Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-13 / 59. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 március 13 Vasárnap 54-ik é?Ioiyam, 59-ik szám / r BEKESMEGYEI EOZLONI BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka 96-ik száma szelvény. 1927. III. 13. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk Heltai Jenő s FAMILY HOTEL cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. PQUTIIAI IIPILfP Blőfi«et<»«í dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. GySngySsi János Felelős szerkesztő ; Filippinyj Sámuel Telefonálása : 7 Sserkesstőség ét kiadóhivatal: Békfaetabia, II, kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. m év végén 20 7iw. erős­ségű leadóállomás lesz Budapesten Budapest, márc. 12. Szőts Ernő a Magyar Telefonhírmondó és Rá­dió Rt. vezetője a következő nyi­latkozatot tette: Az uj, sokkal na­gyobb erősségű rádióállomás üzem­behelyezése ez év utolsó hónap­jaira várható. Ez az uj leadóállo­más 20 Kw. erősségű, tehát a vi­dékiek is a legnagyobb nyugalom­mal hallgathatják majd detektoros készülékkel a budapesti műsort. Az uj leadóállomás felállításának nagy kulturális jelentősége van. A rádió igazgatósága az előfizetők nagy számban való megszaporo­dását várja, ami a régi előfizetők­nek is nagy hasznára lesz, mert a vezetőség nagyobb anyagi lehető­ségekkel lényegesen javítani tudja majd a műsor nívóját. A külföld példájára Budapesten is áldozni fogunk Beethoven emlékére már­cis 25-e és április 10 e között so­rozatos Beethoven ünnepségeket rendezünk az opera é3 a szimfo­nikusok bevonásával. Több oldalról merült fel az a kérdés, hogy a Magvar Telefon­hírmondó és Rádió Rt. délelőtt is adjon le zenét ne csak híreket. Ezt a kérést elsősorban a kórhá­zak és a szanatóri jmok terjesztet­ték elő, de szükségük van a dél­előtti zenére a rádiókereskedőknek is, akik a délelőtt vásárló közön­ségnek budapesti zene hiányában nem tudják kellőképen bemutatni készülékeiket. A Studio vezetősége belátva e kérelmek jogos voltét, hetenként négyszer rendszeresíti a délelőtti zeneelőadást. Vasárnap délelőtt ugy, mint eddig nagyobb szimfo­nikus hangversenyek kerülnek elő­adásra, kedden, csütörtökön és pénteken felváltva hetenként két­szer grafonola zene, hetenként két­szer pedig zongora hangverseny lesz. Grkölcsrendeletek és egyebek A közéleti kérdések homlok­terébe egyszerre erkölcsrende­letek kerültek. Sajtó, irodalom, művészet, parlament és egyéb közéleti fórumok e körül vitáz­nak és kavarognak, pro és kontra, inkább nagy szenve­déllyel, mint a problémába ha­toló józan mérlegeléssel. Az egész immár tragikomikus, béka­egérharcszerü vitából pedig egyedül az állapitható meg, hogy az erkölccsel valami ko­moly baj van. Nemcsak nálunk, de az egész világon. Ezért volt szükség az erkölcsvédelmi genfi konven­cióra is, amelyre a belügymi­niszter hivatkozik. És ezt mu­tatják az irodalom, a művészet, a társasélet formái (a mienk, nem annyira, mint a nyugati államoké), amelyben a kor fel­fogása, izlése, törekvései, egy­szóval lelkülete jut kifejezésre. Vegyük elsősorban az érzé­kiséget, amelyre az erkölcsi problémák körét általánosság­ban szűkíteni szeretik. A sze­relem és az erotikum minden­kor az emberi lélek megnyil­vánulásainak leghatalmasabb eszköze volt, mert hiszen a leg­mélyebben szántó életproblé­mának, a fajfenntartás gondo­latának szolgálatában áll. De ebből az eszközből ma már cél lett, a tulajdonképeni ren­deltetés kicsúszott alóla s ebben áll erkölcstelensége. Hiába, a magyar nyelvvel lehet a gon­dolatokat legjobban megvilágí­tani : nem szerelem többé, amely a nemeket közelebb hozza, hanem a fajfenntartás tagadása : a fajtalanság. Az esz­köz céllá lett s a cél eszközzé aljasult. De vájjon lehet-e ezen ren­dészeti eszközökkel változtatni ? Elegendő-e az, ha a tüneteket leirtjuk, az okok pedig meg­maradnak? A szerelmi élet mai társadalmi formája a há­zasság. Vájjon amilyen mérték­ben észrevehetni az idegjátékká aljasodott erotikum tobzódását nem ugyanolyan mértékben, vagy még tulzottabban látjuk azokat a leküzdhetetlen gátakat, amelyek a házasság intézmé­nye elé tornyosodnak ? Az agg­legény probléma mellett, ame­lyen adóval nem lehet segíteni s amelynél nem a probléma, de az adó a fontos, van az aggszüzek problémája is. Olyan korban, amikor az ifjú eléri életteljességét, tessék ma házas­ságot kötni! Ha köt, az anyagi és megélhetési feltételek hiján megint csak amolyan labilis és legtöbbször rövid életű együtt­létről van szó, amely a iormá­kon felül lényegileg concubi­natus, de nem családalapítás. Nemcsak az osztatlan vagyonra törekvő paraszt-egyke van meg, de a szomorú kényszerüségü uri-egyke is, sőt egynelküliség. Es abban a fájdalmas tüle­kedésben a nő, ki a főkötő után szalad, amikor csak a kivá­lasztottak és szerencsések tö­rekvését koronázhatja siker, nem csoda, ha a versenynek olyan erős eszközeivel él, amelyre azelőtt még gondolni is pirultunk volna. Öltözék, be­széd, taglejtés, tánc stb. — valljuk be férfiak egész őszin­tén — nagyon hasonlít azok­hoz, amilyeneket háború előtt csak olyan szerencsétlen pá­riáknál láttunk, akik borzalmas megélhetésük biztosítása céljá­ból a legdurvább érzéki ösztö­nökre pályáztak. S inkább csak „békebeli" és konzervatív haj­lamú férfiak, akik ettől valami fejbekolintó megrökönyödéssel visszariadnak. A legnagyobb része azonban, amely háborúk és forradalmak idegtépő zűr­zavarában elfásult, igen erős ingerekre és narkotikumokra tart számot. Mindezeken a belügyminisz­ter erkölcsrendelete nem fog változtatni, vagy legalább is lényegében javítani. Elismerjük annak nemes intencióit, de eredményképen csak egyet en­gedünk meg. Az erkölcsrende­letek a látszatot fogják elvi­selhetőbbé tenni. Olyasformán, mint mikor katonáéknál várat­lan szemle érkezett, aztán a megijedt katona minden sze­metet és piszkot az ágy alá sepert s az ágy rendetlenségét szépen elrendezte a jótékony pokróccal. Ha siker koronázza azt, amit a belügyminiszter akar, talán elérhető az, hogy vajúdó korunknak szomorú er­kölcsi elfajulásai nem fognak minden pillanatban szemünkbe ütközni. De jaj annak aki a szennyet rejtő takaró alá tekint. (sy. j.) MftMMMMMMMMMMMMIM Április 23-án ünnepli Békéscsaba a színház 50 éves jubileumát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az 50 éves Városi Színház jubi­leumának méltó megünneplésére már folynak az előkészületek. Két­ségtelen, hogy nemzeti kultúránk­nak ez az erős eszköze az utóbbi időben mind nagyobb jelentősé­get nyert, főként biztosságában, melyet értékben csak emel az a szomorú körülmény, hogy szerte az országban a vidéki színészet súlyos küzdelmeket viv a létért épen napjainkban. Békéscsaba e szempontból elég szerencsés körül­mények között van, mert Kiss Árpád igazgató mindezideig a várost nem állította olyan kelle­metlen tények elé, mint többi kollégája más városokat. lezkovíts Lipót gfé pá ritkássá, Békéscsaba, Andrássy-ut 48. Traktorok, autók, mezőgazdasági gépek, traktor és autó alkatrészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom