Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám
1927-05-25 / 118. szám
Egyes szám ára 10 fillér ékésesaba, 1927 májns 25 Szerda 54-ik éffáljm 118-ik mim ttióftxetérf dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 10 fillér. MMMMMMMWWM^^ Főszerkesztő: Dr. Gy8ngy5*l János Felelős szerkesztő i Filippinyí Sámuel T9\efon««&m: 7 Sserkesaíőség és kiadóhivatal: Békén csibén, H. kerület Ferenci Jónei-tér 2C. szám alatt, Hirdetés díjszabás sserint. Hz angol kormány elhatározta a szovjettel való szakítást London, május 24. (Wolff) A Wesiminister Gazelte jelenti, hogy a kormány arra a komoly elhatározásra jutott, hogy Oroszországgal megszakitja a diplomáciai viszonyt, mivel ez orosz kereskedelmi delegáció, mely Oroszországot Angliában képviselte, titokban felforgató tevékenységet fejtett ki. Chamberlain, bár végül csatlakozott kollégái nézetéhez, ugy véli, hogy a külügyminisztérium helyesebben tette volna, ha a diplomáciai viszonyt, amennyiben lehetséges, továbbra is fenntartja. Lindberg egyúttal távolsági rekordot is javított Newyoik, május 24. (Reuter) Newyorki vélemények szerint a hivatalos szómitások szerint Lindberg kapitány Newyork—Péris közötti utjaban 36l0 angol mérföldet tett meg s igy leverte azt a rekordot, melyet Pignot és Costes francia repülők állítottak fel a leszállás nélküli távrepülésre. Az eredményszámitásokat elismerés végett a nemzetközi légügyi szövetség elé terjesztik. Tiutókarambol a mezöberény—békési országúton Szaruas, május 24. (MTI) Mezöberény és Békés között a mezőberényi autóbusz, melyet a tulajdonos fia, ifjú Hoffmann Mihály vezetett, beleszaladt egy benzines hordókat szállító társzekérbe. A kocsi felborult, a kocsis mellett ülő Sziráczky Andrásné súlyos belső és külső sebesüléseket szenvedett, mig a kocsis az autóbusz utasai könnyebb sérülésekkel menekültek. A hatóságok megállapították, hogy ifjú Hoffmann Mihálynak nincs hajtási igazolványa. Zürichben & magyar pengőt 90'65-el jegyezték. Szegedtől vegyen példát Békéscsaba forgalmának növelésére Sokat igérő, de szunnyadó tervek helyett fogjon neki a város a tanyavilág közlekedő útjainak kiépitéséhez A Kereskedelmi Csarnok vasárnap foglalkozik a kérdéssel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny tegnapi száméban ismertettük a szegedi Kereskedelmi- és Iparkamera 1926. évről szóló jelentését, melyben jogos büszkeséggel olvashatjuk, hogy városunk fejlődését nemcsak mi tartjuk sokra, hanem tenyleg jelentékeny az még a nagy átfogóju szempontokból is. A kamara objektív megállapiláse, hogy a kerület legerőteljesebben fejlődő városa Békéscsaba — csak meg nagyobb erőfeszítésre kell hogy bennünket serkentsen s a várost fejlesztő akaratnak csak még nagyobb lendítő erőt keíl, hogy adjon. Ven azonban ezen az örvendetes megállapításon kivül még egy másik rendkívül érdekes megállapítás is, mely Szegedre vonatkozik. Mint köztudomásu szomorú tény. Szegedet a trianoni béke megfosztotta mindazon területektől, melyekre az ö gazdasági berendezkedése alapult. A békében óriási tempóban fejlődő gyönyörű város lüktető kereskedelmi életét megbénította az ostoba ceruzavonal, mellyel az uj térképcsináló rosszindulatú es nagyképű szamarak levágták a Bácska és Bénát földrajzilag is Szegedhez tartozó területeit. A haldokló városban azonban oly hallatlan életerő buzogott, hogy a gazdasági fejlődés elveszített külső eszközeit, erőforrásait belsőkkel helyettesitette: vasúttal és autójáratokkal magéhoz fűzte a tanyavilágot,'melynek népe eddig a járhatatlan utak miatt egy évben alig egyszer-kétszer ha bement Szegedre. Ma hetenként kétszer is belátogat a tanyanépe Szegedre kisvesuton, vagy autóbuszon, aminek eredmenye Szeged emberforgalmának majdnem békebeli mértéke. Egészen terméSzeged - óriási szetes, hegy a több ezer ember nemcsak a város szépségeit *ogja ott megcsodálni, hanem ott fogja fedezni szükségleteit is. Bármily szerények is legyenek ezek a szükségletek, végeredményben mégis alkalmasak arra, hogy az elvértelenitetl várost rövidesen talpra állítsák. Szegednek egy fájdalmas kényszerűség sugalmazta a pompás gondolatot, melynek Békéscsaba is hasznát veheti, ha nem is azon céllal, mint Szeged. Békéscsaba — ugyanazon fájdalmas ok következtében, mely miatt haldokló várossá lett — arányú fejlődésnek indult s itt ez a fejlődés követeli meg a szegedi példának megszivlelését. Békéscsaba mind a mai napig, sőt még ezután is jó ideig arra kényszerül, hogy belső fejlődésiében pótolja a mult évtizedek mulasztásait. Ámde hamarosan elérkezik majd az az idő, amikor ennek a belső fejlődésnek már olyan nagy lesz a feszítőereje, gazdasági életének lélegzetvételéhez olyan sok levegőre lesz szüksége, amilyent a város belső élete annak nyújtani mér nem tesz képes. Már most kell tehát gondolkozni azon, ami Szngednek az utolsó menedéke volt: hogy bekapcsoljuk a gazdaságilag ide tendáló területeket. A vasutak, jó kövesutak az a centripetális erő, mely mindennél erősebben köti a centrumhoz a perifériát. Ez a centripetális erő egyúttal biztositéka is az érdekelt váios és bekapcsolt területe fejlődésének. A Békésmegyei Közlöny már ismételten hozott terjedelmes tudósításokat azckról a tervekről, melyeknek alepján Hady Antal, majd ismét Sármezey Endre akarták megépíteni a megye gazdasági vasúthálózatét. Nem tudhatni mi okból, mind a két terv csak terv maradt. Ámde mi a szegedi példa nyomán felhasználjuk az alkalmat, hogy rámuíassuuk azokra a lehetőségekre, melyek a város viszonylatában számításba vehetők és megvalósíthatók, Mindenekelőtt állapíttassák meg az, hogy Békéscsaba és környéke közlekedési úthálózat szempontjából az ország legelhanyagoltabb terülele. A kisvasút vonelai közül kettő még e szegénységben is kövesut mellett fut, holott ez még vonalakban bővelkedő területeken is kerülendő és el is kerülik, ahol csak lehet. A tanyavilág lakosai és a környező falvaké bizony csak nagy ritkán jön be Csabára s igen gyakran inkább egyik, vagy másik közelebb eső kisközségben szerzi be szükségleteit. A termény piacra fuvarozása utak hiányában sokszor majdnem a lehetetlenséggel határos, de mindig fáradságos es költséges. Egész gazdasági területek, melyek ugyan más megyében fekszenek, de gazdaságilag ide tartoznának Csabahoz, a valóságban nincsenek idekötve utakkal és közlekedési eszközökkel. Békéscsaba városa tehát nagyon sokat tehet e téren és tennie is keli, ha eddigi fejlődésenek ütemet továbbra is tartani akarja és a jövendő nemzedékek sorsát a szivén viseli. Hogy, hogyan kezdjék meg a munkát, az nem tartozhat e cikk keretébe, amint hogy nem is érzünk hivatotiségot erre nézve tanáccsal szolgálni. Mi csak rámutattunk a szegedi példára, melyet ez a város már most követhetne, mert ana mindenképen elég oka van. Mint értesülünk, egyébként hasonló tervvel foglalkozni fog a Kereskedelmi Csarnok is, meiynek vasárnapi ülésén Róna Gusztáv indítványt tesz a csanádmdgyei községeknek csabai gazdasági érdekeltségbe való bekapcsolására. A Kereskedelmi Csarnok határozatát a váios képviselőtestülete elé terjesztik, amikor aztán kimerítő vita indulhat meg e dolog felett, mely Csaba jövendő fejlődésének egyetlen és legkomolyabb biztositéka. A világ mái ka : CHFVROI FT 192 7" e slegújabbtypususzemély VI11-* Y lyULL 1 g teherkocsik,alvázak megérkeztek C0RM1CK és FORDSON TRAKTOROK mezőgazdasági gépek, Máv. golyóscséplők, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat is cserélünk Mc Cormick petroleumtraktorok délvidéki lerakata és főelórusitója Iczkovits Lipót gfépáruház^ Békéscsaba, Andrássy-ut TELEF' (TELEFON 275 75
