Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-17 / 87. szám

2 BÉKESKEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 április 17 JTlielőtt férfirutját csináltat, kötelezettség nélkül tekintse meg óriási nagy szövetraktáramat. 25% megtakarítást ér el, t)a nálam szerzi be a kelmét és f)ozzáualó bélésanyagot Huípiti Jakab divatárut)áza, Békéscsaba Telefonszám 113. A Stefánia Szövetség békéscsabai intézetének működése A szegénység, a lakásínség, tuberkolózis és vérbaj a csecsemők réme — Az orvosi előadások és a védőnői szolgálat szép eredménye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Á Békésmegyei Közlöny két héttel ezelőtt foglalkozott már az Or szágos Stefánia Szövetség évi jelentése kapcsén azzal a nagy jelentőségű nemzetmentő munkával, melyet ez a szövetség szívósan, a munka sikerében vetett rendületlen bizalommal, úgyszólván kizárólag a társadalom támogatása mellett végez. Az állam alig támogatja anyagilag az intézményt, holott pedig a feladat, melyet áldozatos munkával igyekszik megoldani a szövetség, eminens állami feladat lenne. A népjóléti tárca költségvetésének tárgyalása sorén fokozottabb mértékben lesz szó a csecsemővédelemről is, minélfogva helyénvalónak tartjuk az országos jelentés ismertetése után a szövetség helyi intézetének működésével is foglalkozni. Mindenekelőtt örömmel állapitható meg, hogy a csecsemőhalálozás! statisztika az elmúlt esztendőben további javulást mutat, amennyiben az elhalt csecsemők száma 2 százalékkal kevesebb az előző évi összes halálozásoknál, a születések magasabb száma ellenére is. A még mindig nagy halálozási arányszám — 24'58 százalék — és a halvaszületések jelentékeny számának oka a szegénység, a lakásínség, a tuberkulózis, a vérbaj. Az intézet gondozásában volt a mult évben 1090 gyermek, a születetlek 70 százaléka. Ezekből 1—5 éves korig elhalt 85 gyermek. A szövetség orvosainak, Donner László dr. és Komássy Mihály dr. előadásai és özvegy Nagy Jakabné fővédőnő, Kajtár Sarolta, Zafiri Irén, Kaisz Mária, Técsy Pálma, Jankó Teréz védőnők áldásos munkájának eredményei mindinkább mutatkoznak már nemcsak az ápolt csecsemő tiszta kezelése, hanem az anya környezetének tisztasága és a csecsemőtápláiás célszerűsége révén is, ámbár az egészségügyi viszonyok még mindig hagvnak kivánni valót maguk után. Különösen érezhető a fehérnemű és ruházat hiánya, ami sok esetben okozott megbetegedéseket csecsemőnél, anyánál egyaránt. Hasonlóan káros következményekkel járt a mult évben, különösen a legszegényebb néprétegekben a táplálék ki nem elégitő volta. Mindezeken a társadalom, mely amúgy is tulon tul igénybevétetik, többé már nem tud segíteni, ugy hogy a megfelelő mértékű állami támogatás szükségessége mind követelőbben lép fel, ugy, hogy ez az állami támogatás most már semmi szin alatt el nem maradhat. A védelem munkáját is érdemesnek tartjuk ismertetni, már csak azért is, hogy a még mindig tapasztalható félénkségét és szégyenlősséget eloszlassuk. Amint a születési kartonok beérkeznek az anyakönyvtől — minden egyes csemőnek törzslapot és látogató jegyet állítanak ki. Ezután a védőnő meglátogatja a csecsemői, felveszi az adatait (szülők neve, foglalkozása, vallása, szociális viszonya stb.) s lehetőleg megnyerve bizalmát az anyának fontosabb életkörülményeit tudja meg, amelyek az anyára, de főleg a csecsemőre nézve éleibe vágók lehetnek. Felvilágosítva a Stefánia nemzetmentő céljáról, behívják az intézetbe, hol minden egyes csecsemő meg és lemérve orvosi vizit alá kerül Ezt megelőzőleg az anyákat tanáccsal látják el. Ha eddig még nem gondozott csecsemő, vagy gyermek Cl éven tuU pl. tanyai, jön a védőintézeti rendelésre, ugy azonnal fölveszik adatait a megfelelő ívre s ezután kikérdezvén az anyát, tanáccsal látják el s orvosi vizitre bemutatják. Házasságon kivül született csecsemőknél a csecsemőt és az anyát fokozottabban védi a Stefánia. Szociális működése ezen a téren a legkiterjedtebb, megértvén annak szükségességét s ahol csak tehetik, hivatalos titok gyanánt diszkréten, békés uton oldják meg ezt a kérdést az anya, de főleg a csecsemő srdekében, lehetőleg házasság által. Ahol ez az apa rangjánál fogva nem történhet meg s még tartásdijat sem akar a gyermekért fizetni, ott a Stefánia ügyvédjéhez, dr Szilassyhoz utasítják a csecsemő anyákat, ki díjmentesen áll rendelkezésre az elhagyott anyáknak, kiket ha már másért nem, gyermekükért, egy jövendő életért védeni kell. A védőnők munkáján kívül hatalmas munkát végeztek Donner László és Komássy Mihály dr.. kik az elmúlt évben mintegy 30 előadást tartottak, a rendes kezelésen kivül Ennek az áldásos munkának természetesen meg is van az eredménye s épen azért elvárjuk az államtól, hogy anyagi támogatásával ezt a munkát nemcsak továbbra is biztosítja, hanem annak még jobban való kiszélesítését elősegíti. Chemnitzi harisnyák garantáltan megbizható áru P 4 32, P 5'30 érkezett a Csipkeáruházba, Andrássy-ut 6. Húsvéti ünnepekre ci po szükségletét Békéscsabán, a legolcsóbban és a legjobb anyagból Péterfi cipőáruházban szerezheti be. Személyesen győződjön meg, hogy ez a hirdetés nem reklám, hanem jóakaratú felhívás Morzsák az ötven éves szinház múltjából A kultura minden kérdését melegen felkaroló, sőt nem egyszer kezdeményező » Békésmegyei Közlöny« nemrégiben érdekesen ismertette a békéscsabai városi szinház keletkezésének történetét és külső körülményeit. Ez ujságközlemények érdekes reminiscenciákat keltettek a fehér asztaloknál és cselekvésre ösztönözték a zöld asztalt is, amennyiben elhatározta a város szinügyi bizottsága, hogy a felvetett gondolatot magáévá teszi és a szinház fennállásának ötven éves jubileumát méltó formában megünnepli. Ennek előkészületei folyamatban vannak, bevezetőül legyen szabad addig is a Közlöny adatait kiegészítenem és izelitőt adnom abból a fontos szerepkörből, amit színházunk az elmúlt ötven év alatt városunk kulturéletében betöltött. Mint egykorú feljegyzésekből hitelt érdemlően megállapítható, a városi színházat is magában foglaló Vigadó épületének alapkövét elődeink 1877. év tavaszán tették le, tehát pontosan ötven évvel ezelőtt. Ennek dátumát hirdeti az épület homlokzatán olvasható felírás és ezt a kultur-históriai jelentőségű eseményt ünnepelni jön össze e hó végén városunk közönsége, hogy a hála és kegyeletes visszaemlékezés adóját lerójja mind- , azokkal szemben, akik nemzeti nyel- ' vünk terjesztését és közműveltségünket oly eredményesen szolgáló ezen intézmény létrehozatalánál akkor közreműködtek. Az építkezés 16 hónapig tartott s 1878. év végén nyert befejezést, a szinház megnyitása 1879. évi március hó 5-én történt, mint erről egyetlen írásos dokumentumként a Tóth Kálmánnak ez alkalomra irt verses prologusa tanúskodik. Arról a 10 — 12 évről, mely alatt a szinház is a közbirtokosság tulajdonát képezte, irásos feljegyzések alig-alig állanak rendelkezésre. Inkább csak néhány elfakult színlap, amelyekről megtudjuk, hogy a nyolcvanas évek elején az aradi Szingyámolitó Egylet társulata járt át Békéscsabára több ízben is a Gerőfi Andor színigazgató vezetése alatt néhány napon át előadásokat tartani — leginkább Shakespeare darabokat és népszínműveket játszottak — s többször vendégszerepeltek Felekiné Munkácsy Flóra asszony, Feleki Miklós és a nyolcvanas évek közepén Pálmay Ilka is. Ezekben az években, talán a vidéki, a vándorszínészet szervezetlensége miatt és szinügyi bizottság hiányában — csak igen ritkán szolgálta a szinház hivatásos szini előadások céljait. Színpadja inkább menyegzői lakomáknak, alkalmi ünnepélyeknek s műkedvelők próbálkozásainak volt szintere. Csak amikor 1890-ben a község elöljárósága, illetve közönsége a közbirtokosságtól többek között a színházat is megváltja s most már köztulajdon lesz és a képviselőtestület által választott szinügyi bizottság céltudatos gondozása alá kerül, kezd eredeti hivatásának mindinkább megfelelni. Feljegyzésre érdemes külömben, hogy egészen a városi szervezet felvételéig a kőszínháznak szerződtetett és az egész téli idényt itt töltő színtársulata nem volt. Ötletszerűen jöttek ősszel-tavasszal néhány napos, utóbb néhány hetes szezonra színészek, de az év túlnyomó részében zárva volt Thália templomának kapuja, ha csak műkedvelők ki nem nyitották. Igaz viszont, hogy ezek pótolni igyekeztek a színészet hiányát, mert városunk mindenfajta szakmabeli — hazafias, jótékony, vagy kulturális célt szolgáló — társadalmi egyesületei sok nívós és az amatőrök megszokott átlagát jóval túlszárnyaló előadást rendeztek a színházban, melyek közül egyikmásiknak olyan nagy sikere volt, hogy többször is meg kellett ismételni. Ezt a sikert aratta az az előadás is, amelyet Békéscsaba közönsége rendezett az 1894. év február 3-án. Jókai Mór 50 éves irói jubileumát ünnepelték akkor; lelkes gárda »A háromszéki leányok*-at adta elő a városi színházban. A szereplők közül különösen kitűntek Korossy Ilonka, Keleti Malvin, Jeney Endre és Weinstein Arnold, utóbbi saját kupiéit énekelte. Akkor volt napirenden a polgári házasság kérdése. Erről szól a kis dal, mely irodalmi sulylyal nem bir ugyan, de érdekesen világit rá arra az opportunista politikára, melyet a fórumra tartozó kérdésekben Csabán ma is sokan tanúsítanak s — ugy látszik — akkor is tanúsítottak. íme: „Csaba féltvén az országot Ké polgári házasságot Még népgyűlést is tartana Ha taktikája nem volna, De itt cstk elvben szónokolnak, S titkon reverzálist irnak." A másik kupiéból kiderül, hogy villanyvilágitása sem volt még akkor Békéscsabának, de már foglalkoztatta az illetékes köröket. Ez igy szól: „Hát még a villanyvilágitás, Ez veszettül áll ám Csabán. A tisztelt tanács azt mondja Megszűnik a fagygyugyertya. Tizenhat fényű villanyiv . Ez az, mi engem platzra hiv Bolonditok, bolondulok. Mert én a hires „ ^ziksz" vagyok." Ezeknek a műkedvelőknek a nevéhez a kilencvenes években még sok fényes sikerű előadás fűződik. Néhai Pataky Szilárd nevét is gyakran említi a krónika, mint aki az előadások rendezésében érvényesítette képességeit. Mióta a szinház a város tulajdonát képezi, 27 színigazgató társulatának adott művészi hajlékot és kenyeret. És pedig időbeli sorrendben megnevezve őket a következőknek : Rakodzay Pál, Hajdú István, Bodoky Antal, Szalkay Lajos, Füredy Károly, Leszkay András, Kunhegyi Miklós, Baranyay Mihály, Sándori Kálmán, Halmay Imre, Halassy Andor, Ba-