Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-06-03 / 125. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 junius 3 Péntek 54-Ik évfolyam, 125-ik szám BEKESMEGYEI IOZLOHT POLITIKAI IAPILIP Főszerkesztő: Dr. Gj&ngy&ii János Felelős szerkesztő i UltfflMtéal dlJeJc : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Filippinyi Sámuel Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békésosabu, U. kerület Ferenci Jósseí-tír 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. fl balatoni gyermeK­szanatóriumoK Irta: dr. Fodor Oszkár, m. kir. egészség­ügyi főtanácsos, a Zsófia gyenrekszs natóriu­mok főigazgatója Lokális csont, mirigy, gümő kóros, angolkóros, vérszegény, satnya és más — táplálkozási zaver okozta — betegségekben sínylődő gyermekek gondozása mindig nehéz feladat és köztudo­mású, hogy ezeknek a bajoknak leghatásosabb orvossága a nap­kura és jórészt a homok fürdő. A boldog Ausztria, amely a ránk szakadt közös szerencsétlen­séget is a maga javára tudta ka­matoztatni, mert Trianon, Magyar­ország testéből is táplálékhoz jut­tatta, az első gyermekszanatóriu­mot másodéve nyitotta meg a Baden melletti Beaulieu-ban 50 ággyal, mig hazánk, amely példát adott boldogabb időkben a gyér* mekekről való gondoskodásról, az első gyermekszanatóriumát már 15 évvel ezelőtt megnyitotta. Ba­latonalmádiban, ahol ma 225 ágy van és a háborúban, 1917 ben nyilt meg a balatonszabadi nagy gyermekszanatórium, amely ma 625 ágyon gondozza azokat, akik ezen intézetek áldására szorultak. A balatonszabadi szanatórium volt Ausztria—Magyarország te­rületén az egyetlen higiénikus intézet, amely a háború alatt épült. A két balatoni gyermek­szanatóriumban az idén 1677 gyer­mek é.vezte a Balatonnak és a tudománynak az áldásait. Amikor Széli Kálmán, a ma­gyar gyermekvédelem atyja ne­gyedszázaddal ezelőtt államférfiúi ihletettséggel megalkotta a magyar gyermekvédelmi törvényt, meg­épített husz egynéhány gyermek­menhelyet és gondoskodott nyolc­van egynéhány ezer gyermek el­látásáról — akinek a törvény jo­got ad az állam védelmére, — a müveit Nyugat társadalmai szinte csodájára jártak e korszakosnak mondható magyar gyermekvé­delmi munkának és megindult az állemi gyermekvédelem kiegészi­téseképen egy mozgalom, amely hazánk gyermek szanatóriumait életre keltette és fejlesztette oly méretekig, hogy ezeknek az inté­zeteknek messze földön alig akad párjuk. De fájdalom, ezek az intézetek ma is alig képesek magukat fenn­tartani, holott működésűk a nem­zet jövőjével szorosan kapcsolatos. Nem kis dolog, hogy rendelke­zünk intézetekkel, amelyekben ezer és ezer gyermek leli boldog örömét és visszanyeri egészségét a mcdern higiéné minden eszkö­zével nagyszerűen felsereit inté­zetekben, amelyekre az uj gene­ráció az ő szomorú sorsában annyira rá ven szorulva. A gyermekszanatóriumok célja, hogy a közép- és munkásosztály gyermekei megmenttessenek egy jobb jövő szamára. Oly kegyes munka ez, amely a gyermeksza­natóriumokra ráirányiiotta mind­azon külföldi missziók figyelmét is, amelyek a háború után Ma­gyarországon jártak, hogy hazánk szomorú gyermekhalandóságának csökkentéseben áldozataikkal részt vegyenek. Nálunk mindig ugyanazok, akik még áldoznak a haza oltárán, a régi középosztály, mely a mindig örömmel adakozók soréban elől haladt, oly szomorú átalakuláson megy keresztül, hogy ettől a haj­dan erős és vezető osztálytól áldozatot várni mostanság egyál­talaban nem lehet. Szomorú gazdasági helyzetünk következményét érzik súlyosan, kivétel nélkül a magyar humani­tárius mozgalmak is. Az emberi sziv szinte képtelen már megin­dulni, mert annyi felé ven nap­nap után igénybe véve. Sors, végzet, Isten haragja a bajnak és szerencsétlenségnek egész özönét zúdították Magyarországra és e balsorsnak egyik eredménye az is, hogy gyermekszanatóriumaink az év legnagyobb részében csukva vannak és nem birnak segitő job­bot nyújtani annak a gyermek­seregnek, amely azok kapuján kér bebocsátást. Az élet a gyermeké, minden örömével, csábjával, kísértéseivel és kecsegtetéseivel és mi, szeren­csétien nemzedék, a történelem itélőszé e előtt a legnagyobb fe­lelősséggel tartozunk, ha nem teljesítjük kötelességünket végső erőnk megfeszítésével is gyerme­keinkkel szemben, akik ma gyönge rügyek, hajlékony vesszők, de akik közül ma egynek sem sza bad elvesznie, mert a Gondvise­lés most már őket fogja nagy jövő, a dicső hivatás elé vezetni. Mert nincs fontosabb feladat, mint akiket lehet, ahol lehet, ahányat lehet, sápadt kicsinyeink közül, kiragadni a betegségnek, a halál­nak fojtogató, csontos kezéből, mert ha nincs a földön halhatat­lan semmi és senki, csak éppen egymaga a halál, szembe kell szállnunk a gyermekpusztulással és nem engedhetjük meg magunk­nak letöröttsegünk dacára sem, hogy azok szövetségben a sze­génységgel, a nyomorral, a köny­nyeimüseggel. könnyű prédához jussanak. Vihar a Házban Garami személye körül A képviselőház mai ülése Budapest, junius 2. A képvise­lőház mai ülését fél 11 órakor nyi totta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatja a közigazgatási bíróság átiratát, amelyben közli, hogy a paksi kerületben megválasztolt Zlinszky István mandátuma el­len beadott peticiót elutasította. Az epropriéciós vita első szónoka Fáy András, aki a határmenti vi­dék közlekedési viszonyait teszi szóvá. Mint határmenti képviselő több képviselő társával bizonyí­tani tudja, hogy ezeken a vidéke­ken a legkisebb esőzés esetén a legszükségesebb forgalmat sem le­het lebonyolítani, ez pedig a lassú elszegényedéshez és elsorvadás­hoz vezet. Most, amikor az ország pénzügyileg rendbejött kötelessé­günk ezen segíteni. Beszéde vé­gén kijelenti, hogy a javaslatot el­fogadja. Következő felszólaló Propper Sándor. Beszéde elején a Ház éltalános helyeslése mellett a tiszta közélet biztosítását követelte. Nincs kíméletnek helye azzal szemben, aki szeretőket tart és autón jár, de másként kell megítélni azt, aki éhező gyermekének lop. (Ebben egyetértünk, kiáltják több helyről.) A kormány nem ad semmit az ellenzék véleményére és pana­szait lesajnálással fogadja. Szcitovszky Béla : Ezt maga sem hiszi I Propper: A tattersalli gyűlésen megvonták tőlem a szót, mert Ga­rami üzenetét akartam a hallga­tóságnak felolvasni. Kuna P. András: Garami haza­áruló 1 A szélső baloldal erre nagy fel háborodásban tört ki. Reisinger Ferenc magából kikelve kialtja Kuna P. felé: Maga vén hülye 1 Az elnök nagynehezen helyre­állítja a rendet és ugy Kuna P. t, mint Reisingert rendreutasítja. Propper: Garami még kiváló tényező lesz Magyarországon ak­kor, amikor az emberek Rakov szky, Szcitovszky és Sztranyavszky nevére már nem is fognak emlé­kezni. (Gúnyos derültség a jobb oldalonj Szabóky Jenő: Ez a mai nap legjobb vicce. Propper: Garami előszobájában sokan hemzsegtek az urak közül. Ellenmondások a kormánypár­ton : Mondjon neveket, kiáltozzák a szónok felé. Propper: Garamit nem engedik hazajönni, mert félnek tőle. (Nagy zaj a jobboldalon: ugyan, ugyan/ jöhet bátran.) Mesko Zoltán : Ne várjon külön­vonatot. jöjjön naza és tisztázza mását. Györky Imre: Garaminak nincs tisztázni valója. Propper: A titkos választójogért uj harcot kell indítani. A Vl-ik kerületi iskola és óvoda építése az idén is elmarad Az érdekelt lakosság ujabb stlrge­téssei fordul a varoshoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny ismétel­ten foglalkozott már a VI-ik kerü­leti lakosság régi jogos kívánsá­gával, sőt annak a lap hasábjain elsőnek is adott hangot. Ez a kívánság az, hogy a város mind­inkább népesedő kerületnek isko­lát és óvodát építtessen. A VI-ik kerület lakossága, mint köztudo­mású, túlnyomórészt tisztviselők­ből é3 munkásokból áll, kiknek gyermekei a legközelebbi iskoláig igen nagy utakat kénytelenek megtenni, ami pedig sem a gyer­mek előmenetelére, sem egész­ségére nem gyakorol valami jóté­kony befolyást. Az iskola és óvoda ügye Köny ves T. Kálmán képviselőtestületi tag javaslata kapcsán a városi közgyűlés elé is került. A képvi­selőtestület az indítványt a Vl-ik kerületi lakosság jogos érdekében állónak minősítvén, el is hatá­rozta. hogy a kért iskolát és óvo­dát sürgősen megépilteti. A hatá­rozat óta azonban hónapok teltek el s az iskola és óvoda építésé­ről semmit sem hallunk, pedig a lakosság türelmetlenül várja az építkezések megindítását, hiszen az uj iskolaév pár hónap múlva újból beköszönt. Azzal a lakosság már számot vetett, hogy ebben az iskolaévben már az iskola és óvoda ha fel is épül, nem igen lesz teljes egészében tanításra alkalmas, mégis most már nyo­TI Fiume íerrasz ünnepélyes megnyitása katona­zene és Purcsi Pepi zenekarával szombat este Kedvezőtlen idő esetén vasárnap lesz megtartva

Next

/
Oldalképek
Tartalom