Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-08 / 5. szám

Egyes szám ára 8 fillér Bókésesaba, 1927 iannár 8 Szombat 54-Ik éflolpm. 5 ik szám BEEESH KÖZLÖNY BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka 42-ik számú szelvény. 1927. I. 8. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett SOCO koronáért kiszolgáltatjuk C R O K E R: Ahol a boldogság terem cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. PÖLITIIál fláPIUP WMWMMtMMMM^^ BlöfUetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. * ^i-fcMkesstó Dr. Gyöngyösi János i'wuái .xcrkeiKtő FiJ'ppínyi Sámuel Telefonax&m: 7 Sierkesztőség és kiadóhivatal: Békét ottbán, II. kerület Ferenci Jóisef-tér 20. ssám alatt, Hirdetés dijsxabás szerint. Lesz-e gyümölcs a fán? Nemzete sorsán, fajtája jövőjén aggódó lélekkel kérdezte valami­kor a legmagyarabb költő: „Lesz e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Avagy virág vagy Te, hazám ifjúsága ?..." Ez a lélekbe nyilalló töprengés fog el engem is az alább elmon­dar dókra. Egy fiatal barálommal, egy egye­temi hallgatóval találkoztam a napokban. Tekintete bágyadt, arca sápadt, szeme karikás, Sajnál­kozva kérdem tőle, talán a sok munka, tanulás, esetleg a nélkü­lözés viselte meg igy ? „Óh, de­hogy, — felelte mosolyogva s egy kicsit röstelkedve is, — szó sincs róla! De mióta hazajöttünk a szünetre, nem mult el nap, hogy egyik, vegy másik lányosjiázhoz hivatalosek ne leltünk volna teára, zsuna, táncra. S ezek bizony rniid hajnalban, vegy reggel értek véget. Igazán nincs időnk egy csepp pihenésre." Tea, zsúr, tánc hajnalig, esetleg reggelig. Nap nap után. Ennél a jelenségnél igazán ér­demes egy pillenatnyi elmélke­désre megállni. Nem tudom, hogy állnak ezek a icban, zsurozésban ennyire kitartó fiaink például az egyetemi kollokviumokkal, vizsgálatokkal ? Egynél-kettőnél megpróbáltam az érdeklődést, de hamarosan abba­hagytam ezt az indiszkrét müve­etet. Még a jobbik eset volt, ha valaki zavarba jött kérdésemre, mert inkább csak felsőségesen mosolyogtak, vagy legyintettek egyet: „Ugyan, kollokvium, vizs­ga ?... Ráérünk mé" —a. Hiszen csak egyszer vev,>'u..a, natalok!"... Hát ez igaz. Mi is egyszer vol­tunk. De amikor mi azok voltunk, i em állott meg Lőkösházén, Kö­tegyénon, Gyékényesen, Szobon és Hegyeshalmon a vonat, hogy az oleh, á szerb, a cseh és az osztrák vámvizsgálatot tartson. Előttünk Nagymagyarorszég gyö­nyörű széles mezeje, hetvenkét vármegyének ezernyi városa, hiva­tala, gyára, vállalata, földje tárta fel az életben való elhelyezkedés és boldogulás zavartalan és köny­nyü lehetőségeit. Nekünk nem kellett attól ttrlanunk, hogy dip­lomával a kezünkben mehetünk havat söpörni, vagy szellemi inség­r unkáért könyörögni. És mi még sem táncoltunk, zsurozturik any­nyit. Nem legyintgettünk a ke­zünkkel, ha kollokviumaink s vizsgáink iránt érdeklődtek, mint ma sokan teszik Csonkamagyar­ország ifjuségából. Abból az ifjú­ságból, amelynek hivatása lenne „ver sacrum"-ként újraalapítani, visszahódítani ezt a szerencsétlen országot. Amire százféle egyesü­letben ezerféle fogadalmat tesz­nek. Amire önnön legszentebb érdekük kötelezi őket, ami nélkül nincs számukra elhelyezkedés, nincs megélhetés, nincs jövő. Vannak másforma ifjak is, jól tudom. Oh, vannak nagyon so­kan, kik emberfeletti viaskodéssal törik előre magukét, ekiknek sze­me alján a karika, homlokán a redő, gerincében a féredtség nem reggelig tartó tánctól nem robot­ban való zsurozástól van, hanem az élettel való kemény küzdelem­től, a nyomorúságtól, a szakadat­lan munkától. De méit hogy nem minden ma­gyar ifjú ilyen? Mennyi szó, mennyi hangos, nagy szó és erős fogadkozás hang­zott el és hangzik el még ma is Nagymagyarország helyreállításé­ért !... Vájjon a hazafiság szent rajongása helyeit ez a rrodern téncőrület visz majd oda ? S váj­jon tánclépések é azok, emikkei a Nagymagyarország felé vivő Kálváriauton jérni és haladni keil? Avagy csak szavakban és mindig csak szavakban éljük ki aktivitá­sunkat ?... ...É3 van az éremnek egy másik oldala is. A tánc, a mulatság ket­tőn áll. Nem elég ezt csak keres­ni, — alkalmat is kell rá adni. Nem kevésbbé szomorú a kép erről az oldaláról sem. Mert igen szomorú kor- és kórtünet a lányos ház, ahol serdülő, 13—18 éves leányok kedvéért hajnalig, sőt reg­gelig áll a ténc és ami vele jér. Vejjon erre ven szüksége a féj­lídő női szervezetnek ? Vájjon célszerü-e ilyen korán beleizeli­teni azt a bimbózó lelket a „tár­sas élet" kétes értékű gyönyörei­be? Vájjon okosan teszi e az a szülő, aki ilyen idejekorán tálalja fel gyerrr ekének ez élet örömeit? Vájjon rem vezet-e ez idő előtti blazirtségra, fásultságra,' életuna­lomra ? Vájjon a lelkek egyensú­lyának heny felborulása, sőt hány öngyilkosság csirája fakad az élet e korai habzsolásából ? Álszentesség, hipokrita szemfor­gatás lenne tagadni a fiatalságnak a vidámsághoz, az örömhöz, a mulatsághoz vafó természetes jo­gát. Nem is teszem. De viszont igazán kevés judicium kell annak a meglátásához is, hogy az a mér­Kihirdették a frankper ítéleteit A kegyelmi kérvényt a napokbanadják át a kormányzónak Budapest, jan. 7. Töreki Géza a bünreiőtörvényszék elnöke ma élelctt fél 10 crakcr hirdette ki a Knria Ítéletét a frankperben. A tárgyaláson megjelentek a szabad­lábon levő elitéltek Windischgrátz herceg, Hails Alajos és Olcsvari Jenő kivételével. Nádosy Imrét fogházőr kisérte fel a tárgyalási terembe. Az ítélet kihirdetése után az elnök felolvasta, hogy a bün­etésekből mennyit vesz kitöltött nek a bíróság. Igy Nádosy Imré­nek 9 hónapot és 5 napot számit be. Az elitéltek mindannyian tu­domásul vették az Ítéletet. A su­lyoB betegen fekvő Windischgrátz Lajos hercegnek mer december 17-én kikézbe3itették a legfelsőbb biróság ítéletét. A rengeteg alá­írást tartalmazó kegyelmi kérvényt állítólag a napokban adják át a kormányzónak. Az 50 éves Petőfi Társaság Díszülés keretében, előkelő vendégek jelenlétében ünnepeltek meg az évfordulót Budapest, január 7. A Petőfi Társaság csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta alakulásának 5ü. évfordulója alkalmából ren­dezett jubiláris ülését, amelyen megjelentek József, József Ferenc kir. hercegek, a kormány képvise­letében Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter, a főváros részéről Sipőcz Jenő polgármester és rajtuk Kivül még az előkelőségek egész sora. Az ünnepi megnyitót Pékár Gyula mondotta. Lampeit Géza főtitkári jelentésében ismertette a társaság 50 esztendős történetét. A még elő alapítók közül ketten szere­peltek a műsoron. Torkos László gyengélkedése miatt személyesen nem jelenhetett meg, de verset irt az ünnepi ülésre, amely negy hatást keltett. Utána a másik élő alapitó, Erődi-Harrach Béla mon­dotta el visszaemlékezését. Szath­mári István olvasta fel ezután ünnepi elmelkedését. Végül Her­czeg Ferenc mutatta be egy i^en kedves elbeszélését. A jubiláris ülést a Ritz Széllóban ünnepi lakom» követte, amelyen az első felköszöntőt Pékár Gyula mon­dotta a kormányzóra. Majd fel­avatta ezt a serleget, amelyet 1841-ben Egressi Gábornak, a nagy müvesznek ajándékoztak tisztelői. ték, ahogyan a mai fiatalság e jo­gával él, kétségtelenül túlzott, ha­tározottan kóros és feltétlenül ve­szedelmes. Nem kell ahhoz sem prófétai tehetség, sem más eget­verő tudomány, cssk egy kis jó­zan ítélőképesség, hogy ha ilyen tempóban halad ez a mulatság­mánia és téncőrület csak egy pór évig is, mint amilyenben az utóbbi egy-két év alatt fokozódott, teljes izlesbeli és erkölcsi katasztrófába visz bennünket. Akkor aztán be­szelhetünk és ábrándozhatunk kon­szolidációról és regenerációról... A felelősség a szülőké. Hozzá­juk szóltam. Mert az én lelkemben kisér­teiiesen kong a kérdés: Lesz-e gyümölcs a fán, mely­nek nincs virága ?... (Pedagógus) Ti fővárosi demokraták nem küldenek felsőtjázi tagot Budapest, január 7. A fővárosi bizottság demokratapárti tagjai elhatározták, hogy a felsőházba tagokat nem küldenek. ff rendőrség teleplezetl egy Vágipárti titkos gyűlést Budapest, január 7. A főkapi­tányság politikai osztálya szerdán este az egyik Sziv-uccai vendég­lőben a Vagipártiak ^titkos gyűlé­sét leplezte le. A rendőrség az engedély nélkül tartott gyűlés hallgatóit igazoltatta és közülök 11-et ,előállítottak és az eljárást megindították ellenük. Az előállí­tottak között szerepel a kommu­nista ülésezésekkel kapcsolatosan több alkalommal szerepelt Klein Imre magénhivatalnok is. Franciaország nem enged be idegen munkást Páris, január 7. (Havas) A mai minisztertanácson a munkanélkü­liségről szólva a munkaügyi minisz­ter részletesen beszámolt a kül­földi munkások foglalkoztatásáról. Bejelentette, hogy két hét óta egyetlen külföldi munkás kérésé­hez sem járullak hozzá. A határ­biztosok utasítást kaptak, hogy csak olyan külföldi munkásokat engedjenek ét, kiknek szabálysze­rűen láttamozott szerződésük van. Ttnarctjistákat fogtak az olasz csendőrök Róma, jön. 7. Comóból jelentik, hogy a heíység közelében egy csendőrőrjárat három embert tar­tóztatott le, kiknél semmiféle iga­zoló okmány nem volt, ellenben külföldi pénzeket és anarchista iratokat találtak nálok. Kiderült, hogy előző éjjel jöttek át Svájc­ból, egy garázsban autót akartak bérelni, azonban elutasították őket­Az olasz hatóságok szigorú titok­tartással kezeiik az ügyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom