Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-04 / 51. szám

2 b£k£smegyeí közlöny Békéscsaba, 1927 március 4 Korda Sándor ünneplése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már hirül adtuk, március 12-én, szombaton a Cigányprímás díszelőadása keretében fogja ünnepelni Békéscsaba közönsége Korda Sándort, a Városi Színház közkedvelt tagját 25 éves színészi jubileuma alkalmából. Az ünneplésre nagyban folynak az előkészületek, ugy, hogy az már az eddigi előjelek szerint is fényes sikerűnek Ígérkezik. Annyi bizonyos, hogy ez a fejlődő város nemcsak kedveli a művészeteket, hanem meg is becsüli. A számtalan hangverseny, a mütárlatok mellett különösen a színművészet az, mely legközelebb férkőzött városunk közönségének szivéhez s épen azért csak természetes, hogy annak művelőit ilyen r em mindennapi évforduló alkalmából azzal a szeretettel veszi körül, melyet azok joggal megérdemelnek. Korda Sándor is ama kevesek közé tartozik, akik ezt a szép évfordulót nemcsak hogv megérték, hanem a hosszú idő alatt csak öiömöt, derűt loptak a szivekbe és fakasztottak számtalan kacagást az ajkakról. Illő, hogy ezen az évfordulón annak a sok derűnek, sok örömnek legalább egy részével őt árassza el a közönség, hogy lelkében megelégedett lehessen a tudattal, hogy negyedszázados munkáját nemcsak elismerni, hanem jutalmazni is készek vagyunk. Hisszük, hogy március 12-én majd zsúfolt ház fogja ünnepelni Korda Sándort a Cigányprímás parádés szerepében. Kedvezmények a közadó hátralékok késedelmi kamatainak és as adóbehajtási illetékeknek szamitásánál . (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az adócsökkentésről szóló törvényjavaslat a késedelmi kamatoK es adóbehajtó sí illetékek tekintetében is tartalmaz mérsékléseket. Az erre vonatkozó rendelkezé- f seket az országgyűlés a törvényjavaslat részletes tárgyalása során mér elfogadta. Azon célból, hogy az adózok a kedvezményekben mielőbb részesíthetők legyenek, a pénzügyminisztérium a Budapesti Közlöny folyó évi 47. száméban megjelent rendelete szerint a késedelmi kametok és adóbehajtási illetékek számításánál 1927. évi március hó 1-től kezdődőleg ezek a kedvezmények alkalmazásba veendők. Ezek részben állandó, részben pedig átmeneti jellegű kedvezmények, Állandó jellegű rendelkezés, hogy a késedelmi kamatok ezután nem annak a hónapnak a végéig számitandók, amelyekben a beűzetés történt, hanem csak a befizetést megelőző hónap végéig. Továbbá, ha az adózó adótartozását az esedékesség napjától mitolt három hónapon belül, vagyis legkésőbb az évnegyed végéig befizeti, abban az esetben csak 6 százalékos késedelmi kamat számitható fel, ellen esetben a késedelem egész időtartamára évi 12 százalékos kemst jár. Az adóbehajtási illeték az eddigi 6, illetőleg 10 százalékról 4, illetőleg 6 százalékra csökkent. A magasabb behajtási illeték csak az esetre számitható fel, ha az árverést mér megtartották avagy megkísérelték. Átmenetileg külön kamatkedvezményben részesülnek azok, akik ez 1926. év végéig fénnállott összes tartozásukat akár egészben, akár részletekben fbetve 1927. junius hó 30 ig kiegyenlítik. Az ilyenek az 1926. év végéig terjedő időre csak összesen 5 százalék késedelmi kamatot tartoznak fizetni. idegeneknek. Sőt a magyar gégész, építőmester és elektrotechnikus egészen keresett cikk. De csakis ezek. Mindegyiknek van munkája, hol a városban, hol a vidéki müveknél. A kikötés azonban itt is az, hogy a francián kivül legalább a legszükségesebb fogalmakat tudják arabul. Minden más foglalkozású magyar, különösen ha nyelveket nem tud, jobban teszi, ha otthon marad. Ami a leveleket illeti, egy budapesti orvos irja, hogy kész lenne Egyptomba jönni, ha a kormány teljesiti az általa kikötött feltételeket. Erre a válasz az,, hogy Egyptomba semmiféle idegen orvos letelepedési, vagy praktizálási szándékkal be nem jöhet. Az a kevés előírás, amely a bevándorlást szabályozza, legelső sorban az idegen orvosokra vonatkozik. Egyptomban annyi külföldön végzett, de egyptomi illetőségű orvos van a legszűkebb anyagi viszonyok között, hogy a kormány gátat vetett az idegen orvosok beözönlése ellen. Az egyptomi külképviseletek orvosnak csak abban az esetben adnak beutazási vízumot, ha kimondottan turistáskodni jön Egyptomba. Egy szegedi iparos az általe felteiéit mellényzsebben hordható öngyujtókészülékkel akar szerencsét próbálni. Kísérletezését azzal indokolja, hogy sehol annyit nem dohányoznak az emberek, mint Egyptomban. Az illetőnek ebben igaza van, de nem tudja, hogy Egyptomban a trafikosok minden doboz cigarettához ingyen adnak egy doboz gyufát. Az emberek uton-utfélen félig telt gyufadobozokat dobálnak el, mert mikor a régi még el sem fogyott, mér uj gyufát kapnak cigarettájuk mellé. Az öngyújtóval tehát Egyptomban nem lehet kezdeni semmit. A harmadik levélíró egy textilkereskedelmi ügynök, akinek idejövetele ellen legelső sorban szrntén azt az érvet lehet felhozni,, hogy nem tud se angolul, se olaszul, se arabul. Ehhez a szakmához ugyanis ennek a három, nyelvnek az ismerete elkerülhetetlenül szükséges. Volna azonban egy cikk, amelylyel Egyptomban lehetne hasznos tevékenységet kifejteni. Ez a szabolcsi burgonya, amely Egyptomban jó piacot találhatna. Otthon évente többezer métermázsa pusztul el a vermekben. Egy hazánkfia, Keszler Miklós már próbált ez ügyben az egyik magyar mezőgazdasági kamaránál interveniálni, de az ügy odahaza valahogyan nagyon is elbürokratizálódott ésabbamaradt. Keszler ur azonban minden pillanatban hajlandó újra felverni a tárgyalások fonalét és amennyiben otthon reflektálnak, rá, teljes anyagi biztosítékot nyújtó megoldást tud javaslatba hozni. NMMMMMWWMMMMMMWW. Bécsben áttamcsinijf terveztek Bécs, március 3. A szociáldemokrata munkások március hó 3-iké»a államcsínyt terveztek. Az összes bécsi középületek és közüzemek megszállását tervezték a frontharcosok, kik tegnap behatoltak az arzenálba, hogy onnan puccsuk keresztülvitelére fegyvereket szerezzenek. Bécs, március 3. A hadsereg keresztényszociálista tisztjei tettek feljelentést az arzenál ellen, mivel A bolsevista szervezkedés a leventeintézményt is fenyegette Vallott Szántó és Vági Budapest, március 3. A Budapesti Értesítő jelenti: A bolsevista szervezkedés leleplezésén dolgozó budapesti főkapitányság politikai főcsoportjához vidékről több bejelentés érkezett olyan gyanús dolgokról, melyek arra engednek kö vetkeztetni, hogy a kommunista szervezkedés még sokkal nagyobb mérvű volt, mint első napokban láts/olt. Ezeknek az adatoknak alapján még két letartóztatás történt. A kihallgatások során ugy Szántó, mint Vági részletes vallomást tettek. Szántó beismerte a Végivel való összeköttetését és hogy a hűvösvölgyi nyomdát az ő kezdeményezésére állították fel, egyébként Szántó lelkileg igen magábaszállott és vallomása őszintének létszik. Vági, ki eddig a S legkonokabb módon tagadott, be- ! ismerte, hogy Kocsis Jánostól havonta 2000 dollárt vett át, azonban azt állítja, hogy azt a pénzt nem fordította pártcélokre, nyitva maradt tehát még ez a kérdés, hogy mii csinált Végi a Moszkvából kapott dollárokkal. Érdekes adatok jutottak a rendőrség tudomására a kommunistáknak a leventemozgalom elleni aknamunkájáról. A rendőrség ugyanis megszerezte azt az utasítástervezetet, melyet a kommunisták Moszkvából kaptak és ezen utasítástervezet részletesen kifejti, hogy milyen módon akadályozható meg a magyarországi leventemozgalom, melyet a kommunisták a maguk részéről a legveszedelmesebbnek tartanak. Egyébként a politikai főcsoport ma megkezdte a részletes kihallgatásokat. Az idegenek helyzete Egyiptomban Orvos nem telepedhet le — A technikusok boldogulhatnak legjobban — A szabolcsi burgonyának nagy kereslete van (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kairóból a napokban hosszabb levél érkezett a szegedi kereske delmi és iparkamarához, amely az ottani gazdasági helyzelről számol be. E levélből vesszük a következő sorokat: „Az utóbbi időben a Kairóban megtelepedett magyarokhoz egyremásra érkeznek tudakozódó levelek, hogy milyen kilátásai vannak az Egyiptomban való megtelepedésnek. Az illetők mind ide akarnak jönni, hallván, hogy Egyiptom milyen gazdag ország, milyen rohamosan fejlődik, mennyi a munkaalkalom, az embert üldözik az angol fontnál többet érő egyip tomi fonttal, stb. stb. és kérdezik igaz-e mind ez? Kiválasztottam a levelek közül hármat, mint a legtipikusebat, három különböző társadalmi rétegből, mint amelyek a magyar kereskedőket és iparosokat is közelebbről érintik és tanulsággal szolgélhatr.ek számukra. Az első kérdezősködő egy magyar orvos, aki otthon nem tud megélni, a második egy ipaios, akinek valamilyen műszaki találmánya van, a harmedik egy kereskedelmi ügynök a textiiszakmából. Vegyük először ez Egyiptomban megtelepedett magyarok helyzetét általánosságban. Az Egyiptomban megtelepedett magyarok társadalmi helyzete teljesen kielégítő. Ezt ugy kell érteni, hogy a hatóság szempontjából ugyanebben a negligálásban részesülnek, mint a többi idegenek. A már itt lévő idegennel senki se törődik. Teljesen szabaj don űzheti foglalkozását, nyithat boltot, vagy műhelyt, fogadhat klienseket, vagy járhat hozzájuk minden hatósági engedély, vagy bejelentés nélkül. Ha egyes európai országokról el lehet mondani, hogy ott szabadságnélküli rend uralkodik, ugy Egyiptom a rendnélküli szabadság földje. A szállók vendégeit kivéve, még bejelenteni sem kell magát az idegennek a rendőrségen, Vannak több évtizedes cégek, amelyek még adóivet nem töltöttek ki mióta fennállanak és munkásaikért sohasem fizettek balesetbiztosítást. Tehát az idejövő magyar szabadon megtalálhatja — ha tudja — az érvényesülés útját, ebben nem akadályozza senki és semmi és boldogul is szépen, ha az illetőnek van tehetsége, van anyagi kitartása és tud beszélni franciául, olaszul, angolul, ha azonban a bennszülöttekkel akar érintkezni, természetesen kell tudni arabul is. A verseny igen éles és az ittlevők reggeltől éjfélig dolgoznak Éltől eltekintve azonban a magyaroknak nincs roszszabb helyzetük, mint a többi