Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-06 / 102. szám

2 B£kesmegyeI közlöny Békéscsaba, 1927 május 554 Angol és amerikai nők tanulmányútja a szegedi tanyákon (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes vendégei vollak a napok­ban az alföldi tanyáknak. Egy fia­tal amerikai hölgy és egy koro­sabb angol nő szociális és műve­lődési tanulmányok céljából a sze­gedi tanyákat járták be, a város autóján, megfelelő kalauzolás mel­lett. Az elmúlt vasárnap egy tanyai iskolában tartott népművelési elő­adáson is résztvettek. A gyerme­kek hazafias dalokat énekeltek, a Szegedről kirándult előadók pedig (tanácsnokok) az elszakított része­ket ismertették. Egy kicsit töri a magyar nyelvet a két hölgy. Né­metül szintén beszélnek. A fiatal amerikai leányt nagyon megragadta a magyar Alföld bája, eredetisége s nagyszerűen érezte magát mindkettő, hiszen tejben­vajban fürösztötték őket. Ahol csak megfordultak lukulluszi ebéd várta őket s virággal kedveskedtek ne­kik a tanyaiak, sőt emlékül mind­egyik kapott egy-egy doboz va­lódi, édes, piros szegedi paprikát. Be is vallották, hogy bizony kár volt megcsonkítani ezt a szép or­szágot, ahol olyan pomoás gu­lyást és olyan nagyszerű túrós­csuszát készítenek. Mert hát ne­künk magyaroknak súlyos hibánk, hogy nagyon szégyenlősek va­gyunk, ha külföldi jön hozzánk. Nyomorúságunkat eltakarjuk s mu­tatjuk a kutya jó módunkat. A két hölgy is bizonyosan az­zal a belső meggyőződéssel távo­zott, hogy nálunk szörnyen jó élet, jó mód van, itt még lehet szorí­tani a srófon. Pedig el kellett volna őket vezetni a szegedi túl­zsúfolt. vizes pincelakásokba, a sok munkanélküli közzé, fel kel lett volna vonultatni előttük a sok kopott, lesoványodott, végkép le­tört közalkalmazottat, meg kel­lett volna mutatni nekik aztán az orosházi földalatt — lakókat is, a kiapadt emlőjü magyar anyákat s a nélkülözések miatt csenevész magyar gyermekeket s őszintén oda kellett volna kiáltanunk, hogy kedves hölgyeink, mindezt a ti fajtátoknak köszönhetjük! De mi szemérmesek, szégyenlősek és szörnyen vendégszeretők vagyunk a saját bőrünkre, a saját romlá­sunkra. (K.E) Tlgyszélfjüdésf kapott a monarchia utolsó tábori püspöke Budapest, május 5. (B. É ) Nagy­váradi jelentés szerint Bjelik Imre püspöki adminisztrátor, a volt monarchia utolsó tábori püspöke az éjszaka agyszélhüdést kapott és eddig még nem nyerte vissza eszméletét. MMMMMVWAMWMMIMMMMM — Elzárt sorompó. Az osztály­mérnökség értesiti az érdekelt kö­zönséget, hogy a Békéscsaba és Békésföldvár közötti vasúti vona­lon az 58. számú őrháznál az 1226. <?s 1227. számú szelvényben a szarvasi müut átjárójának kija­vítása történik folyó hó 6 tói reg­gel 7 órától este 6 óráig, miért is az ottani sorompót lezárja. Ezen idő alatt a kocsik az 57. számú őrháznál az 1219., 1220. szelvény­ben levő átjárón közlekedhetnek. Vájjon a csorda akkor is a főtéren át jár haza, ha azt újra kövezik ? Meg keli szűntetni a városon keresztül járást (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város mérnöki hivatala tegnap bontotta fel az uccakövezés cél­jaira már a közel napokban érkező burkoló kő és homok fuvarozá­sára beérkezett ajánlatokat, me­lyek között, mint az már isme­retes, az Orient szállító cég aján­lata a legolcsóbb. Megkezoődik tehát rövidesen a szállítás és az utburkolási munka, mellyel ter­mészetesen együtt jár az, hogy a meglevő régi Kövezetet fel kell majd szedni. Valóságos barriká­dok fognak rövidesen emelkedni a főtéren, amelyek mindenesetre ki fogiák kényszeríteni azt az in­tézkedést, mely a forgalmat az épités idejére el fogja onnan te­relni. Elérkezettnek látjuk tehát PZ időt arra, .hogy a csordajárás út­irányának végleges megváltozta­tása szükségességére hívjuk fel a váro3 figyelmét. Semniféle szük­ségesség sem szól a teheneknek a főtéren való végig jórtatása mellett, ellenkezőleg számtalan ok szól ellene. Az okok legfonto­sabbika az emberi egészség, a másik az állatok épségének meg­óvása. Mennyi baktériumot szi­vünk be a tehenek által felvert porral a forró nyári napon és hogy milyen káros ez az egész­ségünkre, azt csak az tudja, aki figyelemmel kiséri városunk ha­lálozási statisztikáját, mely szerint minden második ember légző­szervi megbetegedésben, ezek kö­zött is a legtöbbször lüdővészben pusziul el. De nem megfelelő a tehenekre sem a kövesuton való járatás, hiszen azt gazdáink is, ahol csak lehet, elkerülik teheneikkel, me­lyeknek körmét a kövesut alapo­san tönkre teszi. Az lenne tehát a leghelyesebb­hogy ha a tehenek járásának ut. ját a régi vásártéren át, a CsAK pálya és a ligeti szőlők mellett a Békési-utra terelik, ahonnan igen könnyű az elosztás, mert a jószá­gok nagyrésze onnan úgyis köze­lebbről talál haza, mint a főtéren keresztül. Bízunk abban, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlanságát nemcsak városvezetőségünk, hanem gazda­közönségünk is belátja és azon a közérdekében megfelelő meg­oldással változtatni fog. A törvényszék rehabilitálta Miklya Pált Beszüntette ellene a biztosítási csalás ügyében folytatott nyomozást és a bűnjelként kezelt rengeteg holmit visszaadatta (A Közlöny eredeti tudósítása.) Valószínűleg emlékeznek még olvasóink arra a nagyarányú be törésre, melynek az akkor még kondorosi, jelenleg békéscsabai lakos Miklya Pál voll a szenvedő áldozata. A nevezetes betörés 1925 április elsejére virradó éjjelen történt s a károsultra nézve még a károsodásnál is nagyobb kelle­metlenségnek lett az okozója. Miklya Pálnak Kondoroson két háza volt, melyek egyikében leánya, Miklya Ilona özv. Luká­csik Mihályné, a másikban pedig Miklya Pál és felesége laktak. A betörés Miklya Pál lakásában tör­tént, honnan rengeleg ruhaneműt vittek el a betörők, mintegy 200 millió értékben. Úgyszólván telje­sen kiürítették a lakást. A káro­sult nyomban szaladt a csendőr­ségre és feljelentést tett ismeret­len tettesek ellen, akik kézrekeri­tése céljából a csendőrség széles­körű nyomozást kezdett. A nyo­mozás azonban nem vezetett ered­ményre. Közben Miklya Pál, kinek fia, János az egyik szegedi biztositó­nál volt alkalmazva, ugyanezen biztositónál megállapított kára fe­jében felvett 26,600.000 koronát. Azért csak ennyit, mert teljes biz­tosilása mindössze 150 millió ko­ronára szólott. Amint Kondoroson hire futott, hogy Miklyának meg­térítették a kárát, nyilván egyik haragosa besúgta a csendőrség­nek, hogy M iklyáék önbetörést végeztek s az állítólag ellopott tárgyak még a házban megtalál­hatók. A csendőrség nyomban vizsgá­latot indított ebben az irányban is és szabályszerű hazkutatást tartott Miklyáéknál, melynek során ren­geteg holmit fo daliak le, mint olya­nokat, melyek az ellopottakkal azonosak. Hiába mentegetődzött Miklya, hiába bizonyította igazát azzal, hogy a lefoglalt holmi ním azonos a bejelentettel, mert az leánya stafirungjából származik, a csendőrség a gyanuokok alapján zár alá vette a ruhanemiieket és Miklya ellen biztositási csalás cí­mén megindították az eljárást. Több mint másfél évig folyt a vizsgálat, melynek során a magát ártatlannak tudó Miklya Pálnak pokol volt az élete, mert bár is­merősei is teljesen tisztában voltak azzal, hogy ő nem követhette el a bűncselekményt, mégis a meg­szégyenítő gyanúsítással, a tisz­tes, idős polgár még az emberek közé is szégyelt járni. Kálváriájának 1926. évi decem­ber hó 10. napján vetett véget a gyulai kir. törvényszék ügyésze, arról .értesítvén Miklya Pált, ki azóta Kondorosról Csabára köl­tözött, hogy a biztositási csalásért ellene folyt nyomozást beszüntette. Nemrégen pedig a törvényszék végzését vette kézhez, melyben az ügyészség indítványa folytán a törvényszék elrendelte, hogy a tőle lefoglalt és eddig a kondorosi elöljáróságnál bűnjelként őrzött rengeteg ruhanemű neki vissza­adassék. A törvényszék ezzel az intéz­kedésével mindenesetre visszaadta egy tisztességes család becsületét most már formailag is, mert hiszen arról, hogy Miklyáék ártatlanok, az őket ismerők eddig is bizonyo­sak voltak. E tudósításnak is az az egyetlen célja, hogy a család­ról elterjedt híresztelések végre megszűnjenek. JUUlJUMb-ilk, Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. — A miniszterelnök köszönete a vármegyének. Bikósmegye tör­vényhatósági bizottsága leguíóbbi közgyűlésén meleghangú távirat­ban köszöntötte a kormányelnököt olaszországi sikerei kapcsán. A táviratra gróf Bethlen István most egy meleg hangú köszönő választ küldött. — A vármegyei közigazgatási bizottsága rendes havi ülését máj. hó 9 én tartja meg. — Az alispáni jelentést egy közelebbi lapszámunk­ban hozzuk. — Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Nyitrai József szeg­halmi ügyvédet tb. vármegyei fő­ügyésszé nevezte ki. — Jóváhagyták az orvosi dij­szabast. A belügyminiszter az or­vosi rendelési és látogatási dijak­ról hozott határozatot, illetőleg az erről szóló szabályrendeletet jó­váhagyta. — Időprognózis: Zivatarra hajló idő várható a meleg csökkené­sével. — A kondorosi községi képvi­selőtestület április 26 iki ülésében elhatározta, hogy eáy ártézi kut helyett a nagyon terpeszkedő köz­ség különböző pontjain 5 Northon kutat létesít s a meglevő egy ártézi kutat tisztításnak veti alá. Ugyan­csak elhatározta, hogy a szüksé­ges községi iskolai tantermet, a községi iskola telkén épiti fel még a nyár folyamán. Végre, hogy az építendő csendőrlaktanya részére a szükséges telket, amelyre nézve a csendőrfőhatósággal megállapo­dott, megveszi és a laktanya épí­tését is folyamatba teszi. — Az országos szinészeti fel­ügyelő megjelenik a szinház ju­biláris díszelőadásán. A város kulturális ügyosztályához értesítést küldött dr. Sallay Géza, a vidéki színészet országos felügyelője, amelyben bejelenti megjelenését a szinház jubiláris díszelőadásán. Az előadást követőleg a vendé­gek és vendégszinészek tisztele­tére a Fiume éttermében társas­vacsora lesz. A résztvevők á la carte étkezhetnek és a részvételt előzetesen bejelenteni nem kell. Itt jegyezzük meg egyébként, hogy a díszelőadásra tegnap estig az összes jegyek elkeltek. Pótszéke­ket állítottak be, a zenekar he­lyére is ülőhelyeket adtak ki s ma már csupán a karzatra lehet még jegyet kapni. • — Orvosolják az algyői komp mizériáit. Az algyői komp lejárója eddig kikövezetlen volt. Ez a kö­rülmény igen sok és érthető pa­naszra adott okot. A lejáró esős időben teljesen átázott s több esetben megtörtént, hogy a sárban a szekerek elakadtak, a lovak el­esteK stb. Ezeknek a tarthatatlan állapotoknak a megszüntetésére az érdekeltek mozgalmat indítottak. Hosszas eljárás után sikerült is révenni a szegedi Allamépitészeti Hivatalt, hogy a komplejárót kö­veztesse ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom