Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-24 / 44. szám

2 H&XfiSKBOm Efüií! Békéscsaba 1927 tebruár 24 mégis csak megindult a kiegyenlítődési folyamat és ma mér ott tartunk, hogy csekély kivétellel úgyszólván valamennyi bérlő és háztulajdonos meglalálták a kölcsönösen kielégítő alapot. A képviselőtestület állásfoglalása még sem lesz felesleges mert bár nálunk nem is olyen fontos már a kérdés, mégis akadhatnék más városok, ahol viszont ez a kérdés áll a közügyek homlokterében. Országos érdekről lévén tehát szó, szükségesnek tartjuk azt, hogy a mi képviselőtestületünk is halíasa ez ügyben véleményét. Vasárnapi számunkban a hétfői közgyűlés tárgysorozatának összefoglaló ismertetését fogjuk hozni. A csabai tavaszi vásár kielégítő forgalommal zárult Az állatvásáron 6-7 ezer pengő folyt be forgalmiadéból A törökök 40 lovat vásároltak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai tavaszi országos vásár ezúttal nélkülözte a már megszokott sáros időjárást, ami mindenesetre csak javára szolgált a vásár forgalmának is, Már a hétfői marhavásár felhajtása is élénk forgalomra engedett következtetést és annál különösebb volt, hogy ez élénkebb forgalom csak 10 óra tájt alakult ki s délig oly élénkké fokozódott, hogy forgalmiadóban mintegy 4500 pengő folyt be, ami 225.000 pengő forgalomnak felel meg. A legszebb marhákat a fővárosi nagyvágók vásárolták meg, azonban jóval kevesebbet az idén, mint más alkalommal, ami a fővárosi olcsó állatárakban leli magyarázatát. Az árak általában a következők voltak: Tehén darabonként 200-400-450, ökör 300-500, tinó 150—250, borfu 70 -170 pengő. Hizott sertés kilónként 1—1.20, Anyakoca darabonként 80—130, süldő 35—60, malac 6—15 pengő, juh 15—20, bárány 8—15 pengő. A keddi lóvásárra is tekintélyes felhajtás volt s itt is 10 óra felé erősen megélénkült a forgalom. Arra a hirre, hogy idegen országbeli lóvásárlók is felkeresték a vásárt, gazdáink az árakat igyekeztek tartani. A hir tényleg igaznak bizonyult, mert 10 óra után a tőrök számlára vásárlók kezdték a magas, hibátlan, tipikus magyar katonalovakat keresni s ha ilyet találtak, nem is nagyon alkudtak, hanem szivesen adtak értük 500—700 pengős árakat is. sőt 2 darab 800-800 pengőért került a törökökhöz. Az általánosan kialakult árak a következők voltak : luxus lovak 500-800, igáslovak 100-300. csikók 50-100, vágólovak 30—100 pengős árakon keltek el. A kirakodóvásár a jó idő ellenére sem érte el megszokott méreteit nemcsak a vásérlóközönséet, hanem a felhordott árut illeleg sem. A forgalom délelőtt eglehetősen gyenge volt és csak déli óráktól kezdve élénkült A téli évszak mér vége fele jzeledik s ez meglátszott a ruások forgalmán is., ami igen kisínek mondható. Élénk forgalom volt tapasztalható az épület asztalosok között, hol leginkább ablakokat, és a gazdasági szerszámok körül, hol viszont különösen a most aktuális csirkeboritóknak, kosaraknak, kapa és kaszanyeleknek, boronóknak, kocsiknak és alkatrészeknek volt igen élénk kelete. Megállapítható azonban, hogy a vásáron tapasztalt forgalom ezúttal is csak régóta hangoztatott álláspontunkat igazolja, azt, hogy Csabán a kirakodóvásárra abszolúte szükség nincs, mert a város kereskedelme és ipara már régen tul haladta eyy kirakodóvásár kereteit és nívóját. Csabán ma már minden kereskedelmi és ipari cikk vásár nélkül könnyen és jól beszerelhető, sokkal jobban, mint egy kirakodóvásárban. A csabai kereskedelem és ipar ma már nemcsak a helyi igényeket képes elsőrangúan kielégíteni, h anem azon tulmenőleff akár az egész vármegyéét is. Csabának tehát egészen bizonyosan nincsen szüksége a kirakodóvásárra, sőt az itt egyenesen káros. Nagyon időszerűnek tartanók, ha Csaba belekapcsolódna a kamarák részéről megindított azon mozgalomba, melynek célia az, hogy városokban a kirakodóvásárokat szüntessék meg. Itt természetesen nem az érdekképviseletekre gondolunk, hanem a város képviselőtestületére, mert az érdekképviseletek már ré^en a kirakodóvásárok eltörlése mellett szavaztak. Korda Sándor 25 éves színészi jubileuma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy negyed század minden rendű és ran?u eltöltött munkában nem kis doloK', 25 év munkája azonban a színész életében még fokozottabb mértékbsn elismerésre méltó. A színész, aki egész pályafutásán ét egyebet sem tesz, mint a saját érző lelkét, jókedvét két kézzel szórja szét; a színész pályája bizony rögös, sok lemondással teli, mégis a nemzet e napszámosai jókedvűen, hallatlan bizakodással a magyar kulíura életerejében, vállalják a legnehezebb Kulturmunkát. ez eleven szó varázserejével elhinteni azokat a drága magvakat, melyeket a kiválasztott irómüvészek isteni zsenije termelt meg. Ezek közé a drága napszámosok közé tartozik Korda Sándor a csabai Városi Színház közkedvelt tagja is. Korda Sándor immár 25 éve végzi az áldozatos munkát s amikor elérkezett a negyedszázad eme határkövéhez, illő, hogy e város társadalma meleg szívvel üdvözölje őt. A társadalom teljes tudatában lévén a művésszel szemben fennálló kötelezettségének, szép ünneplésben fogja őt részesíteni a március 12-én megtartandó jubileumi előadáson. Tegnap megtartották a társulati gyűlést, melyen Kiss Á'pád igazgatót és Filippinyi Sámuelt megválasztották a rendezőbizottság elnökeivé, A rendezőbizottség tagjai, a müvé3z kollégái, valamint a zenekar két tagja és a műszaki személyzet egy tagja. Ebből a rendezőbizottságból Filippinyi Sá muel vezetése mellett Véghelyi Iza, Málnaffv Oiti, Kornélly Mária, Torma Guszti, Szokolav Eta, Magyarics Flóra és Polgár Ferenc, Zilahy János, Perényi Kálmán, Sötét Balázs és Földváry Sándor részvételével egy szükebbkörü bizottság már hozzá is kezdett az ünnepség előkészítéséhez, melybe a város egész társadalmát be fogják vonni. Medek Anna és Albertina Ferrari hangversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kisszámú, de lelkes közönség elölt tartotta meg tegnao hangversenyét Medek Anna és Albertina Ferrari a Kultúrpalota nagytermében az Aurora kör rendezésével. Az Aurora-kör programjához híven most is elsőrangú művészeket nyert meg szereplésre és a szereplők a legteljesebb mértékben meg is feleltek a hozzájuk fűzött várakozásnak. Medek Anna asszony tiszta csengésű, gazdag szinezelü hangja magával ragadta a közönséget és egyaránt nagy lelkesedést váltott ki Brahms-dalaival, valamint két megzenésített Ady vers eléneklésével. Puccini: „Manón Lescaut"jából és Tschaíkovszky: »Orleansi szüz"-éből előadott áriái ritka élvezetet jelenteitek az operát ked/elő közönségnek. Albertina Ferrrari, ki már másodízben járt városunkban, szintén viharos ünneplésben részesült. A fiatal olasz hegedumüvésznő, ki már hosszabb idő óta tartózkodik hazánkban, Hubay Jenő egyik legkedvesebb növendeke és játékával bebizonyította, hogy mestere méltó tanítványa. Műsora legkiemelkedőbb számainak Chopin : „NocturneJ'jét és Hubay: „Csárdajeleneté"-1 mondhatjuk. — Beethoven: „Frühlings sonate"jában is eredményesen oldotta meg a nehéz technikai feladatokat. Végül nem mulaszthatjuk el, hogy külön ne emlékezzünk meg mindkét hangversenyző művész kísérőjéről, Frid Géza zongoraművészről, aki a kíséretet is minden elismerést megérdemlő módon látta el, magánszámaival azonban — különösen Bartók: „Este a székelyeknél" és Liszt : „Campanella" című müveivel — egyenest meglepetést szerzett bravúros technikájú játékával. Sajnálatos azonban, hogy a csabai közönség a cca 200 ember befogadóképességű termet sem töltötte meg. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cserélte k gazdát: Áchim Judit eladia 268 négyszögölnyi kerek i szántóját Lehoctti Györgynek 20 q búzáért. Áchim Pál eladta 268 négyszögölnyi kerek i szántóját Lehocki Györgynek 20 q bűzéért. Botyánszki György eladta 790 négyszögölnyi fürje sí szántóját Kojnok Jánosnak 51 q búzáért, Csicsely Mihályné Zahorán Erzsébet eladta 1 hold 600 négyszögölnyi fürjesi szán'óját Zahorán Mátyás és neje Zahorán Juditnak 83 q búzáért. Siász Mihály eladta 1100 négyszögölnyi gerendási szántóját Szász Györgynek 960 pengőért. Bulyovszki János eladta IV., József-u. 28. sz. házának felerészét Hricsovinyi János és neje Bulyovszki Máriának 63 q búzáért. Gondnokolt Zahorán György eladta 2 ho'd 1200 négyszögölnyi sopronví szántóját Hursán Györgynek 180 q búzáért. Gut Lukacs eladta 1100 négyszögölnyi gerendási szántóiát Prískin Pál Vencel és neje Gyebnár Ilonának 45 q búzáért. Csicsely György eladta 2 hold 100 négyszögölnyi nagym^trveri szántóját Kovács Mátyásnak 159*78 q búzáért. Csicsely György eladta 2 hold 100 négyszögölnyi nagymegyeri szántóját M jdovarszki Jánosnak 15978 q búzáért. Csicsely György eladta 10 hold 1240 négyszögölnyi nagymegyeri szántóját Dorkovícs Mátvás és neje Kokavec Máriának 901'46 q bubáért. Özv. Kovács Imréné Molnár Dorotiya eladta V.. Franklin-ucca 17. sz. házának V* részét Vantara Hyörgyné Tadanaj Dorottyának 240 pengőért. Fiender Dorottya eladta 10 hold 96 négyszögölnyi aerendási szántójának V20 részét Kiszely Jánosné U irin Dorottyának 36'58 q búzáért. S^ekerka Pálné Vandlik Judit eladta 3 hold 810 négyszőgö'nyi gerendási szántóját Darabos György és neje Botyánszki Máriának 275 q búzáért. Legifj. Kitka Gvörgyné Kiiment Dorottya eladta 13 hold 1200 négyszögölnyi nacrvmegyeri szántóját özv Kiiment Z Andráané Ziilák Máriának 8-0 q búzáért. Ifj. L'plák Galó Pál eladta alsóvégi közös legelőből járó Vs&s részjárandóságát Salamon Györgyné Lipták I'onának 18 q búzáért. Mindenki nézze meg a választók névjegyzékét (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi cikkünknek igen élénk visszhangja támadt a választó polgárságnál. Egyre-másra halljuk, hogy hol emezt, hol amazt hagyták ki a névjegyzékből. Azon, hogy a névjegyzékbe hibák csúsznak be, nem lehet csodálkozni, mert elvégre 15—16 ezer adatot pontosan begyűjteni nem csekély munka, amibe természetszerűleg hiba is csúszhat be, ha még olyan pontossággal is állíttattak azok össze. Ámde éppen azért irja elő a törvény a névjegyzék közszemlére tételét, hogy ezek a hibák kijavíttassanak az által, hogy mindazok, akiknek választójoguk van, vagy azt hiszik, hogy van, utána nézzenek a lajstromban annak, hogy fel vannek e oda véve. Miután az idő rcvid, újólag felhívjuk a válaszíók figyelmét arra, hogy a névjegyzék március l-ig lesz csak megtekinthető, tovább nem, miért is mindenki tartsa kötelességének utána nézni, hogy fel van-e és helyesen van-e felvéve a névjegyzékbe. A névjegyzékek a kiadóhivatal tulzsufoltsága miatt a kihágási biró hivatalában tekinthetők meg. Zürichben a magyar pengőt 90,90-el jegyezték.