Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-28 / 22. szám

2 BfiKfi&MEcnrai KQ%$Mm Békéscsaba 1927 január 28 Mozgalmasnak ígérkezik a Kereskedelmi Csarnok vasárnapi közgyűlése Érdekes inditvány az egyfázisú forgalmiadé sürgetése tárgyában | tatni az egyfázisú forgalmiadó ; sürgetése tárgvában. Tudvalevő, hogy az egyfázisú forgalmiadó tárgyóban összehívott ankét azért nem tudott dűlőre jutni, mert a gyáripar és a kereskedelem az adó kulcsát é3 lerovásának mikéntjét illetőleg nem tudott megegyezni. Azóta a kiskereskedőket az a nagy meglepetés is érte, hogy a jelenlegi viszonyok közölt a forgalmiadót alig lehet a vevőre áthárítani. Az indítványozó most olyan országos akció megindítását akarja, hogy a kereskedők egyöntetűen tagadják meg a nagykereskedőnek a forgalmiadó fizetését, amit a nagykereskedők természetszerűleg kénytelenek lennének a gyárossal szemben is követni s ezzel a gyáripari kényszerifenék, hogy ő is az egyfázisú forgalmiadó bevezetése mellett foglaljon állast. Az érdekes indítvány kétségkívül élénk vitára fog alkalmat nyújtani. A másik indítványt Révész Jenő teszi az idegen házaló cégek erélyes megrendszabályozása tárgyában. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok évi rendes közgyűlését, amelyet a tisztújítás következtében a szokottnál is nagyobb érdeklődéz előz meg. A Csarnok tagjainak egy része ugyanis szereiné azt>ha az elnökség felfrissülne és a fiale'ebb nemzedéknek is akliv rész jutna az érdekképviselet vezetésében. Ezért már a választmányban keresztülvitték, hogy az elnökség alapszabálymódositással egy ujabb ügyvezetőelnöki állás megszervezését fogja javasolni, amelynek betöltésével ez a kívánság kielégítést nyerne. Ugyancsak megreformálja az ügyvezető-főtitkári ügykört is és egy állandó titkári hivatalt óhajt szervezni. Amellett korszerűen módosítani akarja az egyesületnek immár másfélévtizedes, sok tekintetben elavult alapszabályait. A közgyűlésre a megállapított határidőig két indítvány is érkezett be. Érdekes Csillagt' Márton indítványa, aki egy uj, energikus kísérletet szándékozik megindiKavarodás a cukor ára körül A kiskereskedelemben nem cukorkartell hangulatkeltő (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban leközöltük a MTI egy táviratát, mely egyébként az összes fővárosi és vidéki lapokban is megjelent s mely a cukornak, főként a kiskereskedelemben való jelentős olcsóbbodásáról számolt be. A távirat szerint a cukor világpiaci ára az utolsó napok folyamán kissé visszament és a hazai cukorgyárak, amelyek ez áralakulás terén a cukor világparitását szokták követni, mérsékelték a cukor belföldi árait is. A gyári ár csökkenése magával hozta a cukor nagybani érának olcsóbbodását is és ennek hatása ala't a közönség a detailforgalomban olcsóbban vásárolhatja a cukrot. A cukor nagybani árát forgalmié ló nélkül a következőkép állapítottak meg a nagykereskedők: kristálycukor kilónként 1.255 pengő, a kockacukor 1.34 pengő. A detailforgalomban a cukor óra a közönség számára most a következőképpen alakul: kristálycukor 1.30, kockacukor 1.40 pengő kilónként az alacsonyabb cukorárak mór életbe is léptek. Eddig a távirat. Igaz az, hogy a kartell a cukor nagybani árát métermázsánként egy és fél pengővel mérsékelte> ami azonban oly minimális mérséklés, hogy az a kiskereskedelemben egyáltalán nem juthat kifejezésre, mert ez mindössze másfél fillért tenne ki kilónként, ha a kiskereskedő 100 kiló cukor ból tényleg 100 kilót tudna kimérni. Csakhogy nem tud, mert a cukroszsákot is cukorként kell megfizetnie, szállítási köitséget is lett olcsóbb a cukor — A távirata önmaga mellett kell fizetnie, miért is a másfél fillér töredékfillérre csökken. Ds nem is itt van a hiba, hanem ott, hogy a kérdéses táviratot egészen bizonyosan nem a kereskedők tették közzé, mert ők igenis tudják, hogy a cukrot nem adhatják 1.30 és 1.40-es detail árakon akkor, amikor a nagyban vásárolt cukor ára 1.255 és 1.34 pengő kilónként és forgalmiadó nélkül. Éppen azért nem tévedünk, amikor ezt állítjuk, hogy a híradás nem egyéb, mini a cukorkartell hangulatkeltésre szánt reklámja önmaga mellett, ennek e cukorkartellnek, melyet éppen e közelmúltban támadtak élesen indokolatlan áremelése miatt. M03Í ilyen porhintéssel akarja eloszlatni drágitási ügyének ódiumát. Mi pedig nem tudunk egyebet ezekutón tenni, mint bosszankodni azért, hogy derék kereskedőinknek sok bosszúságot okoztunk, habár akaratlanul is azáltal, hogy a közönség az általunk közölt árakon akart cukrot vásárolni s egyúttal közöljük olvasóinkkal, hogy fájdalom: a cukor caak nem lett olcsóbb. — Kedvezményes áru vasúti jegyet kapnak a rokkantak. A népjóléti minisztérium értesítése szerint a kormány az illetékes tényezők meghallgatása után ugy döntött, hogy a 100 százalékos hadirokkantak részére a folyó évtől kezdve vasúti Arcképes igazolványt ad ki. Ei a kedvezmény azonban esek a 100 százalékos rekkanlakra terjed ki. Nem kell bevonni a munkakönyvet iparengedély kiadásánál Az iperigezolvány kiadásénak a munkakönyv bevonásával való kapcsolete tárgyában e kereskedelemügyi miniszter a 93308— 926. szám alatt kelt elvi haíároza'ában a következőképen rendelkezett. Az 1922. évi Xli. t. c. 72. § a szerint a kiadott iparigazolvány elveszti hatályát, ha annak tulajdonosa iparát egy éven ét egyfolytában nem űzi. E rendelkezés folytán az iparos bármikor megleheti azt, hogy iparának gyakorlásával hosszabbrövidebb időre felhagv és mint segéd munkába lép. Ez a lépés nem vonja maga után az ipar igazolvány hatálytalanná válását, sem azt a kötelezettséget, hogy az ipar gyakorlásának abban hagyását be kellene az iparosnak jelentenie, mert az iparigazolvány csak az ipar gyakorlásának egy éven át szüneteltetése esetén veszíti el hatályát. A törvényben biztosított erre a lehetőségre tekintettel nem rendelkezhet tehát aziránt, hogy az iparig azolvány kiadása alkalmával a munka könyvet be kell vonni és mindaddig iparható3ági őrizetben kell tartani, amig ez iparigazolvány akár ez ipar gyakorlása abbanhagyásának bejelentése, akir az ipar gyakorlásálak egy éven át szüneteltetése következtében hatályát nem veszti. Abban az esetben ugyanis, ha ily értelmű renrendelkezís adatnék ki ezzel az idezett törvényi rendelkezéssel ellentétben elvoiatnék az iparostól az a jog, hogy az ipi igazolványa hatályának érintése nélkül egy éven át szünetelte hesse iparának gyakorlását és ezalatt más foglalkozáshoz láthasson eselleg segedi minőségben munkába állhasson, mert az iüelő jog szerint uj munkakönyvet nem kaphatnak, miután nem lelne olyamak tekinteni, mint aki munkakönyvét elvesztette. Az elvi határozat a fent említett októl elekintve, még felsorolje azokét a körülményeket is, amelyek miatt ezt a jogot az iparostól elvonni nem lehet. Sikkasztásért 1 hónapi fogházra itélték

y mert a bizományi áruval nem tudott elszámolni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes itéietetet hozott most a szegedi kir. törvényszék Cz. B. férfiszabó ellen, aki Csanádmegye egyik köz elfekvő községében textiláruk eladásával foglalkozik. A szabó egyik békéscsabai kereskedőtől eladásra bizományba átvett mintegy 7 miliió korona értékű texlilárut. Az árut értékesítette, a pénzzel azonban nem tudott elszámolni. Feljelentésre meginduii ellene a bűnügyi eljárás és a szegedi kir. törvényszák dr. Balázs Sándor ügyész vádja alepján sikkasztás vétségében mondotta ki bünöánek és ezért 1 hónapi fogházra ítélte. Köteles amellett a megkárosított csabai kereskedőnek az okozott 6 millió 762 ezer korona kárt végrehajtás terhe alett 15 nap alatt megfizetni. A bíróság érdekes indokolásában kimondja, hogy a vádlottnak az a cselekménye, hogy bizományi árut eladásra átvett s annek eladásából befolyt összeggel nem számolt el, a sikkasztás büntetténeK tényálledéki elemeit foglelje magában. — Galvanizálják a Normafát. A budei hegyek legendás emlékű nevezetessége, a Normafa, az idők folyamán ennyire megrongálódott, hogy a csonka törzs pusztulásától lehet tarteni. Több terv merült fel a Normafa megmentésére, legújabban az, hogy galvenizálással fogják e vén fatörzset konzerválni. Terv szerint az ilyképen megmentett Normafa fölé görögstilü pavillont emelnek, melybe pihenőpadokét is helyeznek. Ingatlanforgalom Békéscsabán ez elmúlt héten a következő ingetlenok cseréltek gezdát: Galó Márton 1412 négyszögöles nagyréti szántóját megvette Hankó András és neje Davidosz Mária 100 q búzáért. Özv. Hrabovszki Mihályné Bolyanszki Mária és 4 társa eladták I., Etkel ucca 16. sz. ház n/i2 részét özv. Kovác* Pálné Vrbovszki Mária. Kovács Pá! és neje Szaszák Zsófié 825 q búzáért. Povázsay Györgyné Hrabovszki Zsófia I., Erkel ucca. 16. sz. ház V12 részét eladta Özv. Kovács Paine Vrbovszki Máriának, Kovács Pál és neje Szaszák Zsófiának 75 q búzáért. Botyánszki Pál Haan ucca 14. számú házét megvette Bakos Mátyásné Boros Judit 16.000 P. Weiszenbeck Dines és neje Laczkó Mária Sip-ucca 5. számú házát megveite Mázán György és neje Podszírelen Erzsébet 8000 P. Ledzinyi János 1086 négyszögöles kereki szántóját megvette Adamik Mihály és neje Szikora Judit 84 q búzáért. Bagyinka Máíyás 1521 négyszögölnyi nagyréti szántóját megvette Kraszkó Pál és neje Lakos Ilona 1600 P. Brüller Ármin és neje Weber Júlia 252 négyszögöles beltelkes házhelyét megvette Mikló János és neje Petneházy Eszter 1169 P 28 fill. Lipták Pál eladta 535 négyszögöles felsőnyomási szántóját Osgyán János és neje Uhrin Judit 40 q búzáért. Pataj Mihályné Osgyán Erzsébet V., Zsigmond ucca 1. sz. házának V12 részét megvette Kerepeczky Mátyás és neje Osgyán Judit 10 q búzáért. Kesjár János eladia 2 hold 1200 négyszögöles fürjesi szántónak V» részét Hugyecz Pálné Burkus Máriának 65 q búzáért. Csicsely Andrásné Bagyinka Dorottya 4 hold 116 négyszögöles kereki szántójának ih részét megvette Dobróczki Pál 70 q búzáért.