Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-11 / 7. szám

BÉHÉSME0TOI Békéscsaba 1927 január 11 A békéscsabai járásbíróság meg­nyitó ünnepélye Dr. Berényi Antal, Dr. Szakolczay Árpád, Dr. Kerényi Soma beszédei (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai kir. járásbiráság dí­szes uj palotájának megnyitása va­sárnap délelőtt 11 órakor ment végbe. Az ünnepségen megjelentek Dr. Szakolczay Árpád, kúriai biró a gyu­lai kir. törvényszék elnöke, Dr. Ma­darász Kálmán törvényszéki tanács­elnök, Dr. Konrád Ernő az ügyész­ség elnöke", Dr. Jánosgy Gyula rend­őrfőtanácsos, Dr. Weisz Bernát kir. közjegyző, a békéscsabai birói és ügyvédi kar teljes számban. Dr. Berényi Antal járásbirósági elnök nyitotta meg az ünnepélyt, vá­dolván azon küzdelmet, melyet az uj járásbíróság felépítése érdekében ki­fejtenie keltett. Az igazságszolgálta­tás intézményéről értekezett ezután, kiemelve annak nagy jelentőségét az állam életében. Békéscsaba város és az ügyvédi kar áldozatkészségéről emlékezett meg néhány meleg szóval még az elnök és beszédét azzal fe­jezte be, hogy az uj palotában a régi erkölcsök és a törhetetlen igaz­ságkeresés fog érvényesülni válto­zatlanul. Dr. Szakolczay Árpád törvény­széki elnök emelkedett nzután szó? lásra és elismeréssel emlékezett meg Dr. Berényi Antal elnök fáradhatat­lan tevékenységéről, melynek ered­ményeként tudható be, hogy az igaz­ságszolgáltatás diszes uj palotája fel­épült. Melegszavakkal adózott a bé­késcsabai birói és ügyvédi karnak is melyet követendő példaként állított az ország jogászi kara elé. Dr. Kerényi Soma az ügyvédek elismerését tolmácsolta a békéscsa­bai birói kar iránt, mely mindenkor megértéssel fogadta az igazságkere­sése érdekében kifejtett nehéz, fele­lősségteljes ügyvédi ténykedést. Óhaja, hogy az uj palotába a jogkereső közönség bizalommal lépjen be és megelégedéssel távozzék. Dr. Konrád Ernő a maga és a szegedi főügyészség kívánságait tol­mácsolta, majd az egybegyűltek meg­tekintették az uj épületet, elismeré­süket fejezvén ki a helyiségek célszerű beosztása felett. Dr Berényi Antal ezután a jo* gászi kart vendégül látta, melynek befejezte után az ünnepség véget ért és hétfőn Teggel 8 órakor már meg­kezdte működését a bíróság az Ár­pád-soron épült diszes igazságügyi palotában. 384 beteget kezelt és 200 beteget segélyezett a mult évben a csabai tüdőbeteggondozó A Szanatórium Egyesület 1926. évi munkája (A Közlöny eredeti tudósítása.) Minden figyelmet és a legtelje­sebb elismerést érdemli meg az a beszámoló, amely a József kir, herceg Szanatórium Egyesület tü­dőbeteggondozó intézetének 1926. évi jelentését tartalmazza. Saj­nos, a mi nagyközönségünk túl­nyomó része ennek a rendkívüli fontosságú egyesületnek fennállá­sáról csak a gyűjtésre való fel­hívások, a társadalmi és uccai gyűjtések és az egyesület fárad­hatatlan elnökének, Lőrinczy Lészlónénak és agilis női támo­gatóinak lankadatlan társadalmi propagandája által vesz tudomást. Ez a beszámoló azonban szám­szerű adatokkal bizonyítja, hogy a közületek s a közönség anyagi áldozatkészsége, amely ennek az elsőrangúan fontos közegészség­ügyi, nemzeti és emberi célok érdekében még hatványozottabban kellene, hogy megnyilvánuljon, milyen nagybecsű és áldásos eredményekre vezethet. A Szanatórium Egyesület mult évi összbevétele 121 millió ko­rona, amely a következőképen oszlik meg: tagdijakból és a tár­sadalom adakozásából 42,947.000 korona, városi segély (oénzado­mány és tejsegély) 41 mi'lió, államsegély 30 millió s a központ támogatása 7,250.000 korona. Ebből a 121 millióból fedezte a tüdőbeteggondozó intézet admi­nisztratív és fenntartási költségeit s látta el a betegek természetbeni segélyezését. A diszpanzér mun kásságéról a legékesebb bizonyí­ték, hogy összesen 4394 alkalom­mal tartott orvosi rendelést. Keze­lés alatt állott összesen 384 beteg, akik között 246 volt uj jelentkező s ebből 190 beteg találtatolt gü­mőkorosnak. A diszpanzéren kivül a gondozónő 778 esetben látoga­tott meg beteget s lá ott el a meg­fsle'ő utas tásokkal. Segélyben összesen 200 beteg részesült. Kiosztásra került az év folyamán: 5010 ii!er lej, 50 kg. cukor, 200 kg. hus, 4672 zsir, 500 kg. liszt, 81 kg. ba\ 200 kg. burgonya, 10 kg. griz. 25 kg. méz és 90 darab tojás, amely mind a gondozott betegek jobb táplálko­zását volt hivatva szolgálni, ami tudvalevőleg ennek a romboló betegségnek legfontosabb ellen­szere. A kapott városi és részben az állami segélyből az intezet a leg­modernebb felszerelésű, kitűnő Röntgen apparátust szerezte be, hogy igy a betegség alapos diag­nosztizálását illetőleg is teljes fel­készültséggel bírjon. Amikor ezeket a nagyszerű ered­ményeket közöljük, amelyek erő­teljes újjáéledését jelentik az egy­idő óla már stagnáló, fontos in­tézménynek, nem muluszthatjuk el a legteljesebb elismeréssel és hálával adózni Lőrinczy Lászlóné elnöknőnek. Ezek az imponáló és nagyjelentőségű számok az ő páratlan emberszeretete á'tal su­gallt tevékenységének eredményei, amely semmi akadálytól, közöny­től, vagy megnemérléstől nem riad vissza. Ahogyan ő az ő betegei érdekében közületeket, vállalato­kat, egyéneket és mindenkit igyek­szik a munkába belevonni és áldozalkézségre birni, az szinte példátlan a közjófékonyság terén s nemcsak a betegeket, de a vá­ros társadalmát is egyöntetűen hálára kötelezi. S nem szabad megfeledkeznünk a diszpanzér de­rék orvosairól sem, akik tudós ^unkájukat minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül és szerény csöndben bocsátják a nagy em­beri és nemzeti ügy szolgálatába. Kisérje munkájukat az eddigiek­nél még nagyobb siker, megértés és hatványozoltabb áldozatkész­ség, mert ha valami megérdemli, ugy a tüdővészelleni küzdelem elsősorban az. A Népegylet megbuktatta Kraszkó Mihályt Varga E. András lett az uj elnök (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap reggel 9 órakor kez­dődtek a Népegylet választásai, melyek szenzációs eredménnyel végződlek. Ámbár csak azokra nézve, kik az elnök, Kraszkó Mi­hály személyét elválaszthatatlan­nak hitték a Népegylettől; a ben­fentesek azonban tudták, hogy valami készül, sőt teljesen ismer­vén a tagok hangulatét, előre meg is jósolák Kraszkó Mihály bukását. Hogy mi az oka a Népegylet állásfoglalásának, csak rebesget­nek egyet-mást, de biztosat nem igen lehet tudni. Biztos csak az, hogy a Népegylet vasárnapi vá­lasztásain Kraszkó Mihály régi elnök kapott 15 és Varga E. András 155 szavazatot s ilyen­formán ő lett a Népegylet elnöke. Ezenkívül még egy bizonyos, nevezetesen az, hogy számolni kell azzal, hogy Kraszkó Mihály a jövő politikai életből önként kikapcsolódik, mert neki súlyt épen a Népegyleti elnökség adott, amit elvesztvén, vissza süllyed oda, ahonnan elindult, az egészen jelentéktelen kisgazda sorba. Varga E. Andrásban a Népegy­egylet elnökül nem uj, ismeretlen embert kapott, mert hiszen az ő képviselőtestületi szereplése köz­ismert. ahol is mindenkor a kis­emberek és főként Erzsébethely érdekének szivós és állandó szó­szólója. Nem a türelmetlen törte­tők közül való, de amibe fog, azt makacs szívóssággal rendszerint sikeresen be is fejezi. A Népegylet vasárnapi válasz­tásának teljes eredménye a követ­kező : Elnök Varga E. András, alelnök Pollák Arnold, jegyző Tóth György, pénztáros Zahoran János, ellenőrök Varga András és Kován Pál, könyvtáros Szók János, háznagy Milykó András, számvizsgálók Csicsely György és Kolarovszki János, továbbá 20 tagu választmány. A választás után dr. Kvasz György egyleti ügyész a tagok helyeslése mellett átadta az uj vezetőségnek a tisztséget, mun­kájukra Iíten áldását kívánva. -n vrr ii m wuiruu* Az Ipartestület dísz­ülésen leleplezték Wagner József és Timár Endre arcképét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület és a Polgári Olvasókör egyesilett helyi­ségeit zsúfolásig megtöltő közön­ség jelenlétében tartot'a diszülé­sét az Ipartestület, melyet néhai Wagner József és Timár Endre arcképének leleplezése céljából hivoü össze. A diszülést Kovács Mihály ipartestületi elnök nyitotta meg. Jól átgondolt, tartalmas meg­nyitó beszéde általános tetszést aratott. A megnyitó beszéde után Köny oesT. Kálmán méltatta néhai Wag­ner József volt ipartestületi elnök érdemeit, beszédében rövid, tömör életrajzát is megadván. Utána Horváth Mihály volt ipartestületi jegyző néhai Timár Endre volt ipartestületi elnökről emlékezett meg kegyeletes szavakkal. A két értékes beszéd után leleplezték az arcképeket, mely alkalommal az ünnepeltek családtagjaihoz és a megjelentekhez Kovács Mihály in­tézett köszönő szavakat, azért, hogy megjelenésükkel egyrészt az ünnepség kegyeletes jellegét meg­adták, másrészt annak jelentősé­gét növelték. t Az elnök zárő szavai után az Iparos Dalárda elénekelte a Him­nuszt, mellyel a szép ünnepség véget is ért. Január 17-éu les3 a városi közgyűlés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba rendezett tanácsú vá­ros képviselőíestülete folyó évi január hó 17 én, hétfőn délelőtt 9 órakor a városháza tanácskozó termében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Gyepmesteri szolgálati sza­bályrendelet módosítása. 3. Honvédségi laktanya tataro­zása ügyében miniszteri rendelet. 4. A városi külföldi kölcsön el­helyezése tárgyában hozott tör­vényhatósági bizottsági határozat. 5. Pataky Jenő városi közigaz­gatási kiadó kérelme gyógykeze­lési segély iránt. 6. Hankó András egyetemi hall­gató tanulmányi segély iránti ké­relme. 7. Illetőségi ügyek. 8. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. ftWWVWWWWWVWWWWWW — Meghívó. A Békéscsabai Levente Egyesület folyó hó 13 án, csütörtök délután fél 6 órakor sa­ját helyiségében (Szent István-tér 10. sz. 6. sz. ajtó) választmányi gyűlést tart, melyre a választ­mányi tagokat tisztelettel meghí­vom. Békéscsaba, 1927 január hó 10. Bohnert József sk., korm. fő­tanácsos, elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom