Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-13 / 59. szám

Békéscsaba, 1927 március 13 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 mielőtt férfirut)át csináltat, kötelezettség nélkül lehintse meg óriási nagy szöue(raktára­mat. 25% megtakarítást ér el, t)a nálam szerzi be a kelmét és hozzávaló bélésanyagot Kulpin Jaka b diuatárubáza, Békéscsaba Telefonszám 113. én rnár befejeztem a szezont. Sapka már senkinek sem kell. Csak az a bajuk a kalapos ko­máknak, hogy „a lovak sem vi­selnek kalapot." Amin aztán jóízűt kacagnak a kalapos komák is és végül ők is belenyugosznak a rendezésbe, mely ugy sem lesz hosszú tartamú. Általában ez a benyomásunk, hogy a piac ilymódon való ren­dezése eléggé sikerültnek mond­ható, csak az a baj, hogy amint a Szent István teret kövezni kez­dik, megint csak uj rendezésen kell törni a fejét a tanácsnak. Akkor aztán a textilesek „haupt trefferje" is veszélyben fog fo­rogni, ámbár reméljük, hogy eb­ben az esetben majd ha nem is haupttreffert, de talán egy olyan jó „közepes trefferf {megint csak ki fognak ügyeskedni ők is. A csabai vámhivatal a vámrendeletek pontos betartására utasitja a feleket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben a Kereskedelmi Csarnoknál több oldalról panaszt tettek, hogy a vámhivatal olyan formaságok betartására kötelezi a feleket, amelyeket eddig nem kí­vántak tőlük. A Kereskedelmi Csarnok főtit­kára a panaszok ügyében eljárt a vámhivatal főnökénél, Soós vám­szaki felügyelőnél, aki rámutatott arra, hogy ő elsősorban a hivatal zavartalan és pontos munkájának biztosítása érdekében utasította a feleket a fennálló rendeletek pon­tos betartáséra, ami egyébként kötelessége. Egyidejűleg átiratban tájékoztatta a Kereskedelmi Csar­nokot a vámeljárás követelmé­nyeiről. Ezeknek leglényegesebb pontja, ami tulajdonképen a panaszokra okot adott, az, hogy a vámeljá­rásnak megindítására csupán a tulajdonos, vagy annak közjegy­zőileg meghatalmazott és a vám­hivatalnál bejelentett alkalmazott­jai, vagy pedig a fővámigazgató­ság arcképes igazolványával ellá­tott speditőr jogosult. Más sze­mélyt a vámhivatal illetékesnek nem ismerhet el, legkevésbé a már szokásossá vált küdöncöket, inasokat, munkásokat stbi A vámeljárás megindításakor köteles a fél árubevallást és a vámoláshoz szükséges összes ok­mányokat benyújtani. Ennek meg­könnyítése céljából a vasúti rak­tárfőnökség a vámokmányokat mindjárt az áru megérkezte utón a vámhivatalhoz beszállítja, ahol azokba a vámolás előtt be lehet tekinteni. A csabai fővámhivatal hivatalos órái reggel 8 tói délutón 14 óráig tartanak. Külső szemlék lehetőleg délutánra még a délelőtt folyamán kérendők. A délelőtti szemlék után esedékes vámilletékeket délután 1 óráig, a délutáni szemlék után legkésőbb másnap déli 1 óráig be kell fizetni. A szemlénél a tulajdonos, vagy a meghatalma­zottnak jelen kell lennie. Mint értesülünk, Soós felügyelő a vámhivatal főnöke, a Kereske­delmi Csarnok felkérésére egy előadás keretében élőszóval is részletesen tájékoztatni fogja az érdekelt kereskedő és iparos vilá­got a vámeljárás módjáról. A hivatal tökéletes, zavartalan működésének részben gátat vet a megfelelő hivatali helyiségek hiánya, ez azonban a város által ingyen felajánlott telken való épít­kezéssel— remélhetőleg —hama 1 rosan megoldást fog nyerni. A békéscsabai leányegyesületek közös márciusi ünnepélye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Ev. Leányegyesület és a Róm. Kath. Leányklub március 13 án, vasárnap délután 5 órai kezdettel tartják meg közös hazafias ünne­pélyüket a Vigadóban. A csabai leányegyesületek már több izben bebizonyították, vala­hányszor csak a nyilvánosság elé állottak, hogy minden, amihez fog­nak, csak fényes sikerre vezet het. Élénken emlékezünk még az evangelikus leényegyesület és a katholikus leányklub előadásaira, melyeken a műkedvelők nívóját meszze túlhaladó képességekről tettek tanúságot. Március 15-ét a leányegyesületek együtt rendezik az idén olyan műsorral és olyan szereplő gárdával, hogy az már magában véve biztos záloga a legfényesebb sikernek. A műsor a következő: 1. Hiszekegy... Énekli az evang veKyeskar. 2. Tábori Piroska: Erdélyi anyák. Szavalja Korosy Magda. 3. Ünnepi beszédet tart Örsy Attila felső gazd. isk. tanár. 4. Dalmadi Gvőző: Csak ma­gyarok legyünk. Pósa Lajos : Kos­suth apánkhoz. Énekli Huczka Rózsika, zongorán kiséri Agóts Arzén r. kath. kántor. 5. Mécs László: Turáni torzó. Szavalja: Faludi Mária. 6. A tanitó álma. Irredenta jele­net. Prológ. Irta: Migend Dezső. Szavalja: Gráberhoffer Pista. An­gyalok : Fogolyán Nusika, Kovács Mártika, Koperec Juliska, Bielik Judit. 