Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-23 / 43. szám

2 BMSMEÖIM IWK Békéscsaba 1927 február Nemes Márta előadása a szabad líceumban Egy iskola, „ahol különös fénnyel ragyog a gyermekek szeme" (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy, az országhatárokon kívüli viszonylatban is értékes előadó rendkívül érdekes és tanulságos előadását hallgatta meg a szabod líceum vasárnap délutáni közön­sége. Nemes Márta azok közül a kevesek közül való, altik a mö­göttünk elrobogott évtized minden világégésén és minden kétségbe­ejtő zsarátnokán keresztül is át­mentették az emberiség szent idealizmusát: vágyakozását a szebb és jobb felé. Nemes Márta keresetlen egysze­rűséggel és a tisztalelkü emberek kétséget nem támasztó őszintesé­gével mutatta be halkatóságának az ő „családi iskoláját", ugy ahogy az ennek a csodálatos asszony­nak 17 éves munkájával kialakult, egy iskolát, melynek methodikai alapja a gyermektanulmányozás és cselekedniakarásának spontán megnyilvánulása ; tehát egy olyan iskolát, mely nem a gyermeket szorítja a maga mesterkélt és me­rev formáihoz, hanem maga alkal­mazkodik a gyermek természetes életmegnyilvánulásaihoz. Nemes Márta tanítványai szabadon és vi dáman élik iskolaéveiket, mert ők nem a felnőttek „elnyomottjai", hanem a kis gyermektársadalom szabad polgárai. Nemes Márta iskoláiéban a fegyelmezés esz­köze az önfegyelmezés nevelése, az oktatás eszköze pedig a munka és sok érdemén kívül nem a leg- • utolsó érdeme, hogy az intellek­tuális nevelés fölé helyezi az erkölcsi és világnézeti nevelést. Nemes Márta 'előadása meg­győzte hallgatóságát arról, hogy a technika hatalmas fejlődésével megváltoztak az életformák, meg­változtak az igények, melyeket az élet az egyénnel szemben támaszt, uj embertípus alakult, mely a réginél elmélyülőbb é3 harmoni­kusabb nevetési rendszert kíván. Ilyen uj rendszerű iskola sok alakult egymástól függetlenül, ép­pen a szükségszerűség talaján ki­sarjadzva, ezek között ez iskolák között igen sok jellegbeli és metho­dikai közösvonás van, de legjel­lemzőbb közös sajátsága ezeknek az iskoláknak, hogy „itt különös fénoyel ragyog a gyermekek sze­me". A szépszámú és intelligens hall­gatóság érdeklődéssel figyelt az előadásra, mely után csodálko­zással tekintette meg azl a kis gyüjfeménvt, melyet a tanítványai munkáiból magával hozott az elő­adó. Kétségtelen, hogy Nemes Márta előadása igen sok gondolatot éb­resztett az előadáson nagy szárj­ban megjelent jeles pedagógusban és a jelenvolt intelligens szűlő's­ben. ezenkívül még azzal a gya­korlati eredménnyel is já»t, hogy az előadás minden elfogulatlan résztvevőjét akaratlanul is meg­győzte arról, hogy városunkban épp oly kulíurszükséglet a „szü­lők iskolája", mint egy olyan iskola, ahol „a gyermekek szeme különös fénnyel ragyog". Az előadás uíán egy ilyen ma­gániskolának alakulási lehetősé­geiről folyt fesztelen eszmecsere az előadóval. (nb) Jobban van a meggyilkolt fiu édesanyja A gyilkos egy emberi mivoltából kivetkőzött fenevad Szóváltás nélkül szúrta le Such Mihályt (A Közlöny eredeti tudósítása.) | Hirt adtunk tegnap arról a meg- ; rendítő szerencsétlenségről, mely­lyel egy derék, dolgos közszere­tetben álló gazdacsaládot döntött mély gyászba egy emberi mivol­tából kivetkőzött fenevad. Teg­napi híradásunk szerint a gyilkos Kokavec szóváltás után szúrta le Such Mihályt — szemtanuk állí­tása szerint ma módosítjuk teg­napi híradásunkat Az tény, hogy Kokavec és Such között volt régebben valami né­zeteltérés, azonban ennek a gyil­kosságban semmi része nem volt. Az Unyatinszki-féle tanyára ugyan­is szombaton este a városból is mentek ki legények éspedig két csoportban mintegy 14—16-an. A városi legények már benn voltak a fosztókán, amikor egyszer csak künn az udvaron nagy lárma ke­letkezett, melyre figyelmesek letlek a házbeliek. — Itt vannak-e a híres városi legények ? Jöjjön ki hét, akinek mersze van — hangzott az ud­varról. A házban levő legények nem tudták, hogy kik azok, akik az udvaron ordítoznak elhatározták, hogy barátságosan behívják a tanyaiakat s miután gyáváknak sem akartak látszani, hát kifele indultak a házból. Elsőnek a szerencsétlen Such Mihály lépett ki az ajtón, de nyomban hang nélkül arcra bu­kott és mozdulaÜanul fekue ma­radt a földön. Csak amikor a többiek emel­getni kezdték, vették észre, hogy vérzik, sőt már ki is szenvedett. Halála pillanatok alatt állott be, mert ahogy az ajtón kilépett az ott álló Kokavecz Pál egy szó nélkGl oly erővel vágta bele az éles disznóölő kést, hogy az két bor­dájával együtt a szivét is kétfelé szelte. Az emberi mivoltából kivetkő­zött bestiának, mint mondják a legények, nem ez etaő esete, • mert már kéi izben is okozhatott I volna hasonló szerencsétlensé, két veszekedés alkalmával. A szerencsétlen fiu szerencs­ien édes anyja, mint értesülü idegrohamából mór magához és most már remélhető, hog tragédia okozta rémület r. fogja elméjének épségét ve Iyeztetni. A szerencsétlen család iránt nagy a részvét és a gaztett fe oly nagy az elkeseredett felhál 1 rodás, hogy ha a csendőrök gyilkost el nem szállítják, agyon verték volna a felháborodott tr nyaiak. Adja a város további három évre is i Kiss Árpádnak a Szinházat Az igazgató kérvénnyel fordult a városhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult napokban iríunk épen a vidéki színészet váltságáról és mór akkor jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy Békéscsaba — hála Istennek — nem tartozik azok közé a városok közé, ahol a ba­jok színész konzorciumok alakí­tására, rengeteg hiába pazarolt városi támogatás után végül is városi kezelésbe vételre vezettek. Hogy csak a legutóbb előfordult eseteket említsük, ott van Szeged, Székesfehérvár, Kecskemét példái, melyek mellett az országban mind­össze két színházigazgató volt, ki társulatának tayjait és dologi ki­adósait fennakadás nélkül volt képes teljesíteni, ezek közül az egyik a nagy városi támogatást él­vező miskolci, a másik pedig Kiss Árpád csabai igaz­gató, ki azonban a vá­rostól még anyagi támo­gatásban sem reszesQlt. Kiss Arpéd csabai öt éves mű­ködése mindenki előtt ismeretes. Tudjuk azt, de kérvényében ő maga Í8 mondja, hogy öt év előtt ide mint vagyonos ember jött s ma nemhogy jövedelmezett volna neki a színház, hanem még tete­mes veszteségeket is szenvedett kizárólag azért, mert vállalt köte­lezettségeinek mindenkor a becsü­letes ember módjára tett eleget. Az ő ötesztendős igazgatósága alatt egyetlen panasszal sem for­dult a város szinügyi bizottsága elé, viszont ellene sem hangzott el sem hivatalosan, sem a szín­házlátogató társadalomban sem­minémü panasz. Épen azért akkor, amikor ez évben szerződése lejárván, most kéréssel fordul a városhoz, biztos, hogy kérése az illetékeseknél me­leg párlfogásra fjg találni, annál is inkább, mert kérésének meg­hallgatásával Csaba kulturközön­sége mindenesetre megkíméli ön­magát mindama kellemetlen lehe­tőségektől, melyek a többi nagy városban immár kulturkárokat is okoznak, ha csak a városok nem hajlandók anyagi támogatással önmagukat súlyosan terhelni. Az a legkevesebb, amit Kiss Árpád 5 évi erőfeszítésért, kitar­tásért, súlyos áldozatok árán tel­jesített becsületes munkájáért meg­érdemel, hogy a város öt a színház bér­letében további 3 esz­tendőre pályázat nélkül hagyja meg. Ámde Kiss Árpád ezt serr kompenzáció nélkül kéri, mert t három esztendős meghosszabbi tá3 ellenében uj díszleteket, bu orokat és uj színpadi szőnye get óhajt beszerezni, ami mindé' esetre küiön is elismerésre mél 1 jóakarat részéről akkor, arnikcj joggal hivatkozhat és számithft arra, hogy az ő becsületes igy*' kezetét a város is erkölcsi köte lességének tartja honorálni Hisz szük is, hogy ebbéli reményében és bizodalmában Kiss Árpád nem, fog csalatkozni. Másik kérése Kiss Árpádnak az, hogy tekinteitel a bemutatót! elszámolásból is látható két havi bevétel és kiadás között mintegy 70 millió korona mutatkozó defi citre — a város támogatásképen engedje el neki az idei fűtés éi. világítás költségeit. Oly kevés az, amit Kiss Árpád ezzel kér, hogy össze sem ha­sonlítható más városok 200—300 milliós támogatásával, éppen azért nem hinnők, hogy a város ezt a szerény kérést is ne teljesítené. — Sakkhirek. A békéscsabai Maróczy Sakkor a Píófáta ven­déglőben levő helyiségében élénk érdeklődés mellett két csoportban folyik a kör erőlétra versenye. Az 5. forduló u!án Hunyadi, Medo­varszki, Pékár, Török és Kvasz vezetnek. A kör elnöke, dr. Ro­sentha' József folyó hó 13-án a Rudolf főgimnáziumban tartott szi­multán előadást: egyidejűleg 18 játszmát vezetett, ezek közül ket­tőt elveszített (Elímann és Láng ellen), egy eldöntetlen maradt (Wulc ellen) és 15 játszmát meg­nyert. LegnagjroiBÉi fefilonfleg TELEFON 287 BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 2 Mielőtt bevásárlásait eszközölné, tekintse meg kirakatainkat és minden véteíkény­szer nélkül dúsan felszerelt raktárunkat ségi áru ház szAnyeg» II­noIeum y1 ariaszütos sport és . gumstii árukban

Next

/
Oldalképek
Tartalom