Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-15 / 36. szám

Egyes szám ára 8 fillér BÉKÉSMEG7EI KÖZLÖNY regény ajándéka 73-ik számú szelvény. 1927. II. 15. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk Elvestad s A REJTELMES KOCSI clmíi regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. SlŐfJaatcssl dljtUc : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : FUippínyi Sámuel Telefonsaim : 1 SserkcBstőiég és kiadóhivatal: Bék&csabáa

3 ÍI. kerület Forenc's Józseí-téí 20. »aám alatt. Hirdetés díjszabás nrerint. Ti budai református egijtjáz Beitjlen grófot választotta gondnokául Budapest, február 14. A budai református egyház tegnap tartott közgyűlésén egyhangúlag Bethlen István gróf miniszterelnököt választotta meg gondnokául, a budapesti református egyház pedig presbiteréül. A miniszterelnök, mint levelében irta, örömteljes készséggel fogadta el ez egyházi méltóságokat. 7f tiszti főorvos szerint a fővárosban 1552 influenzás beteg volt Januárban Budapest, február 14. A tiszti főorvosi jelentés szerint sem szombaton, sem vasárnap nem fordult elő spanyol influenzás megbetegedés. A régebben ápolt betegek közül négy halt meg. Januárban a főváros területén 1552 influenzás megbetegedés történt. A betegek közül 30-an haltak meg. Jilebelsberg március 2-án utazik Kómába Budapest, február 14. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter március 2-án Rómába indul, ahol szóvateszi az olasz tankönyvek reánk vonatkozó tévedéseit. 71 gazdák állatbeszerzési kölcsöne Budapest, február 14. A Nemzeti Bank hitelt bocsát a gazdák rendelkezésére állatbeszerzés céljaira. A gazdák 6%-os rátét fognak fizetni a kölcsönért. Tléger színtársulat nem játsziját Budapesten Budapest, február 14. A főváros közigazgatási bizottságának ma délelőtti ülésén Lázár Ferenc éles hangú felszólalásában tiltakozott ez ellen, hogy az egyik fővárosi színházban egy néger nevü társulat szerepeljen, mivel ez egyáltalán nem szolgálja a magyar kultura érdekeit. Sipöcz főpolgármester válaszéban kijelentette, hogy nincs tudomása a néger társulat szerepléséről, amihez természetesen a maga részéről sem járulna hozzá, azonban kijelentette, hogy szigorú vizsgálatot indit meg ebben az ügyben. Békésvármegye pótadója az országban a legkisebb Az alispán visszautasítja a vármegye gazdálkodását illető vádakat Gyuláról jelentik: Az alispáni jelentést bevezető részében már ismeitetfük, ezultal a jelentés rendkívül érdekes befejező részét hozzuk az alábbiakban, amely pedig vonatkozik a miniszternek a vármegyék könnyelmi^gazdálkodását illető megállapításaira. Az alispáni jelentés vonatkozó része a következőképen hangzik : „Illetékes helyen térgyalás a!á került az a tőrvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter ur terjesztett elő a törvényhatóságok háztartásának hatályosabb ellenőrzésére, A tárgyalások során nyomatékosan hangsúlyoztatok, hogy a vármegyei törvényhatóságok háztartási ügyeikben nem járnak el azzal a takarékossággal, ami kötelességük lenne s ennek aztan az a folyománya, hogy a vár megyék pótadója a bekebeli 1—7 százalek helyett egyes helyeken már 37 százalékig emelkedett. Nem tudom, hogy más törvényhatóságoknál mi a helyzet, de hogy Békésvármegyét abban a tekintetben, hogy háztartásának vezetésében nem jár el a legmesszebbmenő takarékossággal, nemcsak, hogy semmiféle szemrehányás nem illetheti, hanem előrelátó gondosságáért és lelkiismeretességéért elismerésre tarthat számot. Az igaz, hogy Békésvármegyében a békebeli 3 százalékos közigazgatási pótadó most már 12 és fél százalékra emelkedett, de annak az a magyarázata, hogy 1920 előtt az összes dologi kiadásokat, a vármegye által viselt 3 százalékos pótadó kivételével kizárólag az állam fedezte. Az 1920. év óta hozott törvények és a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek az összes dologi kiadásokat, ami most körülbelül 3500 millió, vagyis 280.000 pengő, egyszerűen a vármegyére hárították ét. Természetes tehát, hogy a pótadónak emelkednie kellett, ami tehát nem a helytelen gazdálkodásnak a következménye. A vármegye kötelessége, hogy háztartási költségvetésében a nyugdijterhek fedezéséről is gondoskodjék. Ez a nyugdijteher, sajnos, igen nagy (ezidőszerint évi 360000 pengő) és annak még fokozatos emelkedésével kell számolni. Az állam a nyugdijalap terveihez 1924. évig bizonyos hozzájárulást adott, azonban ez már két év óta megszűnt és azóta az összes terheket a vármegyének kell viselni. A másik oka a nyugdijleihek óriási szaporodásénak az, hogy ez 1925. év óta az életfogytiglani községi alkalmazottak is tagjai a nyugdíjintézetnek. Ezt is a felsőbb hatóság rendelte el, hogy a vármegyei nyugdíjintézet tagjai közül 77 községi, mig vármegyei nyugdíjas csak 53. Azt el kell ismernem, hogy a vármegyei háztartási költségvetésben a békebeli szükségletekhez képest több uj és jelentékeny kiadás mutatkozik, azonben ez valamennyi felsőbb hatósági rendeleteken és törvén}eken alapszik. Békésvármegyét illetően megállapítható, hogy pénzügyei a legrendezettebbek és pótadója az országban a legkisebb. Ebből az eredményből én is részt kérek magamnak, mert a takarékosságot nemcsak hangoztattam, hanem a gyakorlatban is érvényesi tettem, habár be kell vallanom, hogy igen nagy küzdelemmel, fáradtsággal és nem ritkán szembeszállva kicsinylésekkel és gúnyolódásokkal, amiknek az avatatlanok részéről ki voltam téve. Békésvérmegyében az utóbbi évtizedek alatt a vármegyei tiszti karban uj állás nemcsak hogy nem rendszeresittetet, hanem a létszámcsökkentés során a közigazgatás általános jóságának és gyorsaságának igen súlyos sérelmére több állás meg lett szüntetve. Ami végül a községek gazdálkodásával szemben felhozott panaszokat illeti, — itt is csak Békésvérmegyéről beszélek, — a felhozott panaszok nem helytállók, mert azok a támogatások és segélyek, amelyek eddig az állam terhét képezték, a szanálás során a községektől egyszerűen megvonattak és igy az összes községi alkalmazottak javadalma teljes egészében most már a községet terheli. Ezenfelül ujabb és óriási terhek egész tömege lett a községekre részben törvénnyel, részben pedig rendeletekkel reá zuditva. Azt sem lehet mondani, hogy a községi alkalmazottak száma több, mint a békeidőben volt. Mindezeket — fejezi be az alispán — azt hiszem teljes tárgyilagossággal és a tényeknek teljesen megfelelően, azért adtam elő, hogy mivel a vármegyékkel szemben a helytelen gazdálkodás vádja általánosságban emeltetett, bebizonyitsam, hogy ez a vád Békésvérmegyével szemben nem áll fenn, illetőleg az teljesen megokolatlan." A MAV üzletvezetőség nem törődik a közönség érdekeivel Még mindig nem válaszolt a munkások és diákok kérvényére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy már ismételten szóvátettük azokat a mizériákat, melyek a Gyuláról bejáró diákok és munkások amúgy is kellemetlen bejárásait még kellemetlenebbé és elviselhetetlenebbé tették. Az érdekeltek kérvényt adtak be a MÁV üzletvezetőséghez, azonban mindezideig a kérvényt még válaszra sem érdemesítette a szegedi üzletvezetőség. Most e tárgyban az alábbi levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur 1 Mint a Gyuláról Békéscsabára utazó munkások egyike, élénk figyelemmel kisérem jóindulalu támogatásét, mellyel b. lapjában a Gyuláról érkező személyvonatnak helyesebb beállításáért az ide utazó munkások és diákok, tehát a kultura és kenyér érdekében folytat. Eddigi ilyen irányú akciónknak semmiféle eredménye nem mutatkoziK. Közeledünk a szokásos májusi menetrendváltozás idejéhez, időszerűnek tartom szavunkat ez alkalomra ismét hallatni, bár őszintén szólva, sok reményem nincsen annak meghallgatáséhoz, mert nincsen szokásban az, hogy menetrend beállításnál az utasok érdekeit is figyelembe vegyék, holott talán azoknak is lenne némi közük hozzá. A mi ügyünk, hogy a diákok előadás, a munkások munkaidejük megkezdése előtt munkahelyükön legyenek és munkaidejük befejeztével otthonukba térhessenek, igen könnyen megoldható lenne az esetben, ha a jelenlegi vonatok közlekedési idején változtatni nem lehetne, egy motoros kocsi beállításával. E motorkocsi elindulna Gyuláról reggel 7 órakor, Békéscsabára érkezne 7 20 kor és 7'30-kor indulna tovább Békésföldváron át Békésre. Ezzel el lehetne érni azt, hogy Békéscsabáról Békésre is a reggeli órákban át lehetne utazni, Békésföldvárról az iskolásgyermekeket idejében Békésre szállítaná és nem kellene a Budapestre érkező békési utasoknak reggel 3 órától 7a8 jg Földváron vesztegelniük, hanem a mostani