Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-17 / 236. szám

2 líMsffiMnn wtmmm Békescsaoa, 1926 október 17 vmmm ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPŐRAKTÁRA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt A Nagy választék elsőrendű kézimunka férfl, női és gyermekcipőkben Szines sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — Mérték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a legrövidebb időn belül készülnek. heltségek kívánságára a pályaudvarok mellé építendő tároló berendezésekre gabona, tej és egyéb cikkek részére. Ugyanezen beruházásokkal szorosan kapcsolatos vállalatok, szövetkezetek (sajtgyárak, tejszövetkezetek, terménykereskedők és gazdaszövetkezelek) is kaphatnak a tőkecsoporttól kedvező feltételek mellett kölcsönt, ami azt mutatja, hogy ugy a tőkecsoport, mint Sármezey szeme előtt hatalmas koncepció lebeg. Ugyanezekből következik az is, hogy nemcsak a vasúthálózat megépítése a cél, hanem egyúttal annak kitűnő jövedelmezősége is, ami pedig lermészetes erővel fogja előre lendíteni általános gazdasági helyzetünket, mert az idejében szállítható és jól tárolható termények, tejtermékek, baromfi és állatszállítások stb. olyan lüktető életet jelentenek a megyére, melynek jotékoy hatása ipamnkra és kereskedelmünkre elmaradhatatlan. Bizonyos, hogy a vasúthálózat kiépítése gyárak, üzemek létesítését is magával fogja hozni, munkát juttatván ezzel is a munkás kezeknek. De már maga az építés is rengeteg munkaalkalmat jelent, ugy hogy közállapotaink javulása már az első lépésnél várható. Ami Békéscsaba és Gyula helyzetét illeti a vasúthálózatban, egyiknek vonala sem veszélyezteti a másik gazdasági érdekeit, sőt ellenkezőleg támogatja, mert ezek a vonalak is szerves egésznek a részei s ennek az egésznek amúgy is Békéscsaba a természetes középpontja. De nem veszélyezteti az egész vasútépítési leiv más vasutak érdekeit sem, mert annak semmi akadálya nincs, hogy például az AEGV a végzendő munkából annyit vállaljon, amennyit elvégezni és kezelésben igazgatni tud. Nagy várakozással nézhetünk tehát az érdekeltségek novemberi tanácskozása elé, mert akkor fog eldőlni, hogy vasutszegény vármegyénk egy századdal előbbre jut-e, vegy sem ? Csatornázzák as Irányi-accat Vértes dr. indítványát magáévá tette a tanács (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megirtuk mult heti egyik számunkban, hogy Vértes Andor dr. előterjesztéssel fordult a város tanácsához, abból a célból, hogy a város saját költségére készíttesse el az Irányi-ucca csatornázatát és azt kapcsolja be a most épülő főcsatornába. A városi tanács az előterjesztést magáévá tette, amiről a következő határozat tanúskodik ; A városi tanác3 a városi bérépületek szennyvizének elvezetése érdekében épülő szabadalmazott rendszeiü derilő berendezések lé tesitésével az uccabeli érdekelt háztulajdonosok részéről a vérosi csatornahálózathoz való csatlakozás iránt megnyilvánult élénk érdeklődésre, valamin! arra való tekintettel, hogy a csatornázás e részének létesítésével állandó panasz tárgyéul szolgáló hiányokon is segit s ezzel fontos közegészségügyi vonatkozású előnyöket ér el, kimondja, hogy a csatornavezetéket az Irányi-uccától kiindulóan a Verbőczy-uccán át saját költségén építi meg. Ennélfogva figyelemmel azon negy előnyökre, melyeket az érdekeli háztulajdonosok az által nyernek, hogy a csatornavezetékhez közvetlen bekapcsolódhatnak, kimondja, hogy az ezután csatlakozni kivánó háztulajdonosoknak a város által épített csatornához való csatlakozásra szóló engedélyt előzetesen fizetendő 150 pengő csatlakozási dij és ezenkívül évi 10 pengő közterület foglalási dij ellenében adja meg. A csatlakozási dij a tényleges bekapcsoláskor egy összegben azonnal, a területfoglalási dij évente január ho 15 ig fizetendő a város pénztárába. Világgazdasági krizisjelenségek Irta : dr. Melczer József. Sajátságos, hogy Anglia, mely az entente-államok közül elsőnek rendezte háborús adósságát s amely amerikai segítséggel elsőnek hozta aranyparitásra leromlott valutáját, mégis aránylag legjobban érzi a háború okozla pusztítás káros gazdasági következményeit. Ezt bizonyítja a munkanélküliek másfélmilliót meghaladó száma, amely a lélekszámhoz viszonyítva páratlan egész Európában, ezt bizonyítják az abnormális közterhek, melyek a nemzeti jövedelem tekintélyes részét felemésztik, ezt bizonyítja a gazdaségi krizis velejárójának tekintendő hatalmas bányászsztrójk, mely intenzivilásában példátlan az uióbbi évek sztrájkstatisztikájában. Szomorú, de való, hogy mig a sztrájk kitörése előtt 5 millió tonna szenet exportált Anglia havonta, most ugyanennyit kénytelen importálni. Ilyetén módon 10 millió tonnával kisebb az a szénmenynyiség, amely az európai piac részére disponibilis és bár az európai háborús forradalmak óla a kontinens szénipara fokozottabb erőkifejtesre serkenhetett, (hazánkban is örvendetesen emelkedett a széntermelés) ez a nagy „Ausfall" az árak emelkedését vonta maga után. A legjobban profitált ebből Lengyelország szénipara, azután a német közgazdaság, mig hazánk, mely sajnos csak mintegy kétharmadát képes szénszükségletének maga fedezni, továbbá bizonyos fajtákban behozatalra is szorul, a világpiaci árak emelkedését szintén megérzi. Az angol gazdasági körök nem is csekély irigységgel néznek át a magángazdasági tekintetben szerencsésebb Franciaországra, ahol az infláció okozta konjunktura még egyre tart, ahol az export virágzik s amelynek gazdasági kilátásai a németekkel történt megegyezés után igen kedvezőknek látszanak. Bizonyos, hogy Anglia is, amely európai fogyasztóinak jelentékeny részét a kontinens elszegényedése folytán elvesztette, minden lehetőt ei fog követni a nérr etekkel való gazdasági kapcso'at kirnélyitésére és meris erre engednek következtetni azok a tárgyaiésok, amelyek külföldi lapjelentések szerint Broedlandban angol és német nagyiparosok között megindultak. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy Anglia egy németfrancia kooperációt tétlenül szemléljen, amikor vitális érdeke, hogy szenvedő iparét felsegítse és Európa pénzügyeinek irányításában egykor birt vezető szerepét újból megszerezze. Emberi számítás szerint e kettős törekvésében valószínűleg csak az előbbit fogja siker koronázni, mert kétségtelen, hogy Amerika még igen hosszú esztendőkön át a pénzügyi hegemóniát uralni fogja, hiszen a világ aranyának legnagyobb része a háború alatt és után tengerentúlra vándorolt, ugy, hogy az entente-államok, kö zöttük elsősorban Anglia, az Egyesült Államok adósaivá lettek. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, megduzzadt páncélszekrényeivel és az utóbbi 10 évben még az amerikai arányokat is megcsúfoló ipari expansitásával, — gondoljunk csak a film, vagy textilipar roppant növekedésére — ezek az Egyesült-Államok sem valami szerencsések a koldus Európa mellett: elvesztették ipari feleslegeik európai exportját, ami nagy baj egy ilyen hatalmas gazdasági konglomerátum szempontjából, lévén az export az a biztonsági szelep, melyen keresztül valamely gazdasági közösség mezőgazdasági és ipari feleslege eltávozik, hogy ezáltal a belföldi piacot tehermentesítse és termelését uj lehetőségekre ösztönözze. Az elszegényedett Európa éppen napjainkban okoz nehéz gondokat Amerikának. Nem is ipari, hanem mezőgazdasági szempontból. A gyapotárak az utóbbi hónapokban rohamosan lemorzsolódtak, ugy hogy ma már olcsóbb a gyapot, mint az utolsó békeévben. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy Európa vásárló ereje a minimumra csökkent. Ehhez a bajhoz mindenesetre hozzájárult a 16 millió bálát kitevő rekordtermés, bár a főbaj kétségkívül a fogyasztas leromlásában keresendő. Ez a gyapotkrizis persze nem maradhatott hatástalanul Európa textiliparára, elsősorban Angliáéra, minek folytán az ottani fonódák erősen redukálták üzemeiket, ami újból csak a munkanélküliséget növeli. Ezek mind oly krizisjelenségek, melyek a háború okozta nagy nyomorúságból származnak. Néhe oly szövevényesek ezek a tünetek, hogy okot az okozattól csak gazdaságilag gyakorlott szem tud megkülönböztetni. Igy hat ki Európa gazdasági* sorsa Amerikára és viszont, mint egy circulus vitiosus, mint ahogy nem is lehet egyiket a másiktól izolálni. Ha tehát Amerika roppant gazdagságának gyümölcseit nyugodtan élvezni óhajtja, ugyennek egyik legfontosabb feltétele az egészséges Európa, melyet nekikell minden eszközzel talpra se giteni. A városi tanács ülése * Békéscsaba város tanácsa f. hó 15-én tartott ülésén a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Verők János hentes, Giünblatt Mózesné szatócs, Kresnyák Lajos bádogos iparra. Tartózkodási engedélyt kaptak: Cshichai Tilda, Urszinyi Gyula é& Nagy László. Lovashajdui állásra pályázók közül Marik Adóm, Flender János és Máté Pál csabai lakosokat alkalmazta ideiglenes próbaszolgálatra a tanács. Építési engedélyt keptak: Szlávik Pál, Szabó Károly, Bohn Mihály, Zsilák János, Molnár Mihály, Paulik Mihály. Telekdarabolási engedélyt kaptak : H jgyecz György, Laurinyece István, özv. Gagán Jánosné. Bontási engedélyt kaplak: Özv. Guttmann Dávidné és Botyánszky György. Mindent a fogyasztókért! Ezt a közérdekű célt szolgálja a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete békéscsabai ártidája mely az összes elsőrendű minőségű, tisztán kezelt fűszer-, csemege és italárukkal előnyös áron, előzékeny kiszolgálás mellett áll a vevőközönség rendelkezéséie.