Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-17 / 87. szám

4 B®Kf8MEÖYEÜ KOZLÖETK Békéscsaba, 1927 április 17 Vrabec Jankó forradalmisága Gyöngyösi János Vrabec Jankó közönséges in fanterista volt az álmos kis du­nántuli városkáben, ahová a há­ború nekiszaladó forgataga oda­sodort egy csomó külömböző emberfejtát. Volt ott a piszkos­szinü, ócska kőépületben vegyesen német, magyar, cseh, oláh, len­gyel, olesz és ki tudná még azt a sokféleséget felsorolni a spe­ciesekből, akiket mind a monarchia embererdeje foglalt magába s akiknek a városka vastagnyaku, bennszülött lakói előtt cselák volt a biggyesztett szájjal odavetett gyűjtőneve. Pedig hát a Vrabec Jenkó hová­tartozar dósé gát megállapítani még egy tudósnak sem lett volna könnyű feladat. Valahonnét Morva­szilézióból, abból a szögletből való wasserpolák volt, ahol a germán es a szláv áradat szegi egymásnak a fejét s ebből a szempontból azt mondhatni, hogy részese, főt letéteményese volt egy világtörténelmi folyamatnak. De Vrabec Jankó a polgári élet ben szerény napszámosember lévén, a maga világtörténeti jelen­tőségét sohasem hangsúlyozta s ellenkezés nélkül vállalta, akár németnek, akár csehnek, tótnak, vagy lengyelnek titulálták, mert hiszen mind a négy nyelvet egy­forma tökéletességgel beszélte. Pane oberlájdnand, vagy Herr oberlájdnand — Vrabec Jankó egyforma alázatossággal mondotta. Az ő nemzetisége nem is oko­zott gondot soha, legfeljebb csak a hazafias kiképzésnél, vagy ahogy a hadsereg nyelvén mondották, a pairiolische Ausbildungnál. A magyaroknál könnyen ment ez az oktatás, azoknak a vérükben volt ez a tudomány. Elég volt csak pár szót emiileni a királyról, a hazáról, a Kárpátokról, meg az ellenségről. A németeknél egy kicsit már komplikálta a dolgot, hogy valahányszor a főhadnagy ur a német nép összelartozendó­ságára (de nehéz kimondani) hi­vatkozott, az öregebbje, aki már a harcteret megjárta, a hetyke és pattogó poroszokra gondolt és ez rontotta az együttérzést. A cse­heknek, lengyeleknek beszélhet­tek akármit. Az előadó nem hitte, hogy elhiszik neki, amit mond s ők tudták, hogy ezt tudja róluk. Az oláhoknak meg egyszerűen nem mondtak egy szót se, mert nem volt a tisztek között senki, aki oléhul tudott volna. De mit kezdjen az ember egy ilyen wasserpolákkal, egy ilyen Vrabec Jankóval ? Hogy keltse benne életre a hazafias érzést ? Vájjon melyik népi és nemzeti érzületre tapintson rá ? Németnek, lengyelnek, csehnek, vagy tótnak készítse ki a szunnyadó lelküle­tet ? És ha rátapint az egyikre, vájjon nem sérti-e meg a másikat? Azért hát diplomatikusan az öreg Kaisert állították oda, mint akiért élni és meghalni gyönyörű­ség. És Vrabec Jankó képzeleté­ben ugy élt az öreg esészár, mint egy szélesvéllu hatalmas tiszt, akinek még félelmetesebb a ba­jusza, mint a kapitány urnák, vagy pedig mint egy hosszuszakállas, jóságos öreg ur, hasonló ahhoz, amilyennek a szülőföldjén a Kál­vária képein az Atyaistent ábrá­zolják. Ezért hol szívszorongva, hol szent áhítattal hallgatta a haza fias előadást. Egyszóval dacéra a Vrabec Jankó kicsi és ormótlan, éppen nem vitézi termetének egészen megfelelő katonának kellene mon­dani, ha nem lett volna egy vég zetes hibája. Én nem tudom, kik lehettek Vrabecnek az ősei. Egész bizo­nyos (de ugyan ki tudja ?), hogy nem délceg várurak és deli vár­kisasszonyok selyemágyából szár­mazhatott és nem az ősök túlzott élvezet hajhészésa görbítette el éles szögben a késői utód dere­kát. Valószínűbb, hogy a Vrabecek­nek földiuró, vagy teherhordó foglalkozása okozhatta, hogy a vitézi pályán működő Jankónak vaskos tomporától ugy dőlt előre a dereka, mintha mindig mázsás ztákokat cipelt volna a hátán. Ez az igavonó testtartós komoly komplikációkat idézett elő Vrabec katona éleiében, de annak a cugnak a napi munkájában is, amely őt tagjául tisztelte. Ha a kaszárnya udvarén, vegy a gya­korló téren sorba felállott a sza­kasz, a Vrabec Jankó volt az, aki a szép egyenes vonalat rebellis módon megzavarta. Mert ha az őrmester ur élőiről nézte a sort, akkor a Jankó nagy, méla feje ugy lógott ki, mintha a falnak akart volna rohanni. Ha meg erélyesen a vonalba nyomta visz­sza a Vrabec előre dűlő kobak­ját, akkor a Jankó hátulja hátul­ról torzította el egy idomtalan hus­tömeggel az egész jjyönyörü arc vonalat. Igy hát aztán minden ilyen alkalommal valósággal lebe­gett a sorban. Hol elölről nyom­ták be, hol hátulról nyomták ki, de a Vrabec Jankó görbe földi hüvelyét képtelenség volt egy egyenesbe beállítani. Ha még csak az őrmester nézte a sort, hagyján. Ez kissé mord, de fatalista ember volt, aki csak­hamar megadással beletörődött a Jankó testéllásánél megnyilvánuló kifürkészhetetlen végzelbe. De a kapitány, aki nem volt ennyire fi­lozofikus elme, bőszülten károm­kodott a megváltozhatatlan ellen s a bajusza olyan ijjesztően rán­gatódzott, hogy ettől félelmében még alázatosabban elgörbült a Vrabec gerince. Ma azonban ször­nyű gondban volt az őrmestertől kezdve a kapitányig az egész pa­rancsnokság a Vrabec Jankó miatt. A tábornok tartott szemlét s mit fog ő szólni az elcsúfított arcvo­nalhoz ? Azért hát a szakaszt már egy órája ott egyenesítették az udva­ron. A Jankót szépen körülfogták sarzsikkal, hogy mindenekelőtt ők fedezzék a csúfságot, amit nem lehet eltüntetni. Aztán maga az őrmester vette munkába. Először türelmesen, aztán egyre határozot­tabban. Hol a Vrabec fejibe vá­gott, hol a hátuljóba rúgott bele. Gyúrta, kanyarította irgalmatlanul, mint a szobrász az anyagot, mind­addig, amig Jankó annyira össze­ment, hogy alig lehetett lótni a többiek között. A nagy pillanat elkövetkezett. A kürtös élesen fújta a generál­marschot, az őrség ordított, har­sány vezényszavak csapkodtak s a kapitány tisztelgést kommardi­rozott. Jankó nem volt rossz ka­tona és átérezte a pillanat jelen­tőségét. Az ünnepélyes kiabálásra a fejét felve'ette, mint ahogy a nemes paripák szokták, a szo­morú, savós szeme felcsilhnt s ahogy a tisztelgésre lecsepla a fegyver mellé a kezét, katonásan rántott egyet a fegyversziján. A ' tekinteten lehe'ett látni, meg van győződve, hogy most ő a legdél­cegebb katonája az öreg Kaisernek. Az őrmester pedig az arcvonal mögött elképedve pillantott oda. A szép sor tönkre volt csúfítva. Mert az egyenesből dacosan és szemtelenül, ormótlan és kihívóan ütközött ki a Vrabec Jankó há­tulja, a Vrabecek forradalmisága. Értesítjük a n. é. építtető közönsé­get, valamint asztalos és ácsiparosokat, hogy a NASXCI (Slavoniai) elsőrendű, száraz tölgydeszka ós palló valamint ebből készült amerikai tölgyparketta Békéscsabán és környékén kizárólag csak nólunk szerezhető be. Úgyszintén a tavaszi építkezésekhez szükséges mindennemű fürészelt és faragott épületfa, deszka, lÓC, gombrud éS aSZ- Tisztelettel talosáru legjutányo- ZEI8LER LIPÓT . . , , Cégtulajd: Bíró Béla, Kon Jenő S8DD firon Kapható Erzsébethely, a vasúti hid mellett TELEFON: ERZSÉBETHELY 14. Akácfa oszlopok kaphatók Rádió és mindennemű villamos szereléseRet, valamint accumulator töltést és javítást legpontosabban és legjutányosabban végez Hirsch Testvérek, villamossági vállalata Békéscsaba Ferenc J-tér 12 Mire képesit a békés­csabai kereskedelmi iskola és kik látogatják (A Közlöny eredeti tudósítása.) A felső kereskedelmi iskola négy évfolyamának elvégzése után a növendékek érettségi vizsgát tesz­nek. Az érettségizeitek jó elhelye­zést ny erhetnek a bankoknál, biz­tosító intézeteknél, különböző ke­reskedelmi, ipari és mezőgazda­sági vállalatoknál; mehetnek mint tisztek a vasulhoz, postához, adó­és vémhivatalhoz, pénzügyigaz­gatósóghoz. Ha tovább akarnak, tanulni, lehetnek jegyzők, látogat­hatják a kereskedelmi és gazdasági főiskolákat, a közgazdasági egye­temet, ahol pl. revizoroknak, felső kereskedelmi iskolát tanároknak, képezhetik ki magukat. A felső kereskedelmi iskola tehát amellett, hogy végzett nö­vendékeinek mindjárt kenyeret ad a kezébe, tág teret nyit a tovább­képzésre is és éppen ezért leg­inkább azok a szülők járatják ebbe az iskolába fiaikat, akik — nagyobb vagyonnal nem rendel­kezvén, nekik egy általánosabb műveltség mellett már egy közép­iskola elvégzésével megélhetést akarnak biztosítani anélkül, hogy a továbbképzés lehetőségét elzár­nák előlük. Aki a közgazdasági pályán akar működni, a kereskedelmi iskolát látogatja. Minden leendő keres­kedő iskolája ez, aki itt sajátítja el a mai idők fokozottabb igé­nyeinek megfelelő és az élet har­cában számára nélkülözhetetlen szakműveltséget. De előszeretettel látogatják a leendő iparosok és gazdálkodók is, mert a mai világ­ban ők sem boldogulhatnak ala­pos kereskedelmi szakismeretek nélkül, amelyeken kivül a felső kereskedelmi iskolában még szám­talan értékes ipari és gazdasági ismeretet is szereznek. Papp Viktor: Beethoven élet­rajza a legjobb, legterjedelmesebb Beethoven életrajz. (Uj kiadás) Kapható dr. Ggöngyösi papirke­désében. Nem írtéktelen többi a lefutott autópneu köpeny, még ha az a szövetig is le van kopva, vagy durchdefektet kapott, mert azt ujjágyártjuk szabadalmazott amerikai eljárással,, garantált 8000—10.000 km. teljesítményre. 50—60% költségmegtakarítás! Nem vulkanizálás! A köpenyeket kívánatra elvitetjük és visszaszállítjuk, munkaidő cca IV2 hét. Felvilágosítással, árajánlattal és mintákkal rendelkezésre állok. SZEGEDI HUGÓ mint a „Sum" Autópneuregeneráló üzem alföldi vezérképviselője Békéscsaba, Andrássy-ut 22. Telefon 2-80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom