Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-12 / 107. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békáscsaba, 1927 májas 12 Csütörtök 54-fk éffolyam, 107-ik szám BEEESMEGTEI EQZLQB7 BÉKÉSMEGYEIKÖZLÖNY regényajándéka 144-lk száma szelvény. 1927. V. 12. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 3000 koronáért kiszolgáltatjuk Jack London : AZ ISTENEK KACAGNAK cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. POLITIKAI 1IPIMP BlőfUeUsi (Ujak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. FíHppinyi Sámuel MMMMMAAMMMMM Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő i Telefonnám: 7 S»erke»»tő»ég és kiadóhivatal: Békésosabár, II. kerfllet Ferenci Józsel-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ttz ingójelzálog törvény­javaslatnak tárgyalását kérik az egységespárt értekezletén Budapest, május 11. (B. É.) Az egységespórt rendes heti pártérte­kezletét csütörtökön este meg­tartja. A pártértekezleten és az azt követő pártvacsorán Bethlen István gróf miniszterelnökkel az élén megjelennek a kormány ősz­szes tagjai. A pártértekezletnek még nincs előre megállapított tárgysorozata, azonban a párt több képviselőtagjénak felszólalá­sát várják. Értesülésünk szerint ezen a pártértekezleten felszóla­lásra készül Perlaki Gyöigy, aki az ingójelzálog bevezetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását kívánja sürgetni, mivel a javaslat tö vény­erőre való emelkedéséhez a kis­iparosok és a kiskereskedők ér­dekei fűződnek. Ttla indult az első vonat Tlradról Battonyára Arad, május 11. A szeged— csanódi vasút és a román állami vasút között Batlonya és Ó-Pécska állomásokon át megnyilt a sze­mély, illetve a közvetlen árufor­galom. Az első vonat ma reggel indult el Aradról Battonya felé. n Duna—Száva—Tldria­vasut magyar igazgatás alatt Budapest, máj. 11. A Duna— Száva—Adria-vasút magyarországi vonalai még ebben az esztendő­ben a Magyar Állami Vasút igaz­gatása alá kerülnek. 7f íjusszállilási panama első kihallgatásai ered­ménytelenek Budapest, május 11. (Budapesti Értesítő) A klinikai husszállitás ügyében a kihallgatások eddig eredménytelenül végződtek, mert az összes gyanúsítottak tagadják, hogy bármiféle visszaélés történt volna. Felmerült a rendőrségen az a feltevés, hogy valamelyik mé­száros, vagy nagyszállitó, aki si­kertelenül igyekezett az egyetemi klinika husszállitésát megszerezni, emelt a névtelen levélben vádat a Husipari és Kereskedelmi Rt. ellen. A belügyi tárca költségvetését tárgyalta a képviselőház Budapest, május 11. A képvi­selőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Az elnöki bejelentések után a belügyi tárca költségvetésének tár­gyalása következett. Platthy György előadó ismertette a tárca köliség­vetését, nem annyira politikai, mint inkább pénzügyi és gazda­sági szempontból. Majd kérte a költségvetés elfogadását. Az első szónok Szabó Imre szociáldemokrata képviselő volt, aki elmondotta, hogy hetekig le­hetne beszélni azokról a kifogó­sokról, amelyeket a belügyi tár­cával kapcsolatban pártja felhoz­hat. Majd foglalkozott a választó­jogi törvénnyel és birálja az aján­lási rendszert, amelyet kiküszö­bölendőnek tart. Beszéde végén kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Következő szónok F. Szabó Géza. aki beszédében a vármegyei autonómiák kérdésével foglalko­zott és sürgette a törvényhatósági bizottságok megújítását. MMMMMMM^^ Bucsatelep nagyközséggé alakulásának nincs akadálya Küldöttség a belügyminiszter előtt Budapest, május 11. (Budapesti Értesitő) Csontos Imre képviselő vezetésével küldöttség jelent meg ma a parlamentben Scitovszky Béla belügyminiszternél. A kül­döttség szónoka ismertette a bel­ügyminiszter előtt, hogy a Füzes­gyarmattól 24 km-re fekvő Bucsa­teleprek, amelynek 3000 lakosa van, nincs orvosa, gyógyszertára, állatorvosa és nincs ivóvize sem, ezért önálló nagyközséggé kíván alakulni, hogy saját erejéből meg­teremthesse mindazekat a feltéte­leket, amelyekre a község életé­ben szüksége van. Azt kérték a belügyminisztertől, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy Bucsatelep önálló nagyközséggé alakulhas­son. Scitovszky Béla belügymi­niszter válaszában kijelentette, hogy helyesli azt, ha életképes telepek önálló nagyközséggé kí­vánnak átalakulni, de figyelmez­teti a küldöttséket, hogy ez anyagi terhekkel jár és hogy számoltak-e ezzel ? A küldöttség szónoka ki­jelentette, hogy a község lakosai ezzel tisztóban vannak és haj­landók a terheket viselni is. A belügyminiszter még egyszer meg­ígérte támogatását. A küldöttség megnyugvással távozott. A földbirtokrendező biró mellé be­osztott választmány a másodfokú Ítéletet sürgeti ítélet nélkül a házhelyesek nem tudnak hozzákezdeni az építkezéshez (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, Szabó István dr. mellé a csebai házhely és föld­birtok eloszíási munká'atok meg­könnyilése céljéból egy vóleszt­mány volt beosztva. A munkála­tok elvégzésével a mult heban meg is történt az itéletkihirdetés, ami­kor is a tárgyaló biró Szabó István dr. kijelentette, hogy, ha az itélet ellen felebbezés adatnék be, a másedfoku itélet akkor is minden köiüíméryek között egy hónepon belül le fog érkezni Békéscsabára. A bírónak ez a kijelentése nagy megelégedésére szolgált az érde­kelteknek. Közben — amint azt már hirül is adtuk — az itélet ellen feleb­bezett Omaszta Gyula közjegyző s vele ellentétes célzattal az érde­kelt házhelyhez és földbirtokhoz juttatottak. Az OFB azonban mind ezideig még nem intézkedett ezek­ben a felebbezésekben, miért is félő, hogy az építkezések az egész vonalon el fognék késni, miután a házhelyesek mindaddig nem mernek építeni, mig a másodfokú határozat birtokukban nincs. Ezen kivül is minden nappal csak a gyűlölet növekszik az érdekellen­tétben állók között, ami pedig egyéllalján nem kívánatos. Ennél­fogva a biró mellé beosztott vá­lasztmány kérvényt nyújtott be az OFB elnöki tanácsához, melyben a másodfokú itélet sürgős kihir­detését kéri, hogy. végre a több­száz telektulajdonos házainak fel­építését megkezdhesse. Reméljük, hogy az elnöki ta­nács a kérvényt soron kivül fogja elintézni és a csabai házhelyren­dezés kérdése felett végre napi­rendre térhetünk. Jugoszláv követelések behajtása A szegedi kereskedelmi és iparkamara közleménye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint az utodáliamok valameny­nyie, ugy Jugoszlávia is, ezidő­szerint általános gazdasági és pénzkrizisben van. Ez a fennálló pénzszűke az oka annak, hogy a gazdasági élet úgyszólván kizáró­lag a hitelre van utalva. De epen Jugoszlávia kényes talaj a hitel szempontjából és az exportőrök­nek jelentős nehézségekkel kell megküzdeniök amiatt is, mert a jugoszláv bíróságok igen lassan dolgoznak és az ország egyes részeiben különböző peres eljárá­sok vannak életben, amelyek nem alkalmazkodnak kellően a folyó élethez. Épen ezért már a gazda­sági élet régóta sürgeti a polgári perrendtartás modernizálását. Ezek­hez a bajokhoz járul még az is, hogy a pénz behajtása igen drága, mert a bírósági dijak túlságosan magasak. A jugoszláv követelések behajtása tárgyában a következő hasznos útmutatásokat adhatjuk. Ajánlatos a Maribor-i (Mar­burg) bíróság illetékességének ki­kötése. Ez a megállapodás két­szeresen is fontos azért, mert egy­részt Mariborban a modern oszt­rák polgári jog van érvényben, amelynek alapján a bíróságok gyorsabban tudnak ítélkezni, más­részt azért is, mert Maríborban a jogszolgáltatás jobb, mint az SHS állam egyéb részeiben. A Mari­borban hozott, ilyen megállapo­dáson nyugvó itélet egész Jugo­szlávia területén felülvizsgálat nél­kül végrehajtható. Ez a megálla­podás jogerŐ3en oly módon tör­ténhet legcélszerűbben, ha az el­adó megrendelő jegyére a követ­kező záradékot vezeti: „Felek per esetén alóvetik ma­gukat a Maribor-i bíróság illeté­kességének." (Szerbül: Dogovor­jena podsodnost: stvarno pristoino sodisce v. Meribor.) Sürgették a törvényhatósági bizottságok megújítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom