Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-13 / 35. szám

2 STOLSMMI' KÍMBIY Békéscsaba 1927 február 13 A Népnevelési Bizottság előadásai Az iskolánkivüli népművelési Bizottság folyó hó 14-étől, hétfőtől kezdve folytatja a járványszünet miatt félbenmaradt előadásainak sorozatát. A februári piogramm a következő: Erzsébethelyen az áll. iskolában: Minden héttőn és pénteken felváltva egészségügyi és közismereti előadások. Egészségügyi előadások tárgya : Az emberi test. Lakás, ruházat, táplálkozás. Az alkohoizmus. A fertőző betegségek. A tuberkulózis. A nemi be tegségek. (Febiuér 21-én férfiaknak, febr. 22-én nőknek.) Előadó Kultsár Sándor" dr. városi tiszti orvos. Közismereti előadások : A közigazgatás, törvényhozás, községi önt örmény zat, választójog. Munkásbiztositas, gyermekvédelem. Adóíés, adótörvények. Ipari törvények, munkásvedelem. Előadók : Thaméssy Karoly dr. és Franciszky Lajos dr. városi aljegyzők. A Révay-uccai állami elemi iskolában : Minden hélfőn és csütörtükön. Ugyanazon egészségügyi és közismereti előadások, mint Eizsébethelyen. Előadók : Szalay Dezső dr. városi tiszti oivos és Thaméssy Káioly dr. városi aljegyző. A Szent László-uccai állami elemi iskolában : Minden hétfőn és szerdán. Ugyanazon egészségügyi és közismereti előadások, mint Erzsébelheiyen. Eiőadók: Vas Vilmos dr. városi tiszti oivos és Franciszky Lajos dr. városi aljegyző. Beiépődij nincs, a bizottság az előadásokon bárkit szívesen lát. Az előadások kezdete este 6 órakor. Az illetékes iskolák igazgatóságát ezulon is keri a bizottság, hogy növendékeik utján ez elöadasok közhirré tételeről gondoskodni szíveskedjenek. A c&abat piac A terménypiac szombati árai a következők: Buza 3200-3320, árpa 18-40-19 20, tengeri 180018 40, rozs 21'6(J—2240, kendermag 2010—20 80, napraforgómag 19 20—20'00, tökmag 3r20—32 00, zab 17 60—18 40, köles 12 80— 13'60. bab la 12 80-13 60 pengő métermázsánként. A lőkösha&ai kínvallatás utolsó jelvonása Budapestről jelentik : Élénk emlékezeteben van bizonyára még a csabai közönségnek az a rémes nyomozási história, melyet 1925 február 25-én Fiedler Pál rendőrfogalmazó egy, a lőkösházi vasúti állomáson elveszett 1000 leit tartalmazó levél felkutatása folyamán lejáratott s mely kínvallatásoknak Aufmuth József pályaőr, továbbá felesege és fia ártatlanul váltak halálos áldozataivá. A kir. kurta most vegsőfokon Ítélkezett ez ügyben es pedig akként, hogy a fobünös Fiedler Pál büntetését 5 és fel évi fegyházban, Sárosi rendőrét 3 evi fogházban, Pál György, Nagy László, Koos Illés rendőröket, akik a talpverő kínzásokat végezték, egyenkint 1 és féievi, Tyupondi rendőrét, aki a pofozást intézte, 9 havi börtönben állapította meg„ Ötven éves a csabai Városi Színház A jubileumot díszelőadással és nagyszabású ünnepléssel üli meg a város társadalma — Emlékezés a színház építőjéről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ebben ez évben érkezett el helyi kulturánk egy számottevő terjesztője és fejlesztő intézménye, a Városi Színház építésének ötvenedik évfordulója. A félszázados jubileum nem sokaknak jutott eszébe, azok azonban, akik városunk kultúrájának fejlesztésén munkálkodnak s akik éppen azért szemüket állandóan ezen a fejlődésen tartják, ezt a dátumot is feljegyezték és annak méltó megünneplésére készülnek. A jubileummal kapcsolatban nem lesz érdektelen, ha megem* lékezünk az építés körülményeiről és azoknak a nehéz viszonyoknak jellemzéséről, melyek Csaba akkori közéletének oly annyira jellemző sajátságai voltak s amelyek számtalan jelenségükben a maiakkal azonosak. A Városi Színház 1877-ben épült együtt a Vigadóval, tehát egy olyan időszakban, amikor a nemzet pénzügyi gazdálkodása a szabadságharc és olasz háboiuk után csak éppen, hogy eszmélt és kébuilségából feltápászkodni igyekezett. A nagy munkanélküliséget egyes széleslátókörü férfiak munkaalkalmak teremtésevei igyekeztek csökkente! i, olyan munkaalkalmakkal, melyek kizárólag helyi kulturális, vagy gazdasági érdekeket szolgálni voltak hivatottak. Ebben az elgondolásban fogant a színház és Vigadó építésének gondolata a többi városi épületével egyetemben. A széleslálókörü program készítését és annak keresztülvitelét nagyban segítette az a körülmény, hogy a váios mérnöke egy már ekkor is elismert tevékenységű, a nemzeti gondolatnak és kuítu rának lelkes bajnoka: Sztraka Ernő mérnök lett, kit 1861 ben a piac nyilt terén választott az akkor még község közönsége mérnökké. Az ő mérnöki működése alatt létesült Békéscsabának úgyszólván valamennyi számottevő objektuma. Sztraka Ernő maga is kiváló tervező s mint városrendező pedig a legeslegelsőrangu tehetségek közül való volt. Ö vezette le a város belterületén összegyűlt vadvizeket, fásitotta be az uccákat, utakat és a Köröscsatorna partjait. Ki ne emlékezne a mér kivágott, akkor mesz sze földön hires, gyönyörű nyárfasorokra a Gyulai-uton és a csatorna partján? A Széchenyiligetet az ó-temető helyén ő jelölte ki és fásitotta is részben, nem különben a Petőfi-ligetet is, az előbbit 1865-ben, az utóbbit 1882-ben. Sztraka Ernő tervezte és épitette a város ezidőszeiint is legszebb épületét, a városházát 1871—1873-ig, a Fiume szállodát, a járásbíróságot, a városi bérházat, a régi gimnáziumot, a régi Kakas szállodát, a városi kórházat 1864 ben, járdákkal 1868-ban látta el az uccákat és még ugyanezen esztendőben petróleumlámpákat állitfafott föl a főbb utvonalakon. 1877-ben érkezett el a szinhéz építésének ideje. A színházat ugyan nem Sztraka Ernő tervezte, ellenben azt Halmay nevű építész tervei után ő épitette fel s az állott is változatlanul egészen 1913-ig, amikor is annak átépítése vélt szükségessé. A fentemiitett nagy beruházások a gazdák körében nagy elkeseredést okoztak s miután Sztraka Ernőnek tulajdonították a nagyarányú építkezések révén előállott közterheket — őt a megyebizott ségból kibuktatták, ami aztán Sztraka E:nöt annyira elkeseritette, hogy a városi mérnöki állásáról is lemondott. Amint létható, a történelem ismétlődik. Ma is ugyanazok a viszonyok, mint a fönnebb vázolt esztendőkben s ma is épen a gazdák azok, akik szerfelett aggódnak a nagyarányú épitkezesek miatt, de épen a mult lehet számukra megnyugtatás arra nezve, hogy a hasznos beruházások sohasem jelenthetnek olyan terheket, melyek egy bizonyos idő után ne mint haszon jelentkezzenek. A sicinház egesz történetét és a jubileumi ünnepségekről szóló beszámolónkat egyik legközelebbi számunkban hozzuk olvasóink tudomáséra. A városi tanács ülése A február hó 11-én tartott tanácsülésen a következő ügyek lettek elintézve: Iparigazolványt kaplak : Özv. Nagy Lajosné piskótasütő, Hursán György órás, Flender János baromfi kereskedő, Falta Jenő méhészeti cikkek kereskedese és Sepsey András motorikus favágó és morzsoló iparra. Tartózkodási engedélyt véleményezett Fabrici l ona, Rohosinszki Gergely, özv. Pataki Alajosné és Dodek István külföldi honosok részére. Helyhatósági engedélyt kapott bodé felállításra: Özv. Flóra Károlyné. Építési engedélyt kaptak :Szkaliczki Ferenc, Benyó János, Falta Jenő, Dudás Ferenc, Félix József, Nóvák György, Körmöczi Ferenc, Frankó András, Resicza János, Kvasz Mátyás és Sztankó Ádám. Telekeldarabolési engedélyt kapott Kohn Zoltán. A Jókai-uccai lakosok kérelmére elhaiározta a Luther-ucca folytatásában gyalogáljérót létesít a Jókai-ucca páros oldalához. * Felhívjuk az építkezők és építtető mesterek figyelmét, hogy még mielőtt az építkezéshez meszet, cementet, elszigetelőt és kátránypapirt beszerezné, a saját érdekében forduljon Grünwald Mór építési anyagkereskedőhöz, hol a fenti építési anyagokat a legolcsóbban szerezheti be. Telefon 86. A megvásárolt árukat díjmentesen házhoz szállítjuk. GyőzfeA a kantoni csapatok London, február 12. (Wolf) Sanghai jelentés szerint a kantoni csapatok súlyos vereséget mértek Szun Csuan Fangra. Hír szerint Szun-Csuan-Fang fővezére otthagyja az északi csapatokat és csatlakozik a déli csapatokhoz. Kielégítő eredménnyel folyik a gőzfürdő kútfúrása Szombaton délelőtt a polgármester vezetésével bizottság járt kínra a gőzfürdő telepén, hogy megtekintse a folyamatban levő kútfúrási munkálatokat. A bizottság megelégedéssel győződött meg arról, hogy a már elkészült kut várakozáson felül bővizű, ugy, hogy ha a már befejezéshez közeledő harmadik kut is hasonló vízmennyiséget fog adni percenként, ugy a megkövetelt 4(0 liter vizet a 120 méteres mélységnél is eléri s nem lesz szükség mélyebb fúrásra. A percenként nyert 400 liter viz mindenesetre olyan mennyiség, mely mér minden fennakadás nélkül biztosítja a fürdő zavartalan üzemét. Mezopotámiában 6000 éves buzamagvakat talaltak Szarvason meg 6 eser éves kalászrajzoka t A világsajtót egy művelődéstörténeti szempontból rendkívül érdekes lelet foglalkoztatja legújabban. Ugyanis az oxfordi egyetem professzora, Langdon régészeti kutatásokat végez a Mezopotámiában s a napokban egy velünk, ősrokon kulturnéptől, az egykor szumiroktói lakott helyen, vörösre és feketére mázolt agyagedényt hozott felszínre, melyben félig elszenesedett buzamagvak voltak. Megállapítást nyert, hogy az eddig ismert legrégibb buzalelet ez a föld kerekségén s legalább is 6000 éve?. Bennünket, magyarokat korántsem érintene olyan közelről ez a felfedezés, ha a mi Alföldünk kellős közepén, Szarvason,áz úgynevezett Szappanos-halmon^, továbbá gróf Bolza Géza földbirtokos halásztelki birtokán levő halomból nem kerültek volna elő a csiszolt kőkorból származó & szintén mintegy 6000 esztendős gabonakalász rajzok, barnára és cinóbervörösre festett agyagedénytöredékeken. Egyik-másik kalászvéset meglepő pontossággal és» ügyességgel ábrázolja a kétsoros árpát (közönséges vagy őszi árpa, latin neve: Hordeum vulgare L.) A kalász világos ábrázolására a kőkorból eddig csupán egy adaV van, ez a világhíres délfranciaországi, Lourdes melletti barlangban lelt csontfaragvény, mely iramszarvas agancsából készült s

; gabonakalászt ábrázol. A szarvasi kalászrajzok a hazai és a külföldi irodalomban páratlanul álló leletek s művelődéstörténeti jelentőségük hazánk területére megbecsülhetetlen s tudományos értékük semmivel sem kisebb a mezopotámiai szumir buzaleletnéL Szinte érthetetlen dolog, hogyha külföldön néhány szem őskori búzát lelnek, a világsajtó foglalkozik vele s a tudomány mohó érdeklődéssel veti ró magát, ellenben a gebonakaiászok hasonkoru művészi ábrázolása* a mezőgazdasági őskultura eme rendkívül becses emlékei még ez. ország határain belül is csak a laikusok körében tud futó figyelmet kelteni s a külföldhöz kell fordulni vele, hogy itthon is észrevegyék. (K.EJ