Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-04 / 27. szám

2 HFFIKFISHEGYEI KÖZLÖH* Békéscsaba 1927 február 4 A tisztifőorvos jelentése szerint Budapesten nincs uj beteg A csabai influenzáról nem vesz tudomást a jelentés Fényesen sikerült a leányegyesületi jelmezbál Kedden este rendezte meg az evangelikus leányegyesület szoká­sos bálját, mely ezúttal jelmezbál volt. A leányegyesület tekintettel a nehéz anyagi viszonyokra, he­lyes elhatározással kikötötte, hogy a jelmezek kizárólag olcsó anyag­ból dominószerüen készítendők. A jelmezek 90 százaléka be is tartotta a feltételeket s alig akadt egy kettő a bálon, mely azoknak nem felelt meg. De más szempontból is helyes­nek bizonyult a leányegyesület elhatározása és pedig azért, mert a dominó kikötése szebbnél-szebb megoldásokra vezette a leány­sereget s ennek köszönhető az, hogy az aránylag egyszerű dominó különböző megoldásai valósággal szenzációs kreációkat eredmé­nyezlek, melyek ha nemesebb anyagból készültek volna, még a főváros legelőkelébb báljain is feltűnést keltettek volna. A fél 10 óra tájban felvonuló mintegy 40 domino jelmezes pár olyan festőien szines képet nyújtott, hogy a nézők nem tudtak hova lenni a csodálkozástól. A jelmezek túlnyomó többsége Podsztrelen Gizi jóizlését dicséri. A felvonulás után tünt ki azon­ban, hogy a leányegyesület veze­tősge egy hibát is követett el ne­vezetesen azt, hogy kimondotta a dominók éjfélutáni detronizálá­sát, ami aztán arra vezetett, hogy mindenki ugy is öltözött hozzá. Igy aztán 11 óra tájt már olyan melegük lett a dominóban tánco­lóknak, hogy kénytelenek voltak még szünóra előtt megszabadulni tőle. Pedig ha megfelelő módon C3ak dominóhoz öltöztek volna, ugy táncolhattak volna benne akár reggelig is, ami mindenesetre ki­sebb költséget okozott'volna a lá­nyoknak. Ennek tulajdonitható egyébként az is, hogy a mostani bálon megközelítőleg sem voltak annyian mint tavaly. A haigulat azonban igy is pompás volt s a bél a reggeli órákig tartott.! Hová kell végül azonban ten­nünk egy ugylátszik állandósuló jelenséget, nevezetesen a fiatal emberek furcsa magatartását, aminek nem elég indokolása az, hogy az uj táncok megtanulása nem áll módjukban, mert hiszen a csárdásnál sem igen volt tapasz­talható részükről nagyobb érdek­lődés. Jól jegyezze meg pedig fi­atalságunk, hogy mig ő álmosan vár, (mire vár ?) az ifjúság elsuhan es — nem jön vissza többé soha . . . A Békéscsabai Kisgazda Egylet közgyűlése A Békéscsabai Kisgazdák Egy­lete 1927. évi február hó 6 ón, vasárnap délután 2 órakor rendes évi közgyűlést tart saját helyisé­gében a következő tárgysorozat­tal; 1. Elnöki jelentés. 2. Jelentét az egylet évi működéséről. 3. Szám­vizsgálóbizottság jelentése. 4.Tiszt­ujitás. 5. választmányi tagok vá­lasztása. 6. Indítványok. A Kisgazda Egylet vezetősége nzuton is felhivja a tagokat, hogy lehetőleg teljes számban vegye­nek részt a közgyűlésen, amely mint minden évben, az idén is szép impoiáns és sima lefolyású lesz Budapest, február 3. A tisztifő­orvosi hivatal jelentése szerint kedden egyetlen uj spanyol in­fluenzás megbetegedés sem történt. A régebben bejelentett betegek közül meghalt 3. Szerdán egy spanyol influenzás megbetegedést jelenteltek be. A régebben ápol­tak közül meghalt 2 beteg. A vi­déki városok közölt Miskolcon van legnagyobb influenzajárvány, ahol ujabban két inf uenzás halál­eset fordult elő. Diósgyőrön az iskolásgyermekek 50—60%-a be­teg, ezért azzal a gondolattal fog­lalkoznak, hogy mint Miskolcon, itt is bezárják az iskolákat. Hód­mezővásárhelyen is főleg az isko­lákban van sok influenzás beteg, de növekszik az influenzások száma a felnőttek között is. Sze­geden viszont a megbetegedések száma napról napra csökken. egy mesejátékból s novelláiból olvas fel Móricz Zsigmond. A lélek mélységeibe és magassá­gaiba viszi hallgatóit az iró cso­dálatos őserejü művészete, káp­rázatos léleklátása. Közben Si­monyi Mária ad elő néhány ver­set és drámarészlelet. Végül, hogy az est skálája teljes legyen, az izes magyar humor szólal majd meg egy pár apró novellában, amelynek Móiicz oly hasonlítha­tatlan mestere. Aki őszinte és értő barátja az irodalomnak s az előadóművé­szeinek, annak nagy lelki gyö­nyörűséget fog szerezni a nagy és meleg sikerrel biztató est, amelyre a jegyeket Gesmey könyv­kereskedése áru-útja. Népmozgalmi kimu­tatásunk január hóról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közegészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban a városunkban is fellépett influe zajárvány mi itt rosszak voltak. A város lakos­ságának legalább a fele több­kevesebb mértékben keresztülesett a náthalá^on. Szövődményes in­fluenza 43 esetben fardult elő 8 halálozással. Halált csak gyenge szervezetű egyéneknél okozott. Az iskolákat az alispán 10 napra bezáralta. A természetes szapo­rulat 20 volt. Leggyakoribb halál­okok az aggkori végelgyengülés, tüdővész, tüdőlob és influenza voltak. A fertőző betegségek kö­zül roncsoló toroklob 3, vörheny 9, hasinagymáz 2, gyermekágyiláz 1, szövődményes influenza 43 esetben fordult elő. Halálozást csak ez utóbbi okozott 8 esetben. Született összesen 115, fiu 64, leány 51. Ezek között volt holt­szülött 5, törvénvte'en 11, ikrek 2 pár. Háza-ulí 20 pár. Meghalt összesen 95, finemü 46, nőnemű 49. Nem orvosoltatott 7 éven aluli 3, 7 éven felüli 5, összesen 8 AÍ életkort tekintve: Halva­született 5, 0-1-ig 16, 1—5-ig 8, 5—10-ig 4. 10-20 ig 2, 20-30 ig 7. 30-40 ig 5, 40—50-ig 6. 50— 60 ig 7, 60-70 ig 6, 70—80-ig 18, 80-93 ig 10, 90-100 ig 1. A kórnemekre nézve: Aggkori végelgyengülés 18, tüdővész 9, tüdőgyulladás 9. influenzás tüdő­lob 8, halvaszületett 5, veleszüle­tett gyengeség 4, rángógörcs 2, veselob 2, csontvelőgyulladás 2, bélelzáródás 1, tüdőlályog 1, bőr­rák 1, gyomorrák 2, himvesszőrák 1, méhrák 1, gyermekhüdés 1, tüdőlé^dag 1, bélgümőkór 1, máj­lövés 1, agyguta 3, tüdőhurut 2, szivizomgyulladás 2, szivizomelfa­julás 1, szerviszivbaj 1, agyhártya­gyulladás 2, gerincvelőlob 1, cu­korbaj 1, májelfajulás 1, tüdővi­zenyő 1, vitustánc 1, hashártya­gümőkór 1, bélhurut 2, medence­genyedés 1, genyvérüség 1, me­revgörcs 1, mandulalob 1, vele­született bujakór 1, agybujakór 1. Mulatságok Békéscsabán a következő idő­ben és helyeken rendeznek bálát és táncmulatságot: Február 6 án az ács és kőmű­ves ifjúság bálja a Vigadóban. Február 12-én a Nípegylet bálja a Vigadóban. Zürichben a magyar pengőt 90.90-el jegyezték. Kibocsájtották a „Csaba" labdarugó egyesület részjegyző iveit Sikeresen indult a részjegyzés (A Közlöny eredeti tudósítása) Szerdán eélután tartotta meg ülé­sét a „Csaba" professzionista fut­ball egyesület alapításának elő­készilőbizottsága a Kereskedelmi Csarnok helyiségében. Az ülés, melyen Kővári Jenő elnökölt, le­tárgyalta Sebestyén Lajos indítvá­nyát is, melvet azonban nem fo­gadott el. Sebestyén inditván/a ugyanis bár rendkívül jól átgon­dolt tervszerint akarná az uj egye­sülést létrehozni, mégis annyira ideális és a reális követelmények­nek annyira meg nem felelő, hogy azt a mai viszonyok között meg­valósítani lehetetlen. Azelékészitőbizotiság épen azért elfogadta Kővári javaslatát, mely pusztán reális alapokon, üzlet­szerűen épült fel. A profi alaku­lás eszerint függetlenül létesülne a három csabai egyesülettől és pedig azon az alapon, melyet a részjegyzés biztositana szá nára. Ennélfogva részjegyzésaláiráii ive­ket bocsájtotlak ki. melynek ered­ményétől függ az hogy lesz-e profi C3apat Csabán, vaíjy sem. Egy részjegy ára 24 pengő s be­fizethető 12 havi egyenlő részle­tekben is. Mint értesülünk, a részjegyzés nagyszerűen halad s csüiörtök délig több mint 200 részjegyalá irás történt. totta. Ha ezek a tárgyalások be fejezést nyertek, az összes érde­kelteknek módjukban lesz a ren­delettervezethez újból hozzá­szólni. A mérnöki kamara rendelettervezete Ismeretes, hogy a tavaly meg­alakult mérnöki kamara egy ren­delettervezetet készített a kamara tagjai részére fenntartott munká­latokról és ezt azzal a kéréssel terjesztette be Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszterhez, hogy azt a minisztertanáccsal való elfogadtatás ulán rendelet formá­jában bocsássa ki. A miniszter a tervezetet hozzászólás végett meg­küldötte az ipari érdekképvisele­teknek, amelyeknek körében a tervezet élénk ellenszenvet váltott ki főleg azért, mert nagyon sok olyan ipari munkát, amelyhez mérnöki tudás nem is szükséges, a kamara tagjai részére akar ki­zárólagosan fenntartani. A tervezetre vonatkozólag a szegedi kamara azt a véleményt terjesztette a miniszter elé, hogy maga részéről szükségesnek látja ugyan a mérnöki munka fogal­mának pontos körülhatárolását, de túlhajtott igényeinél fogva ezt a rendelettervezetet átdolgozásra ajánlja. Kérte egyúttal a kamara, hogy az átdolgozott tervezetet, amely már a minisztérium állás­pontját fedi, küldessék meg az érdekképviseleteknek ujabb hozzá­szólás végett. Időközben Budapesten a mér­nöki kamara és az ottani érdek­képviseletek között közvetlen tár­gyalások indultak meg ennek a tervezetnek az átdolgozására, miért is a miniszter a vélemény­adásra eredetileg kitűzött január 15-iki határidőt meghosszabbi­Möricz Zsigmond előadóestje Csabin (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jeleztük már, hogy az Aurora­kör agilitásából ritka irodalmi él vezetben lesz része e hó 7-én városunk közönségének, mikor Móricz Zsigmond, az élő magyar irók egvik legnagyobbika felesé­gével, Simonyi Máriával, a nagy­szerű tehetségű színművésznővel egy előadóestét tart a városháza nagytermében. Az előadóest első felében a szétszakadt magyarság legnagyobb problémáiról szól a magyar föld és nép utolérhetetlen meglátója. Móricz ugyanis nem­régen utazta be a Felvidéket és Erdélyt. E súlyos benyomásokkal tele utján szerzett érzései és han­gulatai szívszorítóan, de egyszers­mind felemelően fognak hatni a hallgatóságra. Mély szomorúsá­gokon, furcsa helyzeteken és tréfás ötleteken át a megnyugvás és elbizakodás partjaira viszi Mó­ricz a hallgatóságot az ő sajáto­san zamatos, éleslátásához mélíó izes előadásával. Ugyanebben a tárgykörben mozog Simonyi Mária első száma, aki az írónak „A gyermek haza megy" c. mélysé­ges nosztalgiával telt ihletes ver­sét mondja el. Az est második részében egy készülő uj regényéből, továbbá

Next

/
Oldalképek
Tartalom