Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-10 / 105. szám

10 BÉKFISKEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 május 13 A legulóbbi képviselőválasztások alkalmával a szavazásnál meg nem jelent és távolmaradásukat nem igazoltak névjegyzékét további törvényes eljárás céljából a rendőrhatóságoknak kiadta az alispán. Igen érdekesen számol be az alispán az egységes adókezelés alapján előállott helyzetről a következőkben : „Mióta a községi közmunka egységes kezelésbe vételét, tehát egy hónap alatt az adóban befizetett összegekből a vármegye a külföldi kölcsön kamatjának levonása u

ján mindössze 8 ezer pengőt kapott, vagyis olyan nevetségesen csekély összeget, amely a semmivel egyenlő. Ez is csak azt bizonyítja, amit én már számtalanszor előadtam, hogy ezen egységes adókezelés mellett lehet elméletileg nagyon szépen érvelni, azonban gyakorlatilag ez a rendszer a hozzáfűzött várakozásokat egyáltalában nem elégíti ki s a vármegyére igen nagy károsodással jár. Az eredetileg egységes kezelésben volt mult évi százalékos közúti adónak majdnem egyharmad része még ezidő szerint is hátralékban van, ami külön kezelés mellett semmiesetre sem történt volna meg, mert a befizetéseket módomban lett volna személyesen ellenőrizni és szorgalmazni. Mivel pedig a külföldi kölcsön felvétele következtében az egységes kezelés most már a közmunkára is kiterjeszttetett, ezért egész biztosan be fog következni az, hogy a közmunkánál is ilyen tetemes hátralékok fognak elcállani. Az egységes kezelés szerint a vármegyére jutott fenti összeg olyan csekély, hogy az egy napi szükséglet egyharmad részének felel meg. Ilyen körülmények között kénytelen vagyok nap nap után a pénzintézetekben elhelyezve levő pénzekből tekintélyes összegeket utalványozni, mert a 24 milliárdos évi közúti költségvetésből 4 hónap alatt alig fizettetett be valami. Egyébként bejelentem, hogy a vármegye folyó évi közuíi költségvetése ed dig csak részben vizsgáltatott felül főképpen abban a részben, amely a közmunka váltság megállapítására, felosztáséra és kivetésére vonatkozik. A törvényhatósági bizottság határozatától eltérően a kézi váítságérat 2 pengő helyett 1*50 pengőben állapította meg a kereskedelmi miniszter, ami 780 millióval csökkenti a bevételeket." Egy tanonc bosszúból leütött egy munkást a Bohn-gyárban (A Közlöny eredeti tudósitása.) Egy hirtelen haragú tanonc boszszujának lett majdnem halálos áldozata szombaton délután a Bohn-gyári telepen Nóvák György villanyszerelő. A munka bevégeztével a felhalmozódott szemét eltakarítását végezték a tanoncok, kiket Nóvák György arra figyelmeztetett, hogy vegezzék munkájukat rendesebben. A tanoncok vitatkozni kezdtek Novákkal s végül kihívóan viselkedtek vele szemben. Legnagyobb hangú Simon István volt, kit Nóvák erélyesen rendre is utasított. A következő percben, amint Nóvák elfordult a tanoncoktól és tóvozni akart, Simon István egy gépalkatrésszel teljes erőből főbe vágta. Nóvák az ütés után nyomban összeesett s a kihívott mentők eszméletlen állapotban vitték be a csabai közkórházba, ahol nyomban megvizsgálták és súlyos koponya törést konstatálták rajta. A sérült felépülése valószínű. A FAKSz vagy kislakásépitö akció ügye Hogyan és miből szolgálja a FAKSz a közérdeket (A Közlöny eredeti tudósitása.) A „Körösvidék" vasárnapi számában K. A. jelzéssel, amely valószínűleg Kovács András urnák, a Kisgazdabank igazga'ójának nevét rejti, hosszabb cikk jelent meg, amely visszautasítja a kereskedők érdekképviseletének és a „Békésmegyei Közlönynek" a FAKSz ellen elhangzott megnyilatkozásit s egyúttal támadásba megy át a fakereskedők ellen. Minthogy a „Békésmegyei Közlöny "ben a kérdéses cikkek közül az elsőt én irtá n, a többiek tendenciájáért pedig mint a helybeli kereskedő érdekképviselet exponense vállalom a felelősséget, szükségesnek és helyesnek tartom K. A. ur cikkére személyemben válaszolni. Mindenekelőtt tisztáztuk a szövetkezeti kérdést, mert hiszen tulajdonképen ezen a ponton ütköz nek az érdekek. A szövetkezetek ellen elvileg a kereskedelem nem hadakozik. E

1ismeri azoknak szociális jelentőségét. amelv egyébként tételes törvényben is foglaltatik. De a keres kedelmi törvény223-ik paragrafusa, amely a szövetkezetekről szól, világosan megmondja, hogy a szövetkezet olyan társulás, amely csakis saját tagjainak érdekében, azok javára alakul, ennélfo&va működése másokra, mint a szövetkezet tagjaira ki nem terjedhet. A kereskedelem csupán a szövetkezeteknek ezen a törvényes korlátokon túlmenő tevékenysége ellen foglal állást a maga egzisztenciális érdekeinek védelmében s kívánsága ezen az alapon a következőkben foglalható össze : 1. A szövetkezetek csak saját szövetkezeti tagjaikat szolgálhassák ki2. Adózás és üzletiüetékezés tekintetében ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a kereskedők. 3. Ne kapjanak különleges kedvezményeket olyan közpénzekből, melyekhez filléreikkel az összes adófizetők hozzájárulnak mégpedig nem szövetkezetek céljaira. Ez a kereskedők álláspontja, amelyet a kamarák is magukévá tettek. De ezt kell méltányolnia az államnak is, mert az államraison megkívánja, hogy minden egyes társadalmi réteg jogos érdekei megvéde3senek, Különben az állami élet harmóniája és gazdasági strukturája kerül veszedelembe. Elvégre, hogy a kereskedelem boldogulása, vagy pusztulása az állam és az egyetemesség szempontjából nem súlytalan valami, azt K. A. ur, ha elsősorban mint kommerciális foglalkozású ember, sem fogja tagadni. Mintahogy ha a gazdáknak rosszul megy a soruk, azt a fogyasztó képesség csökkenésében a kereskedő, vagy az iparos a saját bőrén érzi. Ezekután most már térjünk rá a FAKSz ügyre, amely tipikus és kirivó példája egy különben jelentős és mély szociális vonatkozású szövetkezeti ügy elferdülésének. A Falusi Kislakásépitö Szövetkezetet nemcsak állami támogatással, de lényegében az állam p nzén alapították azzal « tiszteletre méltó és helyes szándékkal, hogy a házhelyhez jutott nincsteleneknek olcsón építési anyagot hitelezzen. Az alapítás módozatait és szeivezetét illetőleg magában a kormányban is — legalább a híradások szerint — voltak ellentétek és több dolog, elsősorban a busás igazgatói javadalmazások ellen éppen' a kisgazdaképviselők protestáltak. De a szövetkezetet a kormány megcsinálta s a tervezetnek megfelelően a szegények bizó reménykedéssel jelentkeznek a 400, 8C0 és 1500 pengős anyaghitelekért, amelyben majd egy bizottság döntése alapján fognak részesülniEddig rendben van s ehhez az adózópolgárok (köztük ugyebár « kereskedők is) készséggel járulnak hozzá nehezen kiizzadt adófilléreikkel. Máig azonban a nincstelenek anyaghiíele csak papíron van meg, legalább nálunk hitelbe nem kapott a FAKSz tói egyetlen szegény kis ember sem. Elleaben a valóságban a FAKSz ideküld tekintélyes farakományokat s azokat csabai telepén boldog-boldogtalannak árusítják. Ez az, ami ellen a kereskedőtársadalom, de minden józen és objektív itéletü adózó polgár tiltakozik s arni a közvetlenül érdekeit fakereskedő ke! elkeseríti. Maga a cikkíró is azt irja, hogy itt „kedvezményes állami épületfa akcióról" van szó; azt azonban nem fejti ki, hogy ezt a kedvezményt az adófizető polgároknak (tehát — ugyebár — a gazdáknak is) rovására és adófilléreiből teremtik elő és pedig nemcsak a kisemberek érdekében, mert a FAKSz - legalább a csabai gyakorlatban — ilyen megkülönböztetést nem tesz, hanem abból minden építtető és épitő részesül, legyen az gazda, iparos, kereskedő, vagy akár nagybirtokos is. Felteszem a kérdést, hogy vájjon éppen a súlyos adók alatt mór keservesen nyögő gazdatársadalom mondjuk itt Békéscsabán megszavazna-e egy olyan akciót, amely az ő adófilléreiből nyújt kedvezményeket mindenkinek ? — Vájjon mit szól hozzá az a gazda, aki nem kap a FAKSz fájából, de akinek adófilléreiből állnak elő kedvezmények, melyekben ő nem részesül ? Es vájjon nem jajdul e fel jogosan az a kereskedő, akinek súlyos adózása egy hányadából a legélesebb és egyenlőtlen fegyverü, mert mindenképpen kedvezményezett versenytársát táplálják? A cikkíró ugy óllitja be a dolgot, hogy a FAKSz a piacon ármérséklő feladatot teljesít. Lehetséges, de nem a saját magántőkéjével, hanem az állam pénzével és állami kedvezményekkel. Vagy nem gondolja K. A. ur, hogy a kereskedelmileg lehetséges árnivejlálás a nagyszámú fakereskedők konkurrenciája révén amúgy is érvényesül ? Hiszen a fakereskedők nincsenek karlellben! Kovács ur maga is kereskedőember, neki nem kell a kínálat árnivelláló hatásét magyarázni. Kovács András ur egy kereskedelmi vállalatnak, egy Jbanknak a vezetője. A fa „magas" ára ellen én soha sem hallottam annyi panaszt, mint a pénz drágasága, a magas kamatláb ellen, akár gazda, vagy iparos, akár kereskedő részéről. És mégis a cikkíró átfütve altruisztikus érzésektől, miért nem adhatja olcsóbban inlézete pénzét, mint ahogy azt a kereskedelmi kalkuláció megengedi ? Viszont drágábban sem adhatja, me t érvényesül a többiek konkurrenciája. É3 ha már hitelről és a gazdaközönség erdekeiről van szó, vájjon a FAKSz-fa kétes értékű olcsósága helyeit nem szivesebben fogadnók a gazdák, ha azt a pénzt az állam mezőgazdasági hitel formájában nyújtaná? No de ezen kár vitatkozni, mert azt hÍ3zem, cikkíró és közöttem ezekben az alapelvekben nincs is nézeteltérés. Hiszen kereskedelmileg, közgazdaságilag képzett emberrel van dolgom. Ellenben ő a FAKSz megbízottja s a FAKSz ügyét védi, ami. joga, de talán kötelessége is. É3 ebből a nézőpontból néhány konkrétumra a következő a válaszom : Hogy a FAKSz helybeli felepének, vagy bizományosának fa árusítására iparengedélye nincs, erről részben az iparhatóság informált igy, részben maga a cikkíró Kovács ur, aki személyes érintkezésem alkalmával ilyen engedélyről nem tudott. Ha kitűnt, hogv van, vagy azóta szerzeit, ugy a FAKSz telepe egyszerűen mentesült az ipari kihágás vádja alól. Azt az aggodalmat, hogy ha a FAKSz kiárusítja fakészlelél, esetleg nem jut majd a segélyt kérő nincsteleneknek, nemcsak én, de a város DoIgárme3tere fejezte ki a FAKSz központjához intézett átiratában. Erre Kovács ur is csak azt tudja cikkében mondani, hogy „ügy tudjuk", lesz. Ellenben bebizonyosodni ez a tudomás, vagy szétoszlani az aggodalom csak akkor fog, ha már látjuk, hogy a szegény kérelmezők valóban kapják az anyaghitelt, nemcsak papírra irják őket. Végül, hogy a FAKSz ügye ilyen formában, ahogy csinálják, a gazdaközönség érdeke volna, tagadom s hivatkozom a fentebbiekre. De a fogyasztóközönségé sem, amelyen talán tudta nélkül beszedik a vámon, amit esetleg nyújtanak a réven s amellett egzisztenciákat támadnak meg. Nincs más baj és nincs más óhaj : maradjon meg a FAKSz annak, aminek tervezték és aminek a közvélemény előtt beállították de ne legyen bolt belőle. Gyöngyösi János dr. — Megfelebbezték a harmadik mérnöki állást. A mult közgyűlésen elhatározott harmadik mérnöki állást Maczák György és társai a megyegyüléshez megfelebbezték. — Bábaülés. Az Országos Bábaegyesület békésc3abai fókia f. hó 11-én délelőtt 11 órakor Gyulai-ut 8. szám alatt ülést tart, melyen Kiiment dr. ad elő.