Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-19 / 40. szám

2 IfiM&MlOTSI KWJm Békéscsaba 1927 február 19 A népjóléti minisztérium költségvetése A gyulai kórháti két pavillonját átalakítják Budapestről jelentik: Szerdán osztották szét a parlamentben a költségvetés hatodik füzelét, amely a népjóléti minisztérium részletes adatait tartalmazza. Az összes kiadásokra 60.3 millió pengőt irányoztak elő, az előző évi 57.4 millió pengővel szemben. Az egyes csoportok közül ki kell emelni a közegészségügyet, melynek kiadása 42 millióra (tavaly 39), bevételei 22.5 millió pengőre rúgnak, ugy, hogy a közegészségügyi szolgálat fedezésére 20 millió pengő, tehát a költségvetési összeg egyharmada szükséges. A gyermekvédelem sokkal mostohább elbánásban részesül, kiadásai 8.7 millió, bevételei pedig 6 millió pengőre rúgnak, a különbözet, aminek fedezésére szükség van, 2.7 millió pengő. A rendkívüli kiadások között 392 ezer pengő beruházás szerepel. A lipótmezei gyógyintézetben tüdőbetegosztályt állítanak fel 136 ezer pengő költséggel s a gyulai kórház gyermek- és elmebetegpavillont átalakítják 256 ezer pengő költséggel. Az 50 százalékos rokkantak ellátási dijának 100 százalékkal történt felemelése folytán a kiadások 2.3 millió pengővel növekedtek. Országszerte baj van a vidéki színházakkal (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar vidéki színészetnek már a mult esztendőben is igen sötét, szomorúan nyomorúságos volt a helyzete. Mindenki bízott azonban abban, hogy ez az esztendő mindenesetre javítani fog a kultura vidéki terjesztőinek elbirhatallanul nehéz helyzetén. Fájdalom, ugy látszik, hogy ebben a hitünkben csalódtunk, mert amint a jelek mutatják, ez az esztendő még súlyosabb lesz vidéki színészetünkre, mint a tavalyi. Nem múlik el hét, hogy hol egyik, hol másik régi jól megalapozott vidéki színház válságáról ne olvasnánk a lapokban szomorú referádákat. A szegedi, székesfehérvári, pécsi, kecskeméti színházaknál ismételten közbeléptek egyrészt a város magánvállalatai, bankjai, másrészt maga a városi hatóság is, hogy segítségükkel ialpraéllitsák a vergődő színházak üzemét. Mindhiába, mert a segítség ugyan elegendő volt arra, hogy ideig-óráig mozgásba hozza a gépezetet, azonban a bajok rövidesen újból jelentkeztek, ugy hogy mér nagyon sok helyen a részvénytársaság kultura ellenes gondolatával kezdtek foglalkozni és csak a színészek végletekig tűrő idealizmusa tette elkerülhetővé azok megalakulását. Békéscsaba ebből a szempontból hála Istennek elég jó helyzetben van, mert bár a viszonyok iit is igen nehezek, a szerencsés kezű igazgató városi támogatás nélkül is még mindig keresztül tudott vergődni a nehézségeken. Kiss Árpád bátran el is mondhatja magáról, amit egyébként más kollegái is elmondtak az országos szinészegyesületben. hogy ő a vidéki színigazgatók kösött az egyetlen, aki minden időben és haladéktalanul eleget tudott tenni gázsifizető kötelességeinek. A társulat és a színház műsora a nagy nehézségek ellenére is kiváló és igazán semmi kivánni valót nem hagy maga után. A közönség is a legteljesebb mértékben meg van elégedve a derék társulattal, melynek egyik kedves tagját, Korda Síndort éppen most készül ünnepelni 25 éves jubileuma alkalmából. Hisszük, ho?v ez az ünneplés az előadás alkalmából is erkölcsiekben és anyagiakban olyan le^z, melyet ez a derék művész méltán megérdemel. Autóbusz menetrend 1927 február 20-tól az Alföldi Első Gazdasági Vasút Körösladány—Köröstarcsa—Mezőberény, Békés—Békéscsabai vonalon a következő autóbuszok közlekednek: 5'30 1200 Körösladány indul 6"20 12*45 Köröstarcsa 13.15 Mezőberény piactér 1318 „ állomás 650 18 20 „ piactér 720 13 50 Békés 800 1430 Békéscsaba érk. 9 00 17 00 Békéscsaba indul 940 17.40 Békés 1015 Mezőberény piactér 1034 „ állomás 10'36 1810 „ • piactér 1100 18 40 Köröstarcsa 1145 19 30 ^Körösladány érk. Csatlakozások: Mezőberényben 10 óra 34 percnor Békéscsaba felé, 13 óra 45 peickor Budapest felé. A Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési vándorgyűlése A már eredetileg rosss tejelőállat a legjobb takarmányozás mellett sem válhat jövedelmezővé — A Tiszántúl egyes vidékein nem tenyészthető sikerrel a pirostarka szarvasmarha A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya Szolnokon vándorgyűlést tartott, amelynek jelentőségét legjobban bizonyította az a nagy érdeklődés, amely a gyűlés iránt volt tapasztalható. Kállay Miklós, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamira elnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy mindig a gazdatársadalom volt az, amely az országot a nehez időkben megmentette és gazdaságilag helyreállította. Rácz Lajos dr. kamarai igazgató beszédében utalt arra, hogy a kamara szarvasmarhatenyésztési politikájának gerince az, hogy megfelelő szarvasmarhafajta kerüljön a neki megfelelő vidékre, mert C3ak az esetben válik annak tenyésztése jövedelmezővé. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztését célozzák a kamara által létesített állattenyésztő egyesületek is, amelyek a kamara kapcsolatában és irányítása mellett működnek. Igen nagy súlyt helyez a kamara az állategészségügyi ismeretek elterjesztésére. A kamara előkészíti — ahol ezt a hefyi viszonyok indokolják — a szarvasmarhaállomény törzskönyvezését és szaktanárai utján gyakorlati tanácsokkal, takarmányozási rend előkészítésével fogja ennél a fontos kérdésnél felmerülő hibákat ellensúlyozni. Weiser Istváa dr. egyetemi tanár a fejőstehenek gazdaságos takarmányozásáról tartott előadást. Megemlítette azt, hogy minthogy a teje'őképesség az e«yedlől és a fajtától függő tulajdonság, a már erede tileg rossz tejelőállat a legjobb takarmányozás mellett sem válhat jövedelmezővé. Mészáros Jenő, a Nagykunsági Állattenyésztők Egyesületének elnöke a szarvasmarha fajták kérdésével foglalkozva reá mutatott arra, hogy a Tiszántúlnak vannak vidékei, ahol a pirostarka szarvasmarhát sikerrel tenyészteni nem lehet, mert az ottani viszonyokhoz alkalmazkodni nem képes• Kiiszka István, a Ssolnokmegyei Gazdasági Egyesület a'elnöke az értékesítés kérdésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy igen szükséges lenne, hogy a gazdatársadalom e kérdésiéi összefogva a közvetítő kereskedelmet kikapcsolja, mert ezáltal a mezőgazda ság és igy az állattenyésztés jövedelmezősége is emelkednék. Ne legyen az Andrássy uton teherforgalom Vértes dr. indítványa a képviselőtestület előtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőtestület legközelebbi ülése elé egy indítvány kerül, mely arra irányul, hogy a képviselőtestület mondja ki az Andrássy ut burkolatának kímélése céljából, hogy teheráruforgalom a jövőben az Ándrássy uíon ne legyen. Az indítványt Vérles Andor dr. térjesztelte be és abban arra hivatkozik, hogy a Horthy Miklós ut és Luther-ucca kikövezését épen azért határozta el a képviselőtestület, hogy a teherforgalmat az Andrássy útról az emiitett két uccára terelje, hogy ezáltal az Andrássy-ut költséges kövezetét megkímélhessék egyrészt a túlságos rongálástól, másrészt a teherjárművek által felhordott sártól. Az indítvány kétségtelenül helyes, azonban annak végrehajtása igen nagy nehézségekbe ütközik részben azért, mert ugy a Horthy Miklós-ut, mint a Luther-ucca kövezete már eleve ugy épült, hogy azon csak úgynevezett könnyebb jármüvek közlekedhessenek, részben pedig azért, mert az Andrássy uton az indítvány változatlan elfogadása esetén csak személyszállító jármüvek közlekedhetnének. Békéscsaba személyszállító forgalma még nem olyan nagyszabású, hogy kizárólag e célra egy olyan fontos útvonal foglaltassák le, mint épen az Andrássy ut. Megoldható lenne azonban a kérdés szigorú rendőri intézkedésekkel olyan formán, hogy a müutakon közlekedő sáros kerekű jármüvek gazdáit büntetnék s az úgynevezett nehézjármüvek közlekedését szabályoznák. El kellene tehát rendelni, hogy minden jármű kerekeit, amint müuthoz ér letakarítsanak a sártól, másrészt meg kell határozni azt a maximális súlyt, mellyel egy jármű bármelyik köves utunkon közlekedhetnék. Nagyszabásúnak Ígérkezik az iparosok hagyományos bálja (A Közlöny eredeti tudósitásaj Hirt adtunk már arról, hogy a csabai ipartestület hagyományos bálját február 26 án fogják megrendezni. A bálra már hetek óta folynak az előkészületek s a vigalmi bizottság Molnár János elnökkel élén serényen dolgozik a bál sikerén. Az idén a rendezőség különös sulyl helyez arra, hogy a bálon valamennyi iparos résztvegyen, hogy ezzel is ápolják azt óz öszszetartásf, melyre az iparos társadalomnak oly nagy szüksége van. De emellett számit a rendezőség arra is, hogy az ipartestületi bálon az idén is résztvegyen a város társadalmának minden rétege s éppe ezért a rendezőség a díszelnökök névsorát is már ennek a természetes és helyes elgondolásnak alapján állította össze. A bálát a Vigadóban február 26 án rendezik s hisszük, hogy annak az eddigieket messze felül muló sikere lesz. Idők futása Irta: Cbován 3ózsef Én, ki az életet oly vidám szemekkel Néztem egykor, Immár . . . megfáradék . . . Kedvem halott, reményem nincs [tovább, S ifjúságomnak bűbájos világa U^y szertefoszlott, Mint a délibáb . . . . .. Hervadt csokornak zörgő szára [mellett Kezembe hajtom sápadt homlokom S fájó kebelhl jártatom kezem' A szép emlékű selymes rongyokon. — Mi kéjgyönyörrel tölti el szivem' A víg mosoly ... már régen [elmaradt .. . S-helyem'... a szótlan „füzek" [árnyán Méltóbbnak érzem... csendbe*... [árván. Mint lágyan ringó „cipruslomb " [alatt... Török lóvásárlds Debrecenben Debrecen, február 18 Tegnap egy török katonai sorozóbizottság érkezett Debrecenbe, amely s török hadsereg részére vásárol lovakat. A napokban egy orosz katonai bizottságot várnak Debrecenbe, amely megkezdi az Oroszország részére engedélyezett 2800 ló vásárlását. 30—40 százalékot estek a tjadikölcsönkötvénijek Budapest, február 18. Bethlen István grót miniszterelnök ama kijelentésére, hogy szó sem lehet a hadikölcsönök valorizációjáról, az értéktőzsdén a hadikölcsönkötvények 30—40 százalékkal estek. Mulatságok Békéscsabán a következő időben és helyeken rendeznek bélat és táncmulatságot: Február 19-én: A Rudolf-reálgimnázium műsoros estje és diákbália a gimnázium tornatermében. Február 26 án : Az Ipartestület bálja a Vigadóban.