Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-12 / 8. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 január 12 Szerda N-i!? évfolyam, 8-ik szám BEIESMEGTEI EOZLOHY BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka 45-ik számú szelvény. 1927. I. 12. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk C R O K E Rs Ahol a boldogság terem cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. poimm Ripiyp Előfizetési dijak : Hel yben és vidékre postán küldve : negyed­év re 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. "Ainariesrtő Dr. Gyöngyösi János Panolói *«erkosztő Filíppinyi Sámuel Telefonai&m: 7 Sserkesctőség él kiadóhivatal: Békés o*abán, II. kerület Ferenc® József-tér 20. »ám alatt. Hirdetés dijisabái szerint. fitadták a frankper elitéltjeinek kegyelmi kérvényét Budapest, jan. 11. A frankper elitéltjeinek kegyelmi kérvényét ma délben adja ót három tagu küldöttség Magyarország kormány­zójónak. A küldöttség tagjai Son­tagh Tamás nyug. miniszteri ta­nácsos, Gálócy Árpád a bányász és kohász egyesület elnöke és Zimmermann Lajos dr. ügyvéd. A kegyelmi kérvény átadása min­den ünnepélyesség nélkül történik. Arra vonatkozólag még nem dön­töttek, hogy a kérvényt közvet­lenül adják e át a kormányzónak, vagy csak a kabinetirodában ad­ják le az aláírásokat tartalmazó diszkötésü vaskos albumokat. A társadalmi egyesülelek szövetsé­gén kivül a MANSz kü ön kér­vénnyel fordul a kormányzóhoz a fiankper elite Kjeinek érdekében. Kártérítési per egy fogorvos ellen Budapest, január 11. Néhány hónappal ezelőtt dr. Fischer Ja­kab kunszentmiklósi rabbi Buda­pesten fogat húzatott és a foghú­zás következtében rövidesen meg­halt. A rabbi özvegye most kár­térítési pert indított a fogorvos ellen és havi 7 millió korona élet­járadékot követel tőle. Jiölelező lesz az egységes magyar gyorsírás tanítása Budapest, január 11. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint Klebelsberg Kunó kultuszminisz­ter rendeletet adott ki, amelyben az egységes magyar gyorsírás ta­nítását kötelezőnek elrendeli a középiskolákban. Az uj rendelet lényegében a Radnai rendszerre vonatkozik. Bethlen és Mussolini találkozása Szóba kerül az adriai magyar kikötő ügye Budapest, január 11. Beihlen István gróí miniszterelnök tervbe­vett római útjával kapcsolatban az olasz sajtó egyöntetűen meg­állapította, hogy a miniszterelnök római utjának a hire egyáltalában nem érintette váratlanul ez olasz polilikai köröket és hogy ezt a látogatást már régóta várják. A látogatás időpontja és a minisz­terelnök római tárgyalásainak pro­gramja természetesen még nincs megállapítva. A Corriere della Sera megállapi'ja, hogy Bethlen és Mussolini találkozása minden­esetre óriási mértékben hozzá fog járulni Olaszország és Magyar­ország között már is fennálló szí­vélyes baráti jóviszony fokozá­séhoz. Hir szerint az adriai ma­gyar szabadkikötő kérdésén kivül az olasz—magyar kereskedelmi szerződés probléméja is szóba fog kerülni. Az olasz—magyar jóviszony fokozásában nagy jelen­tőséget tulajdonit a lep Klebels­berg Kunó gróf tervbevett római utjának is, akinek Rómában tar­tandó előadásait az olaszok nagy érdeklődéssel várják. Korszakalkotó ajánlatot tárgyalt a villamosmü igazgatósága A „Salgó" elektromos érdekeltségébe Csabát is be akarja vonni — Megszűnik a csabai áramfejlesztő aktivitása (A Közlöny eredeti tudósítása) Békéscsaba váios villamosmüvé­nek igazgatósága elé a hétfői ülé­sén egy korszakalkotó ajánlat ke­rült, melynek eredményei a meg­valesilás eaelén egyelőre még ki sem számíthatók. Annyi azonban mér most is megállapítható, hogy a város gazdasági életében ilyen fontosságú kérdés az ujabb idők­ben fel sem vetődött. Az egész világon valamennyi ipari államban a célszerű gazda­sági politika homlokterében az erőszolgáltetás kérdése áll. Fontos volt a kérdés addig is, mig az kizárólag a kőszénre bazirozódott. Kétszeresen fontos azonban a kérdés ma, amikor a technikai világ mind élénkebben foglalkozik az angol szénbányász-sztrájk fi­gyelmeztetései nyomán azzal a helyzetlel, amikor mér a világ széntermelése fogyóban lesz és a szén, mint az erőszolgáltatás leg­fontosabbik faktora, mindinkább megdrágul. Napról-napra hallunk híreket óriási vízierőművek létesí­téséről, sőt a szél és napsugár igába fogásáról is. De mert a világháború óta az egész ország megtanult takarékoskodni, az ed­digi költségesebb berendezések mellett is bizonyos kérdések döntő fontosságúak. A termelést mind­inkább olcsóbbá kell tenni, miért is az azzal kapcsolatos költsége­ket kell csökkenteni. Ha a szén szállítási költségei megtakarítha­tók, akkor a termelés annyival ol­csóbb. Ez vezette különösen Né­metországot arra, hogy a termelés ma egyik legfontosabb erőténye­zőjét, az elektromos áramot men­nél ölesebben éllitsa elő. Ezért bányatelepein hatalmas centrálé­kat létesített s nem a szenet, ha­nem íaegát az áramot szállítja. Az ujitás nyomán, mint ismeretes, óriási fellendülés következett be. Ezt a német példát követik egyes magyarországi vállalatok s azok között is elsőként a Salgótarjáni Bár.yemü Rt., mely Salgótarjánban hatalmas centrálét letesitett és már Hatvanig ér áramvezetéke. Most fejeződlek be a szolnoki tárgyalá­sok, ugy, hogy rövidesen már Szolnokra is a Salgó ad áramot. A részvénytársaság azonban to­vább is kiterjeszti érdekeltségét és legújabban Békéscsabának tett ajénlatot. Ezt az ajánlatot tárgyalta a hétfői igezgatóségi ülés. Az ülésen megjelent Bornem­issza műegyetemi tanársegéd is aki főbb vonalaiban vázolta a Salgó ajánlatának lényegét. A terv nagyvonásu kontúrjaiból is egy nemcsak nagyjelentőségű, hanem városunk érdekeire nézve is rendkívül előnyös kép bonta­kozik ki. Szolnok, Szeged és Bé­késcsaba lennének azok a köz­pontok, melyek a salgótarjáni áramfejlesztőből közvetlenül kap­nák ez áramot, melyet transfor­málva továbbítanának a saját ér­dekkörükbe tartozó községekbe. Az ilyenmódon szolgáltatott áram­nak természetesen olcsóbbnak kel­lene lennie, mint a jelenlegi itt elő­állított áram. önként felvetődik azonban a kérdés, hogy mi történjen akkor a csabai villanyteleppel, a városnak legnagyobb hasznot hajtó intéz­ményével ? Értesülésünk szerint a jelenlegi áramfejlesztőre azért szük­ség lenne s az mint „hideg tarta­lék" szerepelne azon esetekre, ami­kor akár a vezeték javítása, akár valamely zavar következtében ki­segítő szolgáltatásra lenne szük­ség. Ilyen esetekben azonnal ak­cióba lehetne helyezni a csabai telepet, mely mindaddig szolgál­tatná az áramot, mig a jelentke­zett zavarok kiküszöbölve nin­csenek. Kétszeres jelentősége van a csabai telepnek azért is, mert a tervezett mód szerint a vármegye valamennyi községe a csabai köz­pontból kapná áramszükségletét. És épen itt kapcsolódik be a villanytelepnek uj turbógenerátor­ral való ellátásának kérdésé is. Ha a csabai központhoz bekap­csolódik Gyula, Orosháza, Bekes, Gyoma, Szarvas, Csorvés stb. ak­kor a kivételes esetekre való szá­mítás szükségessé teszi egy uj turbógeneráíor felszerelését is. Mi­után azonban a csabai telepnek csak kisegítő jellege lenne, tehát nem folytonos és állandó üzem­fentartás, akkor használt gépek is megfelelnek s nem lenne szükség ujakat vásárolni. Eszerint a csa­bai áramfejlesztőnek meglenne a szerepe továbbra is, csakhogy más működési körben. A villanytelep igazgatósága ép­pen ezért pontos ajánlatot kért a Selgó jelenlevő műszaki tanács­adójától, amit az meg is igért azzal, hogy az ajánlat két héten belül a városhoz megérkezik. Ezzel kapcsolatban tárgyalta az igazgatóság az uj turbógenerátor Autók és Fordson Traktor gyári árban. Anlorizált képviselet iczkovifs gépáruhéz Békés­csaba Ancfrássy-ui 48. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom