Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-06-12 / 132. szám

tíékescsaoa, 1927 junius 12 FLO BATIST Kitűnő mosó, 100 különféle mintában, nyári női ruha újdonság, áruházam nagy kirakatában Kuipio Jakab Békéscsaba, Szent !stván-tér P -92 Hogyan oldotta meg Móra Ferene magára nézve a királykérdést?* Móra Ferencet, úgyis, mint a szegedi muzeum nagytudásu direktorát, úgyis, mint a mai nemzedék legjobb humoru és legmagyarabb irojét az egyik vidéki város kereskedelmi csarnoka meghívta, hogy tartson nekik bármilyen témáról előadást. Móra, aki különben a világnak egyik legelfoglaltabb embere, természetesen nem jutott hozzá, hogy előzetesen érdeklődjék az előadást rendezőknél, hogy hét minő téma is tetszenék ott legjobban, vagy hogy legalább is ki minden lesz jelen az előadáson (t. i. rendszerint ettől is függ a téma megválasztása). Vonatra ül, megérkezik s bár ünnepélyes fogattal de lóhalálában v<szik az előadásra, Amikor felmegy a pódiumra, akkor látja, hogy bizony ebből a publikumból •nem igen fog kiokoskodni, annyi mindenféle szerzet ült a pódium •előtt. Volt ott katona, pap, kereskedő, tanár, keresztény, zsidó, öszszevisssza keverve. — (No Feri, — gondolja magádban Móra — most légy okos 1 Most találj ki olyan témát, ami itt mindenkit érdekeljen .. .) S máris megszólal a maga csöndes, derűs, kissé szögedies hangján : — A kirélykérdé3ről fogok szólni ... (Ez már csak igazán mindenki: érdekel ma széles e hazában, — okoskodta csöndesen magában Móra). Hátha a derűs égből ménkő csapott volna be hirtelen a terem közepébe, akkor se fogta volna el a hallgatósagot olyan dermedt rémület, mint amikor Móra ezt a vészes szándékát bejelentette. Hogyisne : sikerült eddig ebben az alföldi városkában a társadalmi békét fajra, felekezetre, politikára való tekintet nélkül megóvni s most idecsöppen ez az ember s parity yával lő bele a tükör kellős közepébe 1 Móra, aki mellesleg pompás emberismerő is, egyszeriben megsejdítette a bajt, de azért nem hajította a lovak közé a gyeplüt, hanem nagy lelki nyugalommal íonogatta tovább a mondókáját imigyen : — Hát igen, a királykérdésről fogok beszélni, csakhogy nem közjogi alapon, amihez nem sokat értek, hanem — hogy ugy mondjam — inkább családjogi alapon. El fogom t. i. mondani, hogy az én családomban hogy állunk a király kérdéssel. A megkönnyebbülés sóhaja zúgott végig a termen, szinte hallani lehetett, hogy koppannak a szivekről lehulló kövek...) — A dolog ugy áll, hogy az én famíliámban minden lehető álláspont képiselve van, A feleségem, az áldott jólelkű, fiatalos nagymama, természetesen a legitizmusí képviseli. Istenem, bajos is azt a szegény árva királyfit ott messzi idegen országban, az obderennsen is tul* könnyes szem nélkül emlegetni, vagy épen elfelejteni. — A lányom, meg a vőm természeszetesen a szabadkirályválasztás pártján állanak, csak éppen — ugy mint künn az országban — mindenikük mást meg mást választana, — ha tehetné. A kis unokám rendületlen republikánus, amit annál is könynyebben megengedhet magának, mert hiszen összevissza 26 hónapos a csöppség, s igy nem forog abban a veszedelemben, hogy becsukják a köztársasági érzülete miatt... Itt aztán szünetet tartott Móra. Persze mindenki, generális, apátplébános és zsidó is feszülten várta a további vallomást: hogy' is áll hát maga Móra a királykérdés dolgában? Ő pedig csöndes, huncutkás mosollyal, zavartalanul folytatta tovább: — Ami pedig engem illet, hát én ugy oldottam meg magamra nézve a királykérdést, hogy én, tekintettel az adott viszonyokra, még egyre — Rudolf trónörököst várom vissza nagy Oroszországból, ahol ő tudvalevőleg Kossuth apánkkal együtt gyűjti egyre az ármédiát, amivel majd elfoglalja ősei örökét, az igazságos Mátyás király trónusát... Harsogó kacagás fogadta persze Móra Ferenc közjogi programját 1 MMMMWMMMMMMMMIMW Várják a háborút az oroszok Róma, junius 11. (Stephani) A Corriera della Sera értesülése szerint az oroszországi terrorisztikus merényletek hírét a szovjetkormány mint rémképeket terjeszti, hogy az orosz népet előkészítse a háborúra, amelyre a bolsevista vezetők a kommunisták nehéz helyzetére való tekintettel gondolnak. * A Literatura c. folyóiratból. 1 ' Acrepg de chine leheletszerű finomsága Az elkényeztetett asszony joggal várja, hogy apró kívánságait és szeszélyeit kielégítsük, különösen akkor, ha ez kényelmének és egyéni bájának emelésére szolgál. Az ő részéről tehát nem kárhoztatandó hiúság, ha a legjobb minőségű ruhaneműre vágyik. A crépe de chine leheletszerű finomsága minden asszony öröme és ez bőséges ellenértéke a nagyobb árnak. A legfinomabb ruhanemű vásárlásánál nem is szabad árat tekinteni, mert az ilyen kényes szövedékek igazi értéke azok tartósságától fügrfr LUX-ban mosott selymek megtartják eredeti símulékonyságukat és szépségüket, mivel a LUX puha habjában, mely minden rostot tisztító hatással jár át, még a legfinomabb szövedék sem szenved kárt Mossa tehát selymeit nyugodtan LUX ban, mert ez az egészen különleges szer a legnagyobb kényelem mellett a legjobb eredményt biztosítja i> 'S •1' LUX nem ártalmas a kézre 1 Csak dobozban kapható!