Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-28 / 120. szám

2 BEKESMEGYEÍ EOZLONÍ Békéscsaba, 1927 május 28 előadósbeli fogyatékosságot szíve­sen megbocséjtotta a közönség a szemmel látható lelkes igyeke­zetért. Ám azért a színjátszók között is voltak néhányan, akik egészen helyesen játszottak és beszéltek. A nagyobb leányok között különösen jó volt Ványa E'us, ki nemcsak jól játszott, hanem pom­pásan is volt kosztümirozva. Enni­valóan bájos kis magyar me­nyecske volt. Hozzá hasonlóan jók voltak Pallay Mária, Szöllősy Feri, Nagy Mária, Szommer Ili és Rajka Mici, ez utóbbi a prológ­ban és epilógban szerepelt nagy­szerűen A fiuk kö?ül Nóvák István és Szlepkó György vol­tak jók. Az egész előadás szenzációja a kis Deák Édi volt. Ez a csöpp­ség ugy táncolt, énekelt és játszott, ami már meghaladja egy gyermek képességeit és feltétlenül a hiva­tottság nagyszerű ígéretére enged következtetést. Igen jók voltak a kis Bálás járók, Tóih Ida. Kiss Sári, Neurohr Ádi, Kovács Erzsi és Romvári Gitta. Az előző darab hallétjét pom­pásan táncolták Níurohr Ádi és Deák Édi, mig a toborzót Szotyori Biri, Weisz Nusi, Iványi Irma, Szatmári Kata, Szalay Magda és Süli Otli. A szép táncok betanításáért Deákné Sebessy Iréné minden dicsőség és elismerés. Kedvesek voltak Tóth Liborka, Báthori Mariska, Láng Miklóska és a sok éneklő és táncoló ma­gyar ruhás apróság. A színpad igazán ugy nézett ki, mintha vi­rággal lett volna behintve. Kaptak is tapsot annyit a hálás közön­ségtől, amennyivel egy nagy prima­donna is meg lehetett volna elé­gedve. A színdarabot élőkép zárta be, melynek a szereplői közül külö­nösen tetszett a Hungáriát meg­személyesitő Kocziszky Erzsébet. A gyönyörű előadásért igaz há­lát é3 e'ismerést érdemel dr. Ba­rényi Antalné, ki fáradtságot nem kiméivé, két hét alatt, nap-nap után dolgozva hozta össze a szép előadást, melynek bevételével sok szegény iskolásgyermeknek fog ismét szerezni örömet és sok sze­gény szülőnek legalább egy kevés enyhülést a gondok közepette. MWMMMMÍM^^ BéKésmegyei Kereskedelmi Rt. Közgyűlése Elnöki megnyitó — Igazgatói jelentés Határozat a felmentvény tárgyában (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Kereskedelmi Rt., városunk ezen kétségkívül egyik legjelentősebb közgazdasági in­tézménye, csütörtök délben tartotta hetedik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Róth József elnök, a Békéscsa­bai Takarékpénztár Egyesület ve­zérigazgatója tartalmas beszéddel nyilotta meg á közgyűlést, meg­állapítva hogy a közgyűlés sza­bályszerűen hivatott össze és azon 1500 darab részvény képviselője jelent meg. A jegyzőkönyvveze­tésre dr. Bíró Emil ügyvédet, hi­telesítésére pedig Reisz Hermann és Kohn Zoltán részvényeseket kérte fel. Guttmann József vezérigazgató terjesztette ezután elő az igazga­tóság jelentését, mely jelentés az elmúlt év üzleti tevékenységére kiterjeszkedve, valósággal közgaz­dasági tanulmány számba megy. Az óriási adók és más terhek, valamint pénzünk átcserélése foly­tén mesterségesen előállott pénz­szűke a fogyasztóközönség lehe­tetlen kereseti lehetősége, mind akadályt gördítenek a kellő üzleli élénkség és fejlődés? elé. A lát­szólagos konszolidáció, melytől az eddigi kereskedelem előmozdítását reméltük, csődöt mondott. A sze­rencsétlen trianoni békeszerződés folytán városunk fekvésénél fogva határváro3 lett és dacára a le­küzdhetetlennek látszó akadályok­nak, rohamlépésben halad előre a fejlődés terén. Reméljük ennek további haladását és ez biztató remény arra, hogy az ipar és ke­reskedelmünk erősbödni fog. Ezekután a jelentés a vállalat forgalmi viszonyait a következők­ben ismerteti : Mindezek után örömmel jelent­jük a tisztelt közgyűlésnek, hogy vállalatunk ugy vevőkör, mint forgalom tekintetében állandóan növekszik és hogy ezt számsze­rűleg is a tisztelt közgyűlésnek bemutassuk, jelentjük, hogy for­galmunk az 1924 évben K 14.376.311.810 1925 évben K 20.532.820.624 1926 évben K 22 837.357.525 volt. Ezen számok fényesen iga­zolják, hogy vállalatunk a leg­szilárdabb alapokon áll. Remél­jük, hogy forgalmunk továbbra is fokozódni fog és Ígérjük, hogy vál­lalatunkat jó hírnevéhez méltóan, ezután is fejleszteni fogjuk. Ez ké­pezi állandó feladatunkat. Az éljenzéssel fogadott igazga tósápi jelentés után Vass Sándor, p Békéscsabai Tararékpénztár Egyesület igazgatója, a f lügyelő­bizottság elnöke, terjesztette elő a felügyelőbizottság jelentését, me­lyet a közgyűlés elfogadva, a tiszta nyereséget 188.948,200 ko rona összegben jóváhagyva, a felmentvényt ugy az igazgatóság­nak, mint a felügyelőbizottságnak meeedta. Róth József elnök ezután me­leg szavakkal emlékezve meg Guttmann József vezérigazgató, Singer József igazgató, valamint a vállalat minden tisztviselőjének a vállalat érdekében kifejtett te­vékenységéről, a közgyűlést be­rekesztette. Közgyűlés után Guttmann Jó­zsef vezérigazgató a vállalat rész­vényeseit, vendégeit és tisztvise­lőit megvendégelte. — Gyászistentisztelet a hősök emlékére. A világháborúban el­esett hősök emlékére gyász isten­tisztelet lesz a kong. izr. temp­lomban vasárnap, f. hó 29 én dél­előtt 9 órakor s ennek befejezte után a Szentegylet a temetőbe vo­nul, hol 10 órakor gyászünnepélyt rendez. Ugy az istentiszteletre, mint a gyászünnepélyre ezúton hívja meg a vezetőség a hatósá­gokat, testületeket és egyeseket felekezeti különbség nélkül. fl Kenyér, péksütemény és őrleményeK általános forgalmiadó mentessége fl Kereskedelmi és iparkamara közlése 1927. évi junius hó 1-től kezdve a kenyér, péksütemények és őr­lemények eladásából származó bevételek után a további rendel­kezésig — nem kell általános forgalmiadót leróni. Aki az őrleményekből — ke­nyéren és péksüteményen kivül — más árut pl. száritott, sült, főtt tésztát, cukrászsüteményt, tápszert, stb. állit elő, az ezek eladásából eredő bevétel u (án továbbra is tartozik az általános forgalmiadót esetleg fényűzési adót leróni. Ép ugy forgalmiadó köteles az ipar­szerüen foglalkozó bizományosok­nak az őrlemények, kenyér és péksütemény bizományi eladásá­ból eredő bevétele. A malmok kivételével mindenki, tehát a pék is, aki őrlemények eladásával foglalkozik, köteles 1927. évi junius hó 1-én a meg­levő őrleményekről raktárkönyvet készíteni. A raktárkönyvben első­sorban be kell vezetni az 1927. évi junius hó 1-én meglevő kesz­letet s folytatólag a junius hó el­seje után beszerzett minden to­vábbi készletet (pl. 1927. évi jun. hó 1 én 00 ás liszt 55 kiló, 1927 junius 3 án 5 ös liszt 120 kib). A raktárkönyvön kivül a vett őrle­ményről kiállított számlát is adó­zónak meg kell 5 évig őrizni, ép azért a vételkor feltétlenül szám­lát kell követelni. A számlának fel kell tüntetni feltétlenül az el­adónak névé', vagy céget, a be­szerzés időponlját, az őrlemény mennyiségét, minőségét és a vé­telárát, (Pl. Molnár János 1027 junius 3 án 80 kiló 00 ás liszt 56 pengő.) Azon adózók, akik kenyér és péksütemény eladásával foglal­koznak, fűszer, élelmiszer, vegyes­kereskedés, szatócs, vendéglős stb. szintén kütelesek az eladás cél­jaira vett kenyérről és péksüte­ményről számlát kérni és azt öt évig meoőrizni. (Pl. Takács János psk 1927 junius 30 án 30 darab zsemlye 1 50 pengő, 20 kiló fehér kenyér 10 pengő) Az őrlemények, továbbá a ke­nyér és péksütemény eladásából származó bevételeket az adózó forgalmiadó könyvében, ha pedig a forgalmiadót készpénzben val­lomás alapján rójja le az adóval­lomásában, továbbra is bevezetni tartozik, de a«t mint adómentes bevételt jegyzi be, illetve, ha adó­köteles bevétele is van, az össz­bevételből mint adómentest levonja és ezen összeg után álta'ános for­galmiadót leróni nem kell. Az el­lenőrzés során azonban a raktár­könvvével és számlákkal igazolni tarlozik, hogy az adómentes be­vétel tényleg őrlemény, illetve ke­nyér, vagy péksütemény eladásá­ból származik. A malmok az általuk előállított őrlemények értékesítéséből s a malmok csereleiepének őrlemények értéKesiteséből eredő bevételei után általános forgalmiadót tar­toznak fizetni. Ha a malmok mástól vett őr­leményeket adnak el, az ebből eredő bevéielőket az adóvallomá­sukban az adómentes tételek közé csak abban az esetben jegyezhetik be, ha üzleti könyveikkelés leve­lezésükkel kétséget kizáró módon tudják igazolni, hogy ez a bevé­telük vásárolt őrlemények eladá­sából származik. Az érdekelt adó­zók a netán szükséges felvilágo­sításokat a kamaránál megszerez­hetik. JK1[.R..$£ .Sfcé, Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. | Leszich Endr e j nyu g. élL ei emi iskolai igazgató tanító e hó 26 án Budapesten a Rókus kórházban szivgyengeség következtében vá­ratlanul elhunyt. Három évtized előtt a békéscsabai ág. ev. egy­háznak volt lelkes tanítója. Ked­ves egyénisége e hosszú idő után is kellemes emlékeket hagyott a csabaiak szivében. Ennek és sok jó emberi tulajdonságának elisme­réséül az elmúlt évben Békéscsaba város képviselőtestületének nagy többsége őt választotta meg köz­gyámul. A megboldogultat mélyen sújtott özvegyén, Jeney Karolinán kivül sógorai, Uhrin Károly igaz­gató tanító, Jeney Endre, sógor­nője özv. Leszich Lá8zlóné csa­ládjukkal gyászolják. Temetése tegnap délután folyt le általános rézzvét mellett Pesterzsébeten. — Idöprognózis: Lényeges ja­vulás még nem várható. Itt-ott kevés eső valószínű. — A Hadröá elnöksége ezúton kéri tagjait, hogy május 29-én, azaz vasárnap délelőtt megtar­tandó hősök emlékünnepén men­nél nagyobb számban jelenjenek meg. Gyülekezés a csoport helyi- | ségében. — Áthelyezték a csabai osz­tálymérnökség vezetőjét. Megbíz­ható forrásból értesülünk, hogy a MÁV igazgatósága Senger Ágost, a csabai osztálymérnökség vezető felügyelőjét áthelyezte a miskolci üzletvezetőség II. osztályához a a diósgyőri vasgyárba anyag át­vevői megbízatással. A derék fel­ügyelőt, ki 7 évig töltötte be a csabai osztálymérnökség vezető tisztét, kollégái előléptetésnek szá­mító áthelyezése alkalmából ked­ves ünneplésben készülnek része­síteni. Helyébe a MAV igazgató­sága Skrainka Frigyes békéscsaba­kötegyáni osztálymérnökség veze­tőjét nevezte ki. — A konfirmáció. A tanév vé­ge felé siet s a nagy dolgok las­san napirendre gyűlnek, igy az évzáró vizsgák előtt az evangé­likus növendékek konfirmációja. Kondoroson a konfirmáció két csapatban történik. Áldozó csü­törtökön az első csoport 43 nö­vendéke, a következő vasánapon pedig a nagyobb csapat 87 nö­vendéke fogja megújítani kereszt­ségi fogadalmát s bocsáttatik az Ur asztaléhoz. — Az Országos Kamaraszín­ház junius 1-én kezdi meg elő­adás sorozatát. Az első előadáson a Pirosruhás hölgy Schöpflin Aladár háromfelvonásos vígjátéka kerül színre. A pompás vígjáték főszereplője Mágori Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom