Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-25 / 45. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba 1927 február 25 Péntek 54-11 ifielyara, 45-ik mim n-irjxrTLrLn jt^maamriririrrirr ii '> 'i r -n — »*hhih»ÍHM BÉKÉSMF.GYEI KÖZLÖNY regény ajándéka 82-ik seárou szelvény. 1927. II. 25. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 3000 koronáért kiszolgáltatjuk Elvestad : A REJTELMES KOCSI cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. SiSfta«ii»»i dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel i oi eíoanKá-ta : 7 Sierkeaztőíóg és kiadóhivatal: Békés c&a bán, 0, ker i let Ferencs József-tér 20. aaám slaft. Hirdetés díjszabás szerint. Képviselőválasztások Budapest, ítbiuár 24 Holnap iöbb keiüielben lesz egyhangú választás, Veszprémben Dréhr Imrét, Rélségon Zsitvay Tibort, Zöleszentgróton Gyömörrey Sán­dort, Komáromban Szlerényi Jó zsef bárót, Gyöngyösön Hódossy Gedeont, Mórott Hunyadi Ferenc grófot, Magyaróvárott Darányi Kál­mánt fogjak egyhangúlag meg­választott kcpvi3előkr.ek nyilvá­nítani. 77 románok visszatartották a Tesztt)y-képet Budapest, febiuár 24. A párisi döntőbíróság határozata értelmé­ben Romániának ki kell szolgál­tatni a Feszthy féle nagy miile­neumi festményt. A műremeket útnak is indították teheiautón a halár felé, azonban a biharpüs­pöki vámhivatal vezetői kijelen­tették, hogy a festménynek az or­szág területéről való elszállítását nem engedélyezik, mert a pénz­ügyminisztertől erre vonatkozólag semmiféle utasítást nem kaptak. Lázi tó röpcédulákat foglalt le a budapesti rendőrség Budapest, febr. 24. A Vági-párt Hernád utcai helyiségében hatal­mas pepirkötegeket találtak, ame­lyekben lazító tartalmú röpcédulák voltak. A röpcédula kötegeket be­szállították a kerületi kapitányságra, a három Vagi-párti agitátort pedig őrizetbe vettek. Beszüntették Sangljaiban a nyilvános kivégzéseket London, (Wolff) febr. 24. Sang­hai jelentés szerint a kinai keres­kedelmi kamara, a bankok egye­' sülete, továbbá több más egyesü­let a nyilvánosság előtt tiltakozott Li Pao- Csen parancsnok kegyetlen­kedései el'en. A parancsnok ösz­szesen több mint 60 munkást és diékvezéri végeztetett ki, közöttük egy tiz éves fiút is. A lakosság felháborodása következtében a közszemlére kitett koponyákat el­távolították s a nyilvános kivég­zéseket is beszüntették. Hir sze­rint azonban a katonai főhadi­szállás falai nr.cgctt a kivégzések tovább folynak. Zuxíchbcff: a magysr pengőt 90.90-el jegyezték. Szcitovszky beszéde után a Ház az adócsökkentőjavaslatokat általánosságban elfogadta Eudapest, febiuár 24. A képvi­selőház mai ülésén folytatták az adómérséklési javaslat reszletes vitéjáf, amelynek sorén elsőnek Szcitovszky Béla belügyminiszter szóítill fel. Beszéde elején ki­emelte az fcutonóm közületek működését. Beszéde további so­rán hangoztatta, hogy a felszóla­lók negyréíze is hangoztatta az ellenőrzés szükségességet. A tör­vények egész sora módot ad az ellenőrzésre, de ezek a rendelke­zések csak normális viszonyok között helyesek, a mei gazdasagi helyzet szükségessé '.eszi a foko­zott ellenérzést. Negjobb tekaré­kosségra van szükstg, ez azon­ban ne összegszerű takarékosság legyen. Nem lehet, hogy a polgár­ság zsebébe ez autonóm testüle­tek minden ellenőrzés nélkül be;e­nyuljenak. A törvényjavaslatban alig van nóvum, csupán az ad­digi gyakorlatban bevált intézke­dések lerögziíéséiől van szó. Ez után a Ház a javaslatot általá­nosságban elfogadja. Frühwirth Mátyás pedig uta­sította a kormányt, hogy az auto­nómiák költségvetésének és az üzemeknek egységes irányelvek szerinti vezetéséről dolgozzon ki törvényjavaslatot. Á:teive a részletes tárgyalásra, Straubs István a címnél szólalt fel. Indítvány a közgyűlés előtt, hogy a varos ajánljon fel ingyen telket a vámhivatal megépítésére (A Közlöny eredeti tudósitésa.) Két évvei ezelőtt Békéscsaba vá ros kerelmere a pénzügyi kincs­tár Békéscsabán vámhivatalt léte­sített, melynek felállítási költségeit azonban a városntk kelteit vál­lalnia s egyúttal a hivatal részére helyiséget es a tisztviselők szá­mára lakást kellelt biztosítani. A nagy lakásínség miatt főleg az utóbbi egyre teihesebbé váit a városra, ugy hogy ez ügyben a fővémigazgetóség kiküldötte is megjelent s a város polgármeste­rével, továbbá a kereskedő érde­keltseggel tárgyalt a függő kérdés végleges