Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-20 / 41. szám

Egyes szám ára 8 fillér Sékésesaba, 1927 február 20 Vasárnap 54-ífe évfolyam, 41-ik szám BÉEESH KÖZLÖNY BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka 78-ik számú szelvény. 1927. II. 20. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 3000 koronáért kiszolgáltatjuk Elvestad : A REJTELMES KOCSI cinrü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. POMTIIII U?Mf gjtflim ElöfUeteel díj** : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő ! Filippinyi Sámuel Telefonosán!: 7 Sserkesitőaég él kiadóhivatal: U. kerület Ferenci Jóasseí-téí 20. alám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Elégületlenség Gaál Gaszton nem az a po­litikus, akinek megnyilatkozá­sait mindenkor nyugodtan alá­írnék, azonban bizonyos, hogy parlamenti felszólalása bátor szókimondás által, frappáns megállapításaival, a becsületes meggyőződés erejéből fakadó energiájával minden egyes eset­ben mozgásba hozzák az egyéb­ként fásult közvéleményt. Igy vagyunk tegnapi beszédével is. A mai adózási rendszer sem államközigazgatási szempont­ból, sem pedig állampolgári szempontból el nem viselhető — mondotta. És Gaál Gaszton itt felsorakoztatta azokat a ki­rívó példákat, igazságtalansá­gokat és antiszociális rendel­kezéseket az adózás terén, amelyeknek mi már nem egy­szer hangot adtunk. De az adó­csökkentési javaslattal kapcso­latban rámutatott arra is, hogy ennél a javaslatnál korai volna még az adó leszállításáról be­szélni. A javaslat csupán a szándéknak felvillanása, amit egyébként örömmel köszöntünk és csak abban az esetben bir értékkel, ha a benne kijelölt uton nincsen megállás. Talán temperamentum dolga, de nem mérnők Gaál Gasztont követni abban az okfejtésében, hogy ha a kormány tovább folytatja ezt az adópolitikát, ki fog robbani az elégületlenség és ez a politika, ha tovább is igy tart, forradalomba viszi a lelkeket. Gaál Gaszton okfejtésének kiinduló pontjára térve állítjuk, Zürichben a magyar pengőt 30.90-el jegyezték. hogy a választásoknál azért nem robbant ki az elégületlen­ség, sőt azért nyilvánult meg a rokonszenv a kormány mel­lett, mert a polgárság elisme­réssel volt a kormány iránt, amiért az államháztartás ügyét rendbehozta és ebből reményt táplált arra, hogy feladatának másik részét a megbénult ma­gángazdaságok ügyét is meg fogja oldani. Ha azonban a kétségbeesés közepette ebben az egyedüli reménységében bizó polgárság csalatkozna, ugy en­nek feltétlenül olyan súlyos eredményei lennének, melyek nemcsak a kormányra, de az ország előrehaladott konszoli­dációjára is végzetes kihatással lehetnének. Ezért van minden adócsök­kentési kísérletnek és minden beruházási vagy hiteltörekvés­nek rendkívüli jelentősége. A választási ígéreteket minálunk uem szokás tulkomolyan venai, de az ígéretek közül azok, ame­lyek az elviselhetetlen terhek könnyítését és a megcsappant, vagy megszűnt kereset növelé­sét, illetve megindítását jelen­tik, feltétlenül megvalósitandók, mert ellenkező esetben az, ami ma még a kétségbeesett em­bernek kapkodó reménysége, nem tudni, nem válik e az elé­gedetlen ember elkeseredésévé. Hatalmas beruházási program felett dönt a közgyűlés A városháza kiépítése, útépítés, iskolaépítések, a fürdő, közkórház bővítés kérdésének javaslatai — A városháza bővítést a megtakarításokból, a többit a külföldi köl­csönből eszközlik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hosszú idő óta nem volt olyan fontos közgyűlése a város képvi­selőtestület nek, mint a február 28-iki lesz. A közgyűlésen ugyanis egy egész esztendőre szóló beru­házási program felett kell döntenie a képvise'ótestületnek, olyan be­ruházási program felett, mely nemcsak berendezéseink gyarapí­tása, hanem munkaalkalmak révén is hivatva van gazdasági helyze­tünket elevenebbé s az érdekelt­ségeket a nyomasztó gazdasági helyzetben némileg elégedettebbé tenni­Berthóty István dr. polgármester nagyszabású programmot dolgo­zott ki, mely minden részletében pontosan számit az adott lehető­ségekkel, sőt ezenfelül a programm végrehajtásának menetét is a leg­bölcsebben szabályozza. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a be­ruházási programm élén álló és most mér elodázhatatlan köteles­ség : a városháza teljes kiépítése. Tudjuk, hogy a városháza átépí­tését a képviselőtestület 1923-ban elhatározta, miután azonban a tervezett építkezésre akkor még teljes egészében fedezet nem állott rendelkezésre, egyelőre csak a két szárny és lépcsőház építése hatá­roztatok el. Az építkezéssel azonban alig segítettek azokon a nyomasztó állapotokon, melyek gyakran olyan súllyal nehezedtek a városi ad­minisztrációra, hogy fontos hivatá­sát már alig-alig képes teljesíteni. Elhelyezetlen a népjóléti anya­könyvi osztály, az orvosi hivatal, a Városházáról kiszorult a marha­levélkezelő iroda, ami ugy a hiva­tal, mint a közönség szempontjá­ból káros; nincs helye a levéltár­nak, nincs bizottsági tárgyalási szoba. Nincs elhelyezve a tűzoltó­parancsnok, a városi állatorvos, az esküdtek, kézbesítők és nincs helye a megszervezendő köztisz­tasági hivatalnak sem. Ezeken kí­vül szűkösen van h^lye a mér­nöki hivatalnak is. Mindezeken segíteni nemcsak a városi adminisztrációnak, hanem a közönségnek is legfontosabb ér­deke. Ez pedig a Városháza tel­jes kiépítése nélkül nem lehetsé­ges. A képviselőtestületnek minden­esetre könnyű dolga lesz az épités felett határozni, miulán a polgár­mester gondoskodott az építési költségekről is. Nevezetesen az 1925 és 1926 os költségvetési évek­ről mintegy 250.000 pengő pénz­tári maradvány áll rendelkezésre s ez az összeg elegendő a kereszt­épület költségeire. Különösen in­dokolt a megépítés akkor, ha meg­gondoljuk azt, hogy a rendőrség teljes elhelyezése is lehetségessé válik, amely esetben, mint értesü­lünk a belügyminisztérium 8000 pengő bért fizetne a rendőrség ál­tal elfoglalt városházi helyisége­kért, ha ehez hozzáadjuk még a felszabaduló bérházi négy szobá­ért várható bért, láthatjuk, hogy a befektetett tőke tulajdonképen jö­vedelmező is. A külföldi kölcsön felhasználása A beruházások során program­ra kerül a külföldi kölcsön miként való felhasználásának kérdése is. A külföldi kölcsön összege a le­vonások után 1,216.732 pengő 88 fillér. Ezt az összeget a polgármester a következő módon javasolja fel­osztani : Iskolák építésére 480.000 P Közkórház bővítésre 240.000 „ Fürdő befejezésre 160.000 „ Vámosutak építésére 320,000 „ Vegyesekre 16.732 „ Ezúttal az útépítési programról óhajtunk néhány szóval megemlé­kezni. Erre nézve a polgármester olyan tervezetet dolgozott ki, mely különösen azért érdemel elismerést, hogy józanul számol először az anyagi eszközökkel, másodszor a közönség és gazdasági életünk jogos érdekeivel, harmadszor az idővel. Azaz nem tervez többel, mint amennyire pénz van, de azért megadja a továbbiakra nézve is az irányelveket, a legteljesebb mér­tékben kielégíti a jogos igényeket és csak annyi munkát irányoz elő, amennyi ebben az esztendő­lezkovits Lipót gfépáruháza Békéscsaba, Andrássy-ut 48. Traktorok, autók, mezőgazdasági gépek, traktor és autó alkatrészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom