Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-17 / 87. szám

4 B®Kf8MEÖYEÜ KOZLÖETK Békéscsaba, 1927 április 17 Vrabec Jankó forradalmisága Gyöngyösi János Vrabec Jankó közönséges in fanterista volt az álmos kis dunántuli városkáben, ahová a háború nekiszaladó forgataga odasodort egy csomó külömböző emberfejtát. Volt ott a piszkosszinü, ócska kőépületben vegyesen német, magyar, cseh, oláh, lengyel, olesz és ki tudná még azt a sokféleséget felsorolni a speciesekből, akiket mind a monarchia embererdeje foglalt magába s akiknek a városka vastagnyaku, bennszülött lakói előtt cselák volt a biggyesztett szájjal odavetett gyűjtőneve. Pedig hát a Vrabec Jenkó hovátartozar dósé gát megállapítani még egy tudósnak sem lett volna könnyű feladat. Valahonnét Morvaszilézióból, abból a szögletből való wasserpolák volt, ahol a germán es a szláv áradat szegi egymásnak a fejét s ebből a szempontból azt mondhatni, hogy részese, főt letéteményese volt egy világtörténelmi folyamatnak. De Vrabec Jankó a polgári élet ben szerény napszámosember lévén, a maga világtörténeti jelentőségét sohasem hangsúlyozta s ellenkezés nélkül vállalta, akár németnek, akár csehnek, tótnak, vagy lengyelnek titulálták, mert hiszen mind a négy nyelvet egyforma tökéletességgel beszélte. Pane oberlájdnand, vagy Herr oberlájdnand — Vrabec Jankó egyforma alázatossággal mondotta. Az ő nemzetisége nem is okozott gondot soha, legfeljebb csak a hazafias kiképzésnél, vagy ahogy a hadsereg nyelvén mondották, a pairiolische Ausbildungnál. A magyaroknál könnyen ment ez az oktatás, azoknak a vérükben volt ez a tudomány. Elég volt csak pár szót emiileni a királyról, a hazáról, a Kárpátokról, meg az ellenségről. A németeknél egy kicsit már komplikálta a dolgot, hogy valahányszor a főhadnagy ur a német nép összelartozendóságára (de nehéz kimondani) hivatkozott, az öregebbje, aki már a harcteret megjárta, a hetyke és pattogó poroszokra gondolt és ez rontotta az együttérzést. A cseheknek, lengyeleknek beszélhettek akármit. Az előadó nem hitte, hogy elhiszik neki, amit mond s ők tudták, hogy ezt tudja róluk. Az oláhoknak meg egyszerűen nem mondtak egy szót se, mert nem volt a tisztek között senki, aki oléhul tudott volna. De mit kezdjen az ember egy ilyen wasserpolákkal, egy ilyen Vrabec Jankóval ? Hogy keltse benne életre a hazafias érzést ? Vájjon melyik népi és nemzeti érzületre tapintson rá ? Németnek, lengyelnek, csehnek, vagy tótnak készítse ki a szunnyadó lelkületet ? És ha rátapint az egyikre, vájjon nem sérti-e meg a másikat? Azért hát diplomatikusan az öreg Kaisert állították oda, mint akiért élni és meghalni gyönyörűség. És Vrabec Jankó képzeletében ugy élt az öreg esészár, mint egy szélesvéllu hatalmas tiszt, akinek még félelmetesebb a bajusza, mint a kapitány urnák, vagy pedig mint egy hosszuszakállas, jóságos öreg ur, hasonló ahhoz, amilyennek a szülőföldjén a Kálvária képein az Atyaistent ábrázolják. Ezért hol szívszorongva, hol szent áhítattal hallgatta a haza fias előadást. Egyszóval dacéra a Vrabec Jankó kicsi és ormótlan, éppen nem vitézi termetének egészen megfelelő katonának kellene mondani, ha nem lett volna egy vég zetes hibája. Én nem tudom, kik lehettek Vrabecnek az ősei. Egész bizonyos (de ugyan ki tudja ?), hogy nem délceg várurak és deli várkisasszonyok selyemágyából származhatott és nem az ősök túlzott élvezet hajhészésa görbítette el éles szögben a késői utód derekát. Valószínűbb, hogy a Vrabeceknek földiuró, vagy teherhordó foglalkozása okozhatta, hogy a vitézi pályán működő Jankónak vaskos tomporától ugy dőlt előre a dereka, mintha mindig mázsás ztákokat cipelt volna a hátán. Ez az igavonó testtartós komoly komplikációkat idézett elő Vrabec katona éleiében, de annak a cugnak a napi munkájában is, amely őt tagjául tisztelte. Ha a kaszárnya udvarén, vegy a gyakorló téren sorba felállott a szakasz, a Vrabec Jankó volt az, aki a szép egyenes vonalat rebellis módon megzavarta. Mert ha az őrmester ur élőiről nézte a sort, akkor a Jankó nagy, méla feje ugy lógott ki, mintha a falnak akart volna rohanni. Ha meg erélyesen a vonalba nyomta viszsza a Vrabec előre dűlő kobakját, akkor a Jankó hátulja hátulról torzította el egy idomtalan hustömeggel az egész jjyönyörü arc vonalat. Igy hát aztán minden ilyen alkalommal valósággal lebegett a sorban. Hol elölről nyomták be, hol hátulról nyomták ki, de a Vrabec Jankó görbe földi hüvelyét képtelenség volt egy egyenesbe beállítani. Ha még csak az őrmester nézte a sort, hagyján. Ez kissé mord, de fatalista ember volt, aki csakhamar megadással beletörődött a Jankó testéllásánél megnyilvánuló kifürkészhetetlen végzelbe. De a kapitány, aki nem volt ennyire filozofikus elme, bőszülten káromkodott a megváltozhatatlan ellen s a bajusza olyan ijjesztően rángatódzott, hogy ettől félelmében még alázatosabban elgörbült a Vrabec gerince. Ma azonban szörnyű gondban volt az őrmestertől kezdve a kapitányig az egész parancsnokság a Vrabec Jankó miatt. A tábornok tartott szemlét s mit fog ő szólni az elcsúfított arcvonalhoz ? Azért hát a szakaszt már egy órája ott egyenesítették az udvaron. A Jankót szépen körülfogták sarzsikkal, hogy mindenekelőtt ők fedezzék a csúfságot, amit nem lehet eltüntetni. Aztán maga az őrmester vette munkába. Először türelmesen, aztán egyre határozottabban. Hol a Vrabec fejibe vágott, hol a hátuljóba rúgott bele. Gyúrta, kanyarította irgalmatlanul, mint a szobrász az anyagot, mindaddig, amig Jankó annyira összement, hogy alig lehetett lótni a többiek között. A nagy pillanat elkövetkezett. A kürtös élesen fújta a generálmarschot, az őrség ordított, harsány vezényszavak csapkodtak s a kapitány tisztelgést kommardirozott. Jankó nem volt rossz katona és átérezte a pillanat jelentőségét. Az ünnepélyes kiabálásra a fejét felve'ette, mint ahogy a nemes paripák szokták, a szomorú, savós szeme felcsilhnt s ahogy a tisztelgésre lecsepla a fegyver mellé a kezét, katonásan rántott egyet a fegyversziján. A ' tekinteten lehe'ett látni, meg van győződve, hogy most ő a legdélcegebb katonája az öreg Kaisernek. Az őrmester pedig az arcvonal mögött elképedve pillantott oda. A szép sor tönkre volt csúfítva. Mert az egyenesből dacosan és szemtelenül, ormótlan és kihívóan ütközött ki a Vrabec Jankó hátulja, a Vrabecek forradalmisága. Értesítjük a n. é. építtető közönséget, valamint asztalos és ácsiparosokat, hogy a NASXCI (Slavoniai) elsőrendű, száraz tölgydeszka ós palló valamint ebből készült amerikai tölgyparketta Békéscsabán és környékén kizárólag csak nólunk szerezhető be. Úgyszintén a tavaszi építkezésekhez szükséges mindennemű fürészelt és faragott épületfa, deszka, lÓC, gombrud éS aSZ- Tisztelettel talosáru legjutányo- ZEI8LER LIPÓT . . , , Cégtulajd: Bíró Béla, Kon Jenő S8DD firon Kapható Erzsébethely, a vasúti hid mellett TELEFON: ERZSÉBETHELY 14. Akácfa oszlopok kaphatók Rádió és mindennemű villamos szereléseRet, valamint accumulator töltést és javítást legpontosabban és legjutányosabban végez Hirsch Testvérek, villamossági vállalata Békéscsaba Ferenc J-tér 12 Mire képesit a békéscsabai kereskedelmi iskola és kik látogatják (A Közlöny eredeti tudósítása.) A felső kereskedelmi iskola négy évfolyamának elvégzése után a növendékek érettségi vizsgát tesznek. Az érettségizeitek jó elhelyezést ny erhetnek a bankoknál, biztosító intézeteknél, különböző kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatoknál; mehetnek mint tisztek a vasulhoz, postához, adóés vémhivatalhoz, pénzügyigazgatósóghoz. Ha tovább akarnak, tanulni, lehetnek jegyzők, látogathatják a kereskedelmi és gazdasági főiskolákat, a közgazdasági egyetemet, ahol pl. revizoroknak, felső kereskedelmi iskolát tanároknak, képezhetik ki magukat. A felső kereskedelmi iskola tehát amellett, hogy végzett növendékeinek mindjárt kenyeret ad a kezébe, tág teret nyit a továbbképzésre is és éppen ezért leginkább azok a szülők járatják ebbe az iskolába fiaikat, akik — nagyobb vagyonnal nem rendelkezvén, nekik egy általánosabb műveltség mellett már egy középiskola elvégzésével megélhetést akarnak biztosítani anélkül, hogy a továbbképzés lehetőségét elzárnák előlük. Aki a közgazdasági pályán akar működni, a kereskedelmi iskolát látogatja. Minden leendő kereskedő iskolája ez, aki itt sajátítja el a mai idők fokozottabb igényeinek megfelelő és az élet harcában számára nélkülözhetetlen szakműveltséget. De előszeretettel látogatják a leendő iparosok és gazdálkodók is, mert a mai világban ők sem boldogulhatnak alapos kereskedelmi szakismeretek nélkül, amelyeken kivül a felső kereskedelmi iskolában még számtalan értékes ipari és gazdasági ismeretet is szereznek. Papp Viktor: Beethoven életrajza a legjobb, legterjedelmesebb Beethoven életrajz. (Uj kiadás) Kapható dr. Ggöngyösi papirkedésében. Nem írtéktelen többi a lefutott autópneu köpeny, még ha az a szövetig is le van kopva, vagy durchdefektet kapott, mert azt ujjágyártjuk szabadalmazott amerikai eljárással,, garantált 8000—10.000 km. teljesítményre. 50—60% költségmegtakarítás! Nem vulkanizálás! A köpenyeket kívánatra elvitetjük és visszaszállítjuk, munkaidő cca IV2 hét. Felvilágosítással, árajánlattal és mintákkal rendelkezésre állok. SZEGEDI HUGÓ mint a „Sum" Autópneuregeneráló üzem alföldi vezérképviselője Békéscsaba, Andrássy-ut 22. Telefon 2-80.