7. Vendéghegyi Géza: Zrinyi Ilona nikodémiai lakomája. Melo­dráma. Szavalja: Tauszig Olga. Zongorán kiséri: Uhrin Dódi. 8. É'őkép. A megláncolt ma­gyar: Havran Ernő. Hungária: Rell Rózsika. Magyar lányok : Szepesy Márta, Köry Klári, Ászódy Maca, Sailer Alice, Kovacsik Rózsi, Nagy Marcsa, Andó Dóra, Csendes Irén, Jenei Ella, Bujtás Ica, Patai Ica, Liker Ilonka, Patai Juci. An­gvalok: Andó Bogya, Kertész ; Teri, Bátori Nusi, Hrabovszki Ma­riska, Muldt Erzsike és vitézek. 9. Himnusz. A Kúria döntése egy pőtmunkadij követelési ügyben Csak annyi munkadíj követelhető, amennyit a rendes munkateljesítmény igényel Budapestről jelentik: Az épitő- | iparban igen gyakran előfordul, hogy a vállalkozó és az építtető között nézeteltérés támad a tekin­tetben, hogy a pótmunkákat az építtető milyen mértékben és med­dig köteles megtéríteni. Egy konkrét esetben most ér­dekes elvi jelentőségű döntést hozott a Kúria, Egy építési vállal­kozó az építtető által adandó anyagokkal egy ház építését vál­lalta el. A felek között létrejött megállapodás szerint a kialkudott vállalati összegben benfoglaltatik az előzetes költségvetés és tervek szerinti minden munka. Abban az esetben, ha az építtető válto­zást óhajtana, amennyiben lénye­gesen több munkát nem igényelne, ugy a vállalkozó ezekért a változ­tatásokért nem számtthat semmit, az beleértetik és benfoglaltatik a vállalati összegben. Az építés befejezése után a vállalkozó a kialkudott összegnek majdnem a dupláját követelte azon a cimen, hogy az építtető az eredeti tervtől teljesen eltérő változtatásokat és pótlásokat kí­vánt az építés keresztülvitelének folyamén. Az építtető azzal véde­kezett, hogy a tervrajz átadása­kor közölte a vállalkozóval, hogy bizonyos homlokzat kiképzést dí­szesebben kell végrehajtania. A A bíróság ebben az ügyben szak­értőket is meghallgatott, akiknek szakvéleményével szemben a vál­lalkozó építési naplójával kívánta követelése jogszerűségét igazolni. Ámde a bíróság ezzel a bizo­PUCH 15 versenyben ] 5 első dijat nyert lPuch motor ker ékp ár I 1926. évben. Gyári fiók: Budapest, VI. Liszt Ferenc-tér 9. Helyi képviselőt keresünk! nyitási indítványával elutasította őt, kimondván, hogy közömbös a szakértők véleményén felüli több munkaóra igazolása, mert az építtető pótmunka esetén is csak oly munkadijat tarlozik fizetni, amennyi munkával a mű rendes munkateljesítmény mellett létre­hozható volt. Az azzal járó koc­kázatot, hogy a munkások a mun­kát akár az ellenőrzés hiánya, akár más, az épittetőn kívülálló okokból a rendes munkateljesít­ménynél hosszabb idő alatt ké­szítették el, a vállalkozó tartozik viselni. Kimondotta a Kúria, hogy a vállalkozó az építtetővel nem állapodhatik meg a pótmunkála­tok oly díjazási módjában, amely a szerződésben kikötöttnél ter­hesebb. A kontárok nem adócsalók Budapestről jelentik : A tavalyi mohácsi iparoskongresszus azzal a javaslattal fordult a Dénzűgymi­niszterhez, hogy a hatóságok az iparigazolvány nélkül dolgozó kon­tárokat, mint adócsalókat üldöz­zék. A pénzügyminiszter ebben az ügyben most leíratott intézett a kongresszust rendező Ipartestüle­tek Országos Szövetségéhez és a javaslatot elutasítja. A miniszter megállapítja, hogy a kereseti adóra vonatkozó törvé­nyes rendelkezések szerint azok az egyének is tartoznak kereseti adót fizetni, akik iparigazolvány nélkül, keresetszerüen ipari foglal­kozást folytatnak, vagyis ipari munkát vállalnak. Adócsalást azon­ban csak akkor követnek el, ha bevallásukban, vagy illetékes hely­ről hozzájok intézett kérdésekre adott válaszukban valótlan és a pénzügyi hatóság félrevezetésére irányuló nyilatkozatot tesznek. Az­zal, hogy a kereseti adó kivetése céljaira ezek az emberek beval­lást nem adnak, sem foglalkozá­sukat nem jelentik be a pénzügyi hatóságnak, nem követnek el adó­csalást. annál kevésbé, mert segéd nélkül, vagy legfeljebb három se­géddel dolgozó kisiparosok fel is vannak mentve a bevallásadás kötelezettsége alól. A miniszter tehát a kongresszus kérelmének nem tehet eleget, de szükségesnek látja a helyes adóz­tatás céljából, hogy az iparos ér­dekeltségek az iparosokra vonat­kozó adatokat mindenesetre kö­zöljék a pénzügyi hátóságokkal. Bethlen Olaszországba utazik Budapest, márc. 12. A miniszter­elnök a külpolitikai helyzetre való tekintettel előreláthatólag csak a jövő héten indul Olaszországba, ahol találkozni fog Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel, aki a miniszterelnök és Mussolini ta­lálkozását előkészíti. A miniszter­elnököt távolléte alatt Bud János pénzügyminiszter helyettesíti. Zürichben a magyar pengőt 90.90-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom