Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-24 / 117. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 májas 24 Kedd 54-Ik évfolyam, 117-ik BEKESMEGYEI EOZLOHT BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka lí4ik száma szelvény. 1927. V. 24. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30GC koronáért kiszolgáltatjuk Jack London : AZ ISTENEK KACAGNAK elmü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. POLITIKAI lIPILáP BlSflietéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. GySngyftsi János Felelős szerkesztő i Telefonszám : 7 S»erkesztőség és kiadóhivatal: Békés subán, II. kerület Ferencs Jósseí-tér 20. »ám alatt, Fílippinyi Sámuel Hirdetés dijszabás szerint. Gyóni ünnepel tartott a Petőfi-társaság Budapest, május 23. A Petőfi Társaság abból az alkalomból, hogy Gyóni Géza halálának most van a 10. évfordulója, vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián ünnepet rendezett. Pékár Gyula elnök foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Gyóni Géza hamvait haza kell hozatni Szibériából. Ennek a kegyeletes missziónak a kezdeményezését és irányítását a Petőfi Társaság sze­retettel vállalja. Ezután Raffay Sándor ev. püspök emlékezett meg Gyóni Gézáról. Az ünnepély be­fejezéséül Bakó László a Magyar Nemzeti Szinház örökös tagja és br. Szentkereszthyné Gyóni költe­ményeket adtak elő. Mindkét mű­vész előadása nagy hatással volt a nagyszámban egybegyűlt kö­zönségre. Hivatalosan is elismerik Lindberg repülését Párizs, május 23. Az Aero Club hivatalosan elismeri Lindberg re­pülését. Lindberg a sajtó képvi­selői előtt elmondotta, hogy az 1500 km-es uton sokat szenvedett sz esőtől, de sikerében mór ak­kor biztos volt, amikor megpillan­totta Írország partjait. Hz angol alsóíjázban ma dől el, l)ogy mi lesz a szovjel/el London, május 23. (Wollf) A Times jelenti: Az a nyilatkozat, amely az Árkos társaság épületé­ben legutóbb tartott razziáról az alsóház holnapi ülésén elhang­zik, bizonyára a Ház legjelentő­sebb politikai eseménye lesz. Po­litikai körökben általános az a benyomás, hogy az angol és orosz kereskedelmi szerződés felbon­tása bizonyosra vehető, valószinü az is, hogy Moszkvával a diplo­máciai viszony megszakad. Az Árkos épületben megtartott razzia kapcsán átnyújtott tiltakozó jegy­zékre elkészítették az angol kor­mány válaszát, ezt azonban csak az alsóházban elhangzott nyilat­kozat után küldik el. Zürichben a magyar pengőt 90'65-ei jegyezték. Az öregség és rokkantság esetére történő nyugdíjazás a napirenden A képviselőház mai ülése kezlet becikkelyezéséről és végül a Spitzbergék tárgyéban kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatokat. Ezután az öregség és rokkant­ság esetére történő biztosításhoz szükséges statisztikai edatok gyűj­téséről szóló törvényjavaslatra, azután pedig a mentelmi ügyek tárgyalására tértek ét. 37 men­telmi ügy szerepel a mai ülésen. Ezek letárgyalása után követke­zett a megajénlési törvényjavaslat tárgyalása, amelyet Temesváry Imre előadó ismertetett. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A magyar kamarák közül ez év­ben elsőnek a szegedi kamara tette közzé az 1926. év közgazda­sági viszonyairól szóló jelentését, amely terjedelmében és formájá­ban már teljesen a kimerítő béke­beli jelentésekre emlékeztet. Be­osztásában Tonelli Sándor dr. fő­titkár által szerkesztett jelentés három főrészre tagozódik. Az első bevezetés gyanánt a világgazda­sági helyzet alakulásával foglal­kozik, hogy a második részben az általános szempontok figyelem­bevételével ismertethesse a ka­marai kerület speciális viszonyait; ezekhez csatlakozik a harmadik rész, mely a kamara munkássá­gáról szóló beszámolót tartal­mazza. Magától értetődőleg a jelentés­ben különösen ki vannak emelve azok a mezőgazdasági és ipari termelési ágazatok, valamint ke­reskedelmi szakmák, melyek a szegedi kamara körzetében leg­erősebben vannak képviselve. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamarai kerület erősen kisipari jellegű lévén, a jelentésben ter­mészetszerűleg aránylag nagy rész van szentelve a különböző kis­ipari mozgalmaknak, ami annál érdekesebb, mert ez itt elmondot­tak mintegy tükörképét nyújtják az egész ország kisiparossága ré­nagy bizonytalanság, mely még egy év elölt uralkodott, megszűnt és a kereskedelem és ipar nagy­részt visszatéit a rendes medrébe. Érdekes jelenség viszont a kis­iparban az önálló egzisztenciák számának állandó szaporodása. Ennek magyarázata az, hogy ahol munka nem volt, az iparosok segédmunkásaikat elbocsátották és ezek, hogy mégis valami megélhe­tésük legyen, kénytelenségből ön­állósították magukat. A szegedi kamarai jelentésnek más hasonló beszámolókkal szem­ben kölön érdekessége, hogy nem­csak szakmánkent számol be a közgazdasági helyzetről, hanem helyek szerint is képet rajzol a viszonyokról és külön felsorakoz­tatja a kamarai kerület nagyobb városait, Szegedet, Baját, Békés­csabát, Hódmezővásárhelyt stb. Igen érdekes, amit a jelentésnek ez a része magéról Szegedről mond. Szegedet a trianoni beke legértekesebb vonzási területeitől fosztotta meg. melyek egész keres­kedelmi és ipari életének alapjait szolgáltatták. A varosnak vala­milyen medon gondoskodni kel­lett ezeknek az elvesztett terüle­teknek a pótláséról és ezt olyan módon vélte elérni, hogy a tanya­világot és a környező falvakat kisvasuttal és autóbusz forgalom­mal kapcsolta be a városba. Meg­állapithatóiag ez a rendszer na­gyon jól bevált és napi átlagban körülbelül kétezerre emelte a Sze­geden megforduló idegenek szá­mát. Megállapítja a jelentés azt is, hogy viszonylag a kamarai ke­rület Összes városai közül Békéscsaba fejlődik a leg­erősebben. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara egyébként az első volt a vidéki kamarák között, ahol a mult év folyamán a régóta húzódó kamarai választások megtartattak. ftegalaKitottáK az Alföldi Touring Clubot (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap délelőtt a Fiúméban jöttek össze Békéscsaba auiomo­bilozói és rrotorbiciklizői, hogy egyesületbe tömörülve rendszere­sen űzhessék a motorozást, mint sportot is. Az ülést Forray Lajos dr. nyi­totta meg, ismertetvén az alap­szabály tervezetet. A jelenlevők az alapszabályokat vita nélkül el­fogadták, mire az elnök az Alföldi Touring Clubot megalakitottnak jelentette ki. A7. alakulás után nyomban meg­választották a Club tisztikarét és pedig az előkészitőbizoltség javas­latára a következőképen: Budapest, május 23. A kép­viselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. A Ház harmadszori olvasásban is elfogadta a Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezmény­hez fűzött pótegyezményrő), a a Nagybrittaniával és Írországgal kötött kereskedelmi szerződések­ről, a Törökországgal kötött ke­reskedelmi szerződésről, a török­országi letelepedési egyezmény­ről, az SHS királysággal kötött kereskedelmi szerződésről, az SHS királysággal kötött közlekedési egyezményről, a barcelonai érte­A szegedi kamara megállapítja, hogy a kerületben Csaba fejlődik legerősebben A gazdasági általános helyzetkép 1926-ban jobb volt az előző évnél — A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése széről felmerülő kívánalmaknak. A jelentés szerint a panaszok leg­nagyobb része, mely kisiparos körökből érkezett be a kamarér.oz, a forgalmiadó rendszere, a mun­kásbiztositó pénztár működése és a jogosulatlan iparüzők az úgynevezett kontárok ellen irá­nyult. A kívánalmak között első helyen szerepel az iparosok nyug­dij ügyének valamilyen formában való megoldásé, amit a szegedi ipartestület tartott főleg napiren­den. A kereskedők és iparosok részéről egyarant igen erős han­gulat nyilatkozik meg az országos vásárok intézményével szemben, amely a mai közlekedési viszo­nyok mellett mér túlélte magát, csak a munkanapok elvesztege tését jelenti és a résztvevőknek nem hozza meg a reáforditoit összeget. Alig van hónap, hogy valahonnét ne érkeznék be indít ditvány a kamarához az országos vásárok megszüntetésére, vagy legalább is visszafejlesztésére. A kereskedők mindenfelől a hatósá­gilag támogatott szövetkezeti alaku­lások versenyét panaszolják. A gazdasági helyzet általános megitelésében a jelentés azt álla­pítja meg, hogy alapítási tevé­kenység az egész év folyamán nem volt, ezzel szemben azon­ban az általános kép mégis ked­vezőbb, mint volt 1925-ben. Az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom