Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-06-05 / 127. szám

BfiKfiSMEBTEI KÖZLŐN! Békéscsaba, 1927 junius 5 mielőtt férfirut)át csináltat, kötelezettség nélkül tekintse meg óriási nagy szövetraktára­mai 2ö \ 0 megtakarítást ér el, t)a nálam szerzi be a kelmét és tjozzávató bélésanyagot Hulpin Jakab divatárutjáza, Békéscsaba Telefonszám 113. készügyességben kelnek nemes versenyre a cserkészleényok. A községi polgári leányiskola cserkészvezető tanárnőin kivül a a 27. L. „Kanizsai Dorottya" cser­készcsapat nyolc, a 32. L. „Hajna" tündérkecsapat két tagja vesz részt a csapalszemlén. A csabai cser­készleányok két versenyjátékban s az ügyességi versenyszámok* közt a főzésben vesznek részt cserkésztestvéreikkel élőképben s szavalatban ismertetik nagyasszo­nyukat, Kanizsai Dorottyát s a tün­dérkék „Hajná"-ját. Az esti tá­bortűznél eredeti cserkésznótákkal s a tréfás kakastánccal szórakoz­tatják társaikat. Hétfőn a pesti cserkészleányok veszik pártfogásukba a vidékieket s megmutatják nekik a főváros nevezetességeit A csapatszemlével egyidőben országos leánycserkészkiállitás is készül Pesten, a csabaiak ügyes­kedését hirdető kedves kézimun­kák s más apróságok is kiállí­tásra kerülnek. Kedves ünnepe a magyar leány­cserkészetnek a pünkösdi, amikor köszönthetik, megismerhetik egy­mást azok a cserkészleányok, aHk a csonka hazában elszórtan, eddig egymást nem ismerve, de szivük felett közös jelvénnyel, a lelkükben közös eszménnyel egyek, testvérek voltak eddig is a Jó munkában." Nagy embere^ gyengéi ReflexióK a „Tótágas" hullámveréseire (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kiváló olasz kiiminálantropo­logust, Lombrozo Cezart hiába tartották tantasztatudósnak, a lán­gész és őrület féle elmélete a mindennapi életben lépten nyomon beválik. A kiváló képességű, fel­ötlő tehetségű emberek nem egy­szer scdrodí-ek bele szellemi, vagy erkölcsi aberrációkba, vagy a leg­eiiyhébb esetben képességeiket helytelen vágányra terelik. Petőfi, Arany színeszek akartak lenni, holott meg statisztáknak is csapni­valóan rosszak voltak. Jókai festői hírnévről ábrándozott, holoit tucat­kepeket testeit. Ismertem kiváló bekésmegyei pedbgcgusokat, kik a klasszikusoknak es a filozófiá­nak valósagos mesterei voltak s sggkorukban diákórjképzökörök­ben is hatodrangú fuzfasüvölt­menyekkel remitgeUék a lapok bzeikesztóít. Természetesen egesz más termeszem lelki tevelyget> az, mikor a 70 éves Jókai egy egé­szen fiatal nőt vesz feleségül, vagy amikor Pnelle Kornélia 80 éves korában valaszt ifjú ferjet. Külön­leges pszichikai aberraciója volt a híres budapesti egyetemi pro­fesszornak, dr. Cznbusz Géza geográfusnak, kivel annak idején nekem is vitám akadt egy havi folyóiratban s aki hírhedt szub­jektív elszólásaival valósággal agyoncsapta a tudományos objek t'vitesat. A modern filozófusok között is akadni súlyos szellemi elltrdüiesehie. A ptdlasszobéban nyomorgó berlini professzor, a neocynísta Mex Stirner az államot, egyházat, társadalmat csak rög­eszmének tartja s az Ént az isten­ség fölé helyezi. A máskülönben szelidlelkü Nietsche a gondolko­zásban szélsőséges anarchista, aki a nőt is perfid macskafajnak tartja. Szegény Mészöly professzor ezek között valósággal ma született bá rány, aki igazán semmit sem vé­tett a világrend ellen az ő csekély értékű szatírájával. Egyedüli bűne — ami felett csupán az irodalmi kritikusok Ítélhetnek — az, hogy tudományos képességet helytelen irányba terelte. Színműírónak csa­pott fel holott annyi a tehetsége hozzá, mint amennyi Petőfinek a színészethez, vagy Jókainak a festeszethez volt. Ne sutor ullra crepidam I A komoly tudós ne fusson a színpadi dicsőség után. Meg kell gondolni nagyon, hogy Glória istenasszonynak két keze van, egyikben a babérkoszorú, másikban pedig záptojás. Nem tudni előre sohsem, melyiket emeli felénk? (K. E) Őszinle vallomások... Itt állok Apám S.irhalmod előtt... En. a 8ok keserű Gondot okozó gyermek... Éltem hosszú kanyargói nyomán, Merre tekintek. Be nem váltott ígéretek Százezrei hevernek... Hallom a szót Mit ajkad szólt Egykor, Nagy.,, epei aggódások közepette De szemeid s kezedet . Mér többé sohsem látom, I Azokat a sárga göiöngy ' Immér örökre... betemette... Olykor, ha csalódósinf, S a „Nagy Fájdalmak" Szivemre rohannak, Mint az Özön, ...Ideboruiok e fejfa tevére, S könnyet hullajtva a Hen od fövenyére, Elzokogom, hogy jó kezedet, És bus haragod szigorát — Ami ugy fájt ezelőtt, — Nélkülözöm... most... mennyire...! Chován József. Megnyílt a VII. Nemzetközi Antomobilkiállitás Szombaton ünnepélyes keretek közölt nyitotta meg József főher­ceg tábornagy ur ő kir. fensége a VII. Nemzetközi Automobil­kiállítást, mely impozáns mére­teinél fogva méltán vetélkedhet bármely hasonló világvárosi kiállí­tással. Ott látjuk felsorakozva a legne­vesebb világmárkákat, a legszebb es legújabb típusokkal. A itgyogcan tündöklő minta­alvazak a legelegánsabb tura­modellek a pazareleganciáju limou­sinekkel valttkozva gyönyörköd­tetik a szemlélőket. Különös feltűnést keltenek az Austro Daimler kocsik, melyek közül egy pazar kiállítású túra­kocsi és ez utolsó időkben oly sok babért aratott versenytypus­nak egy modellje ejti bámulatba a közönséget. A ki«llilás, amelyet az Autó mobil C ub az Automobilkeres­kt dók Egyesületével karöltve a megszokott gondossággal rende­zett, bizonyára hozza fog járulni a hazai automobilizmus további fellendüléséhez. A csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők: Buza 3360—3450, árpa 23'20—24'00, tengeri 21 60— 2240, rozs 24 80—2560, zab 19.20—20.00. tökmag 41 60-42'40, bab la 12 00—12 80 pengő méter­mázsánként. Tüzrendészeti intézkedések a nyári időszakra A nagy meleggel beköszöntött időszakra való tekintettel tűzve­szélyek megelőzése céljából a polgármester a következő felhi­vóst teszi közzé: Tekintettel arra, ho?y a gabona­érés es aratös ideje közeledik, felhívom Békéscsaba város és a környék (tanyák stb ) gazdaközöri­ségét. hogy az aratasi és cseplési idő alatt fokozott éberséggel ügyel­jen a tűzbiztonságra. Ezért különösen kiemelem, hogy az aratási és cséplési területeken tilos a lövöldözés, nyílt tüz rakás, nyilt világgal (gyertya) való járká­lás és dohányzás. A cseplőgépek mellett elegendő viz taiiando kéznél, továbbá nyir­kos föld. A cséplőgép hamurostája s általában a tüzelőszekrény alatt vízzel teit edény legyen. A vasút mellett lakó gazdák ez aratást a vasúti sínektől befelé kezdjék meg s uiánna rögtön 10 m. széles sávon védőszántást húzzanak. A kereszteket pedig a vasúttól a föld legtávolabbi pont­jáia helyezzék el. Azok a gazdák, akik bár a vasút mellett laknak, de földjük oly keskeny, hogy szénájukat, szalmájukat az előirt 100 méteres vasuttóli távolságra nem tudják elhelyezni, tartoznak takarmányukat a legrövidebb idő alatt a hozzájuk legközelebb eső szénáskertbe vinni. Akik azonban oly távol vannak a szénáskertek­től, hogy ezt végre nem hajthat­juk, tartoznak a városi tűzoltó­parancsnokságnál egy nyilatko­zatot beadni, melyben kijelentik, a voi.attól esetleg meggyúló ter­ményeikért kártérítést nem köve­telnek. Ily esetben is kötelesek takarmányukat a földjük legtávo­labbi pontjára helyezni. Békéscsaba, 1927. junius hó 2. Dr. Berthóty István sk., polgármester. Mindennemű ww cipó szükségletét Békéscsabán, a legolcsóbban és a leg­jobb anyagból Pét erfi cipőáruházban szerezheti be. Személyesen győződjön meg, hogy ez a hirdetés nem reklám, hanem jóakaratú felhivás Férfi ing, kalap, nyakkendő, harisnya újdonságok a legfi­nomabb minőségben Silber­stein divatárahazában kap­hatók. Hikor nagyapám még ifjú volt ^ Kulturbistór ia s pró hir detésekberr Irta : Supka Géza. 1596 ban jelent meg Kopenhá­gában JohanSapetus Smith Steen­strup termeszettudósnak egy furcsa könyve, amelyen akkoriban igen sokat viccelődtek tudományos kö­rökben. Kimutatta ebben a viccé­ben az u. n. kjökhen möddinge­rekről, a konyhahulladékokról,. hogy ebből a halomra hányt sze­métből lehet az őskori ember mű­velődéstörténetét a leaelemesebben és a legigazabban rekonstruálni.. Bármennyire mulatságosnak tet­szett is ez akkortájt, azóta már minden histórikus elfogadta Steen­strup elméletét, sőt átvitték azt A egyeb korokra is, hallatlanull sok i értékes kortörténeti adatot nyertek ebből az „apróságok kultuszán bóL" Sajátságos már most, hogy az^ apróságoknak ez a kultu históriája a 19. század közepevei miniha egyszeriben félbeszakadna, mintha azóta csupa carlylei héroszok ko rót élné az emberiség. Pedig épen ezidőtájt, a 19. század közepén, végtelenül gazdag tárháza nyílik ennek a kulturhistóriának az apró­hirdetések képanyagában. Nálunk 184J. táján jelenik meg az els& illusztrált apróhirdetés s azóta év­tizedről évtizedre mind bővebben ontja a lapok utolsó oldala ezt a pompás művelődéstörténeti forrás­anyagot — persze még ma se„ illetőleg ma meg kevésbé éri el,, mintsem a háború előtt, a kül­földi, főleg angol és olasz napi- V lapok mesteii apróhirdetés grafi­káját. De a magunk szerényebb viszonyai között is sok érdekes, sőt néha művészi anyagot találunk a köztudat szerint tiszavirág eletü napilapok hirdetés oldalain. A kö­vetkezőkben megpróbáljuk egy emberöltőnek, negyanyaink és nagyapáink korának képét az ak­kori magyar újságok apróhirdeté"­seibői rekonstruálni. Nagyanyánk, aki — mondjuk — szerette a szép holmit, sőt divat­hölgy is volt s meg is volt hozzá a módja, mert még nem vitte eL se az 1873-iki krach sem a világ­háború utáni elértéktelenedés — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom