Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-26 / 93. szám

2 jbékésmegyei közlöny Békéscsaba, 1927 április 26 A főtér kövezésének kérdése ismét hosszabb vitára adott alkalmat. Az állandó vá­lasztmány mér ismertetett javas­latához Szelner Antal szól hozzá és kérdi, hogy mennyibe kerül az utburkolás. Baukó András főmérnök világosítja fel az árakat illetőleg a közgyűlést. Hollánder a mérnöki hivatal késedelmeske­dését kifogásolva, a javaslat mel­lett szólal fel. Korossi László a kövezési terv ellen. Végül is a a polgármester hozzászólása után a javaslatot változatlanul fogad­ták el. A kisebb ügyek következtek ezután sorra, ezek között a MÁV Olvasókör, Csicsely és társai kérését elutasították ; a Petőfi cserkészeknek 160, Pnskin Mihály tűzoltónak 60 pengő se­gélyt szavaztak meg. A póttárgysorozat tárgyalásánál a közoktatásügyi miniszter két rendele'e ellen, me­lyek súlyosan terhelnék a várost, felterjesztéssel él a közgyűlés a rendeletek megváltoztatása céljá­ból. Az Odzé-féle városi üzlet átruházás iránti kérelem heves vitát váltott ki, mely után a kép­viselőtestület a kérést elutasította. A közgyűlést a polgármester fél 2 órakor rekesztette be. A Kereskedelmi Csar­nok szövetkezeti alapon szerzi meg székházát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután választmányi ülés, majd tagértekezlet volt a Kereskedelmi Csarnokban dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Az érdekképviseleti ügvek el­intézése után dr. Gyöngyösi Já­nos főtitkár ismertette a Csarnoki székházalapra megindított gyűjtési akció eddigi eredményeit. A nagy­kereskedők és gyárosok adako­zásaiból befolyt mintegy 25 millió korona, a százalékos levonások­ból eddig körülbelül 40 millió korona irányozható elő. Az ada­kozásra felhívó körlevelek még mindössze 10 kereskedő utján kerültek szétküldésre, a kereske­dők nagyobb részének bevonása még csak most van folyamatban, de már az eddigi eredmények is a legszebb reményekre jogosíta­nak. Ezután a főtitkár lelkes sza­vakban ismertette a székház meg­szervezésének szükségességét. Szelner 4ntal, Klein Gusztáv, Steinberger Imre és többek támo­gató felszólalása után dr, Tardos Dezső elnök előterjesztésére az értekezlet elhatározta, hogy a székház kérdését szövetkezeti ala­pon fogja megoldani. A székhá­zat elsősorban a kereskedő-tagok hozzájárulásából akarja megvá­sárolni, vagy megépíteni ugy, hogy azoK, akik részt jegyeznek, telekkönyvileg bejegyzett tulaj­tulajdonosai lesznek az ingatlan­nak. A székházügy vitelére az értekezlet bizottságot választott, amely elaborétumot dolgoz ki s azt május közepén rendkívüli köz­gyűlés elé terjeszti . Vass József 50 éves Budapest, április 25. (MOT) Almássy László az egységespórt elnöke pártja nevében üdvözlő táviratot küldött Vass József dr. népjói »li miniszternek születésének 50-ik évfordulója alkalmából. fl Körösladányi bál Reflexió Kiss László főszolgabíró hivatalos jelentésére Körösladány, 1927 április 23. A szeghalmi járási főszolgabíró urnák a Békésmegyei Közlöny április 23-iki számában „A köröj­ladányi bál" cimén megjelent hi­vatalos jelentésére, mint az első tudósítás beküldője és a tény­körülmények ismerője a követ­kezőket jegyzem meg : Abból „a legsimábban lefolyt bál"-ból a rendezőség — Bögre László rendőrnek a főszolgabíró ur, a községi bíró és főjegyző ur előtt és jelenlétemben tett jelen­tése szerint — ugy éjfél előtt mintegy tíz legényt eltávolított, ki­tessékelt, bizonyára nem a leg simább viselkedésükért. A kitessékelt ifjúság a korcsma előtti téren, a lelkészlak, a ref. iskola előtt és végig a Ferenc József-uccán nagy lármával, isten­káromlással a báli csatát meg­vívta és diadallal, véresen vissza­ment a bálba, de oda már be nem eresztetett. Ha tehát a báli harc nem a teremben folyt is le, csak a bál egy különítménye vívta azt meg, a bál folyamán volt, tehát meg­felel a valóságnak, hogy „a bál bicskázással, véres verekedéssel és éjjeli csendháboritással össze­kötve zajlott le." A bál végződését a minden­esetre saját bőrét védő italmérő hajnali négy órára mondja. De ugyan ő beismerte az ápri­lis 20 án délután a főszolgabírói vizsgálaton, hogy a bálát kiszol­gáló dávaványai rezesbanda a bál helyiségében „szundikált" a Dévaványa felé induló reggeli vonat indulásáig s miko> reggel hat órakor ő kinyitott, locsoló legények jöttek és húzattak a bandával „egy pár" nótát. Tény, hogy a banda reggel 7 órakor muzsikált ki a korcsmából az utcára egy társaságot s midőn én később azt gondolva, hogy még mindig tart a bál, átizentem, megkérdezendő, ^ogy mikor lesz vége a bálnak ? — azt izente vissza, hogy már vége van. Bizony ez is a bél folyománya, annak egy ünneprontó nyúlványa. A bál tehát a rezesbanda pár órai szundikálásától eltekintve, csakugyan reggeli fél nyolc tájig tartott. Arra a jótanácsra, hogy a tem­plom közelében lévő korcsma létesülésekor az italmérési enge­dély megadásakor kellett volna az ellen tiltakozni — kijelenthe­tem, hogy mikor 30 évvel ezelőtt Körösladányba jöttem, a korcsma már ott virágzott, mint a hajdani „Kis pince" nevű községi italmé­rés utóhajtása. Én mintegy tíz éven keresztül küzdöttem ellene. Jól tudhatja a főszolgabiró ur, hogy korcsmák ellen küzdeni ma még, vagy még most is szélmalom elleni harc. Akkor még inkább az volt. Az akkori főszolgabiró úrral csak any­nyit sikerült elérni, hogy a korcs­ma csendesebb lett; a háború alatt pedig teljesen elcsendesedett. A mostani kedvező időkben kezd hangossá lenni. A mostani ujabb és a köznek ártó felvirágzása elleni ujabb küzdelemre szívesen veszem és meg fogom köszönni a hatóság segítségét, annyival in­kább, hogy most meg már a templom másik oldala felől is nyilt egy italmérés. Ami pedig az ünnepelsőnapi bálák, mulatságok elleni országos rendelet kie3zköziését illeti, — le­gyen meggyőződve a hatóság — hogy az sem marad el, egyházunk sem fogja elkerülni a belügymi­nisztériumot. A főszolgabiró ur azzal végzi jelentését: tiltakozom az ellen, hogy az ünneprontás hatósági engedély mellett történt volna. Csak nem gondolja tán a fő­szolgabíró ur, hogy én feltételezek a hatóságról olyasmit, hogy ün­neprontással összekötött bálra adott ki engedélyt, vagy éppen véres verekedéssel összekötött mu­latságra. De meggyőződhetett a történtekből, hogy bicskázásra, ve­rekedésre és ünneprontásra adhat alkalmat és ilyenekre vRzethet egy olyan bál, ahová nem előmuta­tandó meghívóval hívogatnak, ha­nem csak ugy falusiasan publi­kációval és ahová 7 órakor fel­harsanó rezesbandával invitálják be a közönséget. Ami történt, minden a báli en­gedély csirájából hajtott ki. Mindezt fenntartom annak is­mételten hangsúlyozása mellett, hogy a történtek megakadályo­zására ünnep első napjának éj­szakáján csendőrség nem volt lát­ható. Végül köszönetet mondok egy­házunk nevében is a főszolgabiró urnák a községi vezetőség (biró, főjegyző) előtt tett azon kijelenté­séért, hogy az elöljáróság ne ter­jesszen eléje ünnep első napjára kért bálakat; ha mégis megtenné pzt: ő azokat engedélyezni nem fogja. Egyelőre egyházunknak ez is elég. Tóth József ref. lelkész. MMMMMMMMMMMMMMMMMM magyarok a firenzei nemzetközi mükidltifdson Firenze, április 25. (MTI) Vasár­nap nyitották meg nagyszabású ünnepély keretében a firenzei nem­zetközi metszetkiállitást. A kiállí­táson husz nemzet vesz részt köz­tük Magyarország is. A háború óta most először rendeznek ilyen természetű kiállítást ily nagyará­nyok között. A megnyitáson az olasz király képviseletében a ber­gamoi herceg jelent meg, M igyar­országot Gerevich Tibor, a ma­gyar csoport rendezője képviselte. A bejáratot olasz és magyar zász­lók díszítették. A magyarok közül Olgyay, Rudnay, Zádor, Konrád, Varga, Szőnyi, Aba-Novák, Kom­játhy, Sinkovích stb. állítottak ki. A szobrászok közül Szentgyörgyi, Sidló, Pásztori, Damkó vannak képviselve. A magyar terem díszí­tését a fővárosi iparrajziskola látta el. A bergamoi herceg kíséretével egy negyed órát időzött a magyar teremben, hol Gerevich Tibor ka­lauzolta, hosszasan szemlélte gróf Klebelsberg Kunó sikerült arcké­pét és közvetlen szavakkal emlé­kezett vissza a kultuszminiszter olaszországi útjára. Az idén sem engedé­lyeznek május elsején felvonulásokat A május 1-én hajdan szokásos munkásösszejöveteleket, felvonu­lásokat, valamint polgári majáli­sokat a rendőrség az idén sem engedélyezi. A rendőrkapitányság ebbeli elhatározását az alábbi hir­detményben közli a lakossággal : É'tesitem a város közönségét, hogy f. hó 30-án, továbbá május 1-én népgyüléseket, ünnepi, vagy más összejöveteleket és felvonu­lásokat nem eng délyezek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a köz- és egyházi hatóságok ren­deletei és a kizáróan üzleti célo­kat szolgáló hirdetmények kivéte­lével minden kifüggesztésre szánt falragasz, vagy szétosztásra kerülő hirdetmény a vezetésem alatt álló kapitányságnál (2. számú szoba) előzetesen bemutatandó. S végül közlöm azt, hogy a ha­zafias lakosság jogos felháboro­dását kiváltó vörösszinü jelvé­nyek, szalagok, vagy virágok tün­tető viselése, avagy a gyűlölt kom­munizmusra emlékeztető énekek és dalok éneklése, vagy játszása tilos. Azt, aki ezeket a rendelkezése­ket megszegi, pénzbüntetéssel, sőt súlyosabb beszámítás alá eső ese­tekben két hónapig terjedhető el­zárással és behajthatatlanság ese­tén 15 napi elzárásra átváltozta­tandó 120 pengő pénzbüntetéssel fogom büntetni s egyidejűleg ak­ként intézkedtem, hogy a tettese­ket a rendelkezésem alatt álló kö­zegek nyomban elfogják és a ka­pitánysághoz előállítsák. Békéscsaba, 1927 áp/ilis 25. A rendőrkapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendői főtanácsos. A tehéncsorda végig­sétált a Kossuth-téren (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ma volt az első napja, hogy a tehéncsorda újra megkezdte idei legelőjárását. Már 5 órakor reggel nagy tülkölés, tehénbőgés, zene­bona verte fel a város csendjét, mert a hosszú téli pihenő után újból kiengedett jószágok nem na­gyon emlékeztek a tavalyi sétákra. A mai nappal újból megkezdő­dött a városi emberek mártiriuma a csorda által felvert por, az uc­cákon, járdákon szerte hagyoga­tott névjegyek elleni védekezés és kerülgetés. Sokan abban reménykedtek, hogy majd ha a Kossuth-téri liget kifejlődik, a lombos fák némileg csökkentik a bűzös Dor terjengő­sét. Ezeknek ezt a nagyon sze­rény reménykedését is azonban tönkre taposta a tehéncsorda, mely mindjárt az első napon őszinte érdeklődéssel sétált végig a csirá­jából zsendülő parkon. É deklő­dése oly igen nagy volt, hogy nemcsak az utakról tapasztalgatta meg a buja gyepet, jóizü lombot ígérő cserjés gyepágyakat, hanem közvetlen kőiéiből csudálkozták körül a tehénkék a bokorbimbó­kat. A nagy érdeklődés utáa per­sze a nagy költséggel, rengeteg munkával készülő park pocsékká tiporva várja a csorda holnapi lá­togatását. Békéscsaba város hatalmas fej­lődésének és az U.nak 1927 ik esztendejében...

Next

/
Oldalképek
Tartalom