rendezése végett. Ennek folyoményaképen dr. Gyöngyösi a kereskedőérdekeltség megbízá­sából indítványt nyújtóit be a kép viselőtestüiet hétfői közgyűlése elé, hogy a város ajánljon fel ingyen teiket a vámhivatal céljaira azzal a kikötéssel, hogy a kincs­tár egy éven beiül épületet emel, amelyben a hivatal és a tisztvi­selők elhelyezést nyerjenek. Az indítványt a közgyűlés pót­tárgysorozatába vették fel. Mint értesülünk, a tanács a vámhiva­tal céljaira az Andrássy-uton a barakkok mögötli helyen, vagy pedig a Negysziktéren a Belenka­féle portán fog felajánlani, mint­hogy pedig a fővámigezgatoság részéről a szándék megvan az épület felépítésére, remélni lehet, hogy Békéscsaba hemarosan egy ujabb, szép középülettel fog gaz­dagodni s hogy az ipaiiés keres­kedővilág nagy örömére az a fe­nyegető veszely is elhárul, hogy a vámtisztek elhelyezéséből eredő zavarok miatt esetleg eltegyék a vámhivatalt Békéscsabáról. Halálos szerencsétlenséget okozlak a megbokrosodott lovak Orosháza, február 24 Horváth György orosházi gazdálkodót és feleségét halálos szerencsétlenség érte a gyulai uton. Hoiváth és felesége kocsin jött be a tanyáról 0 őshazára. Útközben a lovak megvadultak és elragadták a ko­csit. A szédítő iramban rohanó szekér nekiütődött az egyik eper­fának. Horváth és felesége oly szerencséilenül estek ki a kocsi­ból, hogy mindketten koponya­alapi törést szenvedtek és rövid kínlódás után meghaltak. MMMMMMMMMMMMMMW TTJeneliérli jegyeket ad ki a mfiv Budapest, február 24. A MÁV igazgatcsega a közönség érdekeit szolgáló kényelmes ujitást lépte­tett életbe, amidőn elrendelte, hogy a budapesti hivatalos menetjegy­irodája és annek fővárosi és vi­déki f ókjai a szomszédos forgalmi relációkat kivéve az ország min­den részére — kívánsághoz mér­ten — menettérti jegyeket szol­gáltassanak ki. Az uj intézkedés egy csapásra megszünteti a pá­lyaudvaiokon való ácsorgást. A menettérti jegyek érvénye 15 napra terjed. A tanyai iskolák bajai A rosss utak miatt nem járnak iskolába a gyermekek (A Közlöny eredeti ludósitása.) Vagy harminc esztendő óta min­den költségvetési vitában meg­bolygatták a tanyai kultura kér­déseit anélkül, hogy ezeket a megoldáshoz lényegileg egyetlen lépéssel közelebb vitték volna. Miniszterek jöttek, miniszterek mentek, de minden változás csak a félbehagyott kísérletezések szá­mát szaporította. A közoktatásügy mostani nagy­tudásu vezetője 560 tanyai iskola létesítését határozta el. Gyönyö­rűen kitervezte ez uj népiskolák elhelyezését, berendezését, az épületek tipusát, mekkora legyen az udvar, a játszótér, a vetemé­nyeskert stb., csak a kerités felői nem intézkedett. Nem afelől a kerités felől, amely a belsőség egyes részeit elkülöníti, vagy amely az egész teleknek határt szab és a hívatlanokat kirekeszti, hanem arról a kerítésről, amely a tan­köteles apróságot zárja el az iskolától. Mert kétségbevonhatat­lan, hogy az iskolábajérás a ta­nyai gyermeksereg legnagyobb részénél szinte lehetetlen. És en­nek nem az az oka, hogy az iskola ného! hat-nyolc kilométerre esik, vagy hogy nádfcdeles mi­voltával nem épen csalogató lát­vány, avagy, hogy a föld népe szívesen hanyagolja el gyerme­keinek taníttatását, hanem az, hogy az iskola, amint az idő esősre fordul, a nagy sár és az utak járhatatlansága miatt meg­közelíthetetlenné válik meddig a szem ellát, egyetlen sártenger as egész tájék. Ez az áthághatatlan kerités, amely a tanyai gyereket kirekeszti az iskolából és a kul­tuszminiszternek igazán dicsére­tes fáradozását és a kirendelt ta­nítóknak a legnagyobb elismerésre méltó buzgóikodasát a megérde­melt érvényesülésben erősen hát­ráltatja. Ezen pedig segítenünk kell haladéktalanul. Az egész tanyai nép sorsa, mű­velődési és gazdasági helyzet javulása, egyaránt elválaszthatat­lan a közlekedési vonalaknak minél sűrűbb kiépítésétől, minél sürgősebben használható álla­potba való helyezésétől. Nemcsak az országutak játszanak itt jelen­tékeny szerepet, hanem kisebb közlekedési vonalak, dülőutak is. Meit hogy a ianyai nép nagy hányada ma is inkább csak hir­bői ismeri az orvost, mint való­ságban és hogy ha gyógyító kézre szorul, inkább kuruzslókat keres, mint doktort, ez jórészt arra az elszigeteltségre vezethető vissza, arneljre a tanyaviiágot az utak minősíthetetlen hitványséga kár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom