Első Békéscsabai Hangya Keresztény Fogyasztási és Értékesítő szövet­kezet vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság jelen­tésének tudomásul vétele és a felmentvény megadása után Bohus M. János indítványára a közgyű­lés kétszáz pengőt adott az evang. kistemplom renoválására. — A tanítók gyulai gyűléséről szóló referódánkat Tantó József felszólalásával végeztük be, kinek a III ik tanügyi kongresszussal kellett volna foglalkoznia. Az idő előre haladottsága miatt azonban az ülést a felszólalás előtt hagyta ott tudósítónk s Tantó felszóla­lásának lényegét csak az infor­mációk alapján irta meg. Miután azonban a III ik tanügyi kongresz­szusról szóló előadás helyett a tárgysorozat 6. pontját vették elő, igy a fent ismertetett felszólalás elmaradt. A tárgysorozat 5. pont­ján Berky István kélegyházai áll. elemi iskolai igazgató előadása sze­repelt. Beiky István a magyar nyelv tanításáról értekezett olyan készültséggel és kilünő előadó képességgel, hogy hallgatóságát valósággal elragadta. — Időprognózis: Változékony igen hűvös idő várható északi szelekkel és helyenként esővel. — Ptasinszhy Pepi h ítfőn dél­ben a pesti gyorssal megérkezett Csabára, ahonnan Orosházára foly­tatta útját. A művésznő ismét ki­jelentette munkatársunknak, hogy végtelenül örül, hogy alkalma van •múltkori lemondását jóvátenni és minden igyekezetével egész mű­vészetének lalbavetésével olyan lesz, hogy a hozzáfűzött várako­zásokat beváltsa. Kedden a déli vonaital érkezik Orosházáról is­mét Csabára, hogy este művész­társával együtt az ő kedves csa­bai publikumát gyönyörködtesse. — Csabai versenyző sikere a szolnoki galamblövő versenyen. Szombaton tartotta meg galamb­lövő versenyét a Jásznagykun­szolnoki Galamblövő Egyesület a szolnoki Móricz-ligetben. A ver­senyen résztvett Vincehidy Miklós is s az egyik galamblövő versenyt 17 galambbal meg is nyerte. Igen értékes, művészi tiszteletdijat ka­póit. A versenyen egyébként részt­vettek: Lumnitzer, Szinnyei, Merse, Sefcsik, Szilassy, Kövér stb. több­szörös bajnokok és kiváló lövé­szek. — Endrőd község jegyzői kara Er.drődön, dr. Zeöke Antal országgyűlési képviselő és Pálka Pál dr. járási főszolgabíró véd­nökségé nlatt a Jegyzők Országos Árvaház Ejyesülee javára 1927. évi junius hó 5-én, vasárnap este 8 órai kezdestel, az Ipartes­tület helyiségeiben tánccal egybe­kötött Murgács magyar nótaestélyt rendez. Murgács. Kálmán a nép­szerű dalköítő „Édes anyám abla­kára ráborult a bánat", Csikor­szág^ fenyvesekben", „Kassai dó­mon", „Szőke Tisza", „Galamb játszik a párjával" és sok sok közismert nótának szerzője Far­kasincki Imre és cigányzenekara kíséretével adja elő legújabb ma­gyar nótáit. Gyököásy Endre dr. iró, a Petőfi Társaság tagja, köl­teményeiből felolvas. Zeöke Antal dr. országgyűlési képviaelő proló­got mond és a záróbeszédet tartja. Kappel Károly hegedű játékát zon­gorán Urbán Gábor tanár kiséri. Közreműködik az Endrődi Da­lárda. Belépődíj 2 pengő. Felül­fizetéseket vidékről Fmta Aibert főjegyzőhöz kell küldeni. — Mulasztott tanidö pótlása iparostanoncoknál. Az ipartör­vény vonatkozó § a szerint az iparostanonc azt az időt, melyet a tanulásban mulasztott, a szer­ződésben megállapított tanidő le­telte után pótolni köteles. A tanonc nem kötelezhető a mulasztott tan­idő pótlásáré, ha a mulasztás saját hibáján kivül következett be és a szerződésben megállapí­tott tanidő egy-egy éve után nem több hat-hat hétnél, vagy ha a mulasztás saját hibájából követ­kezett ugyan be, de az egy-egy év után két-két hétnél nem több több. A tanoncnak az előbb meg­jelöltnél hosszabb mulasztást az iparhatóságnak a munka újból való felvételét követő három nap alatt esetről-esetre föltétlen be kell jelenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom