Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297
1926-10-08 / 228. szám
2 BffiiÉSMUOTM Ktadinr Békéscsaba 1926 október 8 nak talál, nem fog elzárkózni a kérés elől. Figyelmeztette a küldöttség tagjait, hogy az önállósítás anyagi '• — feltételeit minden körülmények között biztosítani kell, mert ekéikül szó sem lehet az önállósításról. Véres családi dráma Nagyszénáson Agyonütötte hűtlen feleségét egy nagyszénás! gazda Orosházáról jelentik : Véres családi dráma játszódott le kedden hajnalban Nagyszénáson. Németh Mihály gazdálkodó egy mángorlófával agyonütötte feleségét, Csik Annát, aki azonnal kiszenvedett. A véres eseménynek a következő előzményei voltak: Németh Mihály sokáig békességben élt feleségével, akitől három szép gyermeke is volt. Csik Annát azonban nem elégítették ki a családi élet csendes örömei és változatosságot keresett. Körülbelül négy hónappal ezelőtt egy fiatalemberrel megszökött, otthagyva férjét és három gyermekét. Ez a szerelem nem tartott azonban soká és az asszony nem sokkal ezelőtt bűnbánóan visszatért férjéhez, Németh Mihályhoz. A férfi a megtért asszonyt a gyermekek kedvéért visszafogadta és mér ugylátszott, hogy elvonulnak a fellegek a Némethék boldogságának egéről. Pár nappal ezelőtt azonban Németh kerüld uton arról értesült, hogy a feleségének újra /iszonya van egy másik szénási fiatalemberrel és ismét ott akarja hagyni Kedden hajnalban aztán emiatt kérdőre vonta az asszonyt és kérlelni kezdte, hogy ha már őt nem is szereti, de gondoljon a gyermekeire és ne hagyja el újra őket Csik Anna azonban hajthatatlannak mutatkozott és kijelentette, hogy minden hiábavaló, ő újra elmegy. Ez a kijelentés felingerelte Némtthet és most már erélyesebb hangon kezdett az asszonnyal beszélni. Szót szó követett és a férj és feleség összekapott egymással. Eleinte csak szócsata folyt közöttük, azonban később ütni, majd fojtogatni kezdték egymást. A verekedés hevében az anélkül ÍJ elkeseredett Németh Mihály felkap'a az ágy mellett levő mángorlófát és sete balkezével nyakszirten vágta vele az asszonyt. A szép Csik Anna az ütés következtében úgyszólván egy jajszó nélkül elterült a földön és azonnal kiszenvedett. Németh Mihály a gyilkosság elkövetése után azonnal önként jelentkezett a csendőrségen, ahol előzetes letartóztatásba helyezték. Kedden délután a gyulai ügyészség kiküldötte, továbbá Orosházáról Göndör Béla kir. járásbiró és dr. Gabnai Sándor orvo3 kimentek Nagyszénásra és megejtették a boncolást. A szép fiatalasszony tetemén a nyak táján fojtogatás nyomai látszottak, azonban mint a lefolytatott boncolás megállapította, a halált az az ütés okozta, amelyet Németh Mihály a mángorlófával tett feleségének, Csik Annának nyakszirtjére, és amely ütés az agy velőn súlyos sérülést okozott. Az eset természetesen Szénáson nagy izgalmat okozott. A szép, fiatal Csik Annát sokan sajnálják, de igen sokan részvéttel viseltetnek a férj iránt is, aki sokak szerint kikapós feleségének az áldozata lett. As adót sokhelyen csak végrehajtás utján fisetik Panaszok a súlyos adóterhek miatt — Az alispán szeptember havi jelentése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Daimel Sándor dr. alispán Békésvármegye szeptember havi közállapotairól szóló jelentése szerint személybiztonságellenes cselekményt 96, vagyonbiztonságellenes cselekményt pedig 145 esetben jelentettek, melyek mindegyikében rendőri és bírói eljárás megindult. A balesetek száma 13, mely az előző hasonló adatokkal szemben emelkedést mutat. A balesetek folytán a hatóságok vizsgálat tárgyává tették, hogy vétkes gondatlanság, vagy szándékosság ismérvei vannak-e ? Öngyilkosság 1 történt. Tüz 25 volt, melyek által gazdasági termények, tanya, istállóépületek stb. hamvadtak el. Földmivelés, Ipar, kereskedelem A mezőgazdasági munkások megfelelő foglalkoztatást nyertek, melyek folytán téli megélhetésük aránylag valamivel előnyösebben van biztosítva, mint a mult évben. Ipar és kereskedelmi vonatkozásban meg kell említeni, hogy némi élénkség a kereseti viszonyokban lassan mutatkozik. Az építőipar és azzal kapcsolatos iparágak menete mintha lendülne, azonban más iparágakban a pangás még mindig tart. A kisipar ott mutat némi élénkséget, ahol közmunkálatokhoz, középitkezésekhez történt megrendelések bár gyéren, de mégis történlek. A kereskedelemben bizonyos nagyobb kereslet annak következtében mutatkozik, hogy a közelgő hidegebb időjárás folytán a már halaszthatatlan téli szükségleti cikkek beszerzésére irányuló törekvés kényszerűen megnyilvánul. A hatóságok teljesítették kötelességüket A közigazgatás ügymenetében fennakadás sehol sem történt. A közigazgatási hatóságok igyekeznek feladataikat gondosan és pontosan elvégezni. A felügyelő hatóságok az előirt vizsgálatokat megtartják, ennek során .azonban különösebb mulasztásokat nem észleltek. A mult hó folyamán Mezőberény, Köröstarcsa, Öcsöd, Tótkomlós. Pusztaföldvár, Doboz. Körösladány és Gyulavári községekben tartott az alispán vizsgálatot. A talált hiányok pótlása iránt részben a helyszínen szóbelileg, részben pedig írásban intézkedett. A községek életében felmerült nevezetesebb mozzanatok a következők : Köröstarcsa község pénztárnoka, Makai Antal részére V. oszt. polgári érdemkereszt adományoztatott, melyet a vármegye főispánja díszközgyűlés keretében adott át az érdemes előljárósági tagnak. Köröstarcsán bíróvá Puskás László, Gádoros községben kijáró esküdtté Szlábik Ignácz, Szentetornyán segédjegyzővé Róth Ede, N igyszénáson írnokká Hegedűs Béla választatott meg. Panasz az adóterhek ellen A közadók kivetése, behajtása A sseghalmi járás leventeünnepélye A sárréti leventék nagyszerű teljesítményei és kezelése tekintetében különösebb panaszok nem emeltettek. Az adóbehajtások az egész vonalon megindultak, azonban miként előrelátható volt, a köztartozások fedezésére lezélogolt ingóságok több esetben árverésre fognak kerülni, mivel az adózók adófizetési kötelezettségüknek nem tesznék eleget, valószínűleg arra számítva, hogy gazdasági terményük ára később emelkedni fog és fizetési számatásaikat később előnyösebben megtalálhatják. Általánosan tapasztalható azonban, hogy az adóterhek súlyossága miatt az egész vonalon panaszkodnak, mely itt is, ott is nyilvánosan is kifejezésre jut. (A Közlöny eredeti tudósitása ) A 48 as szabadságharc leveretését kövelőleg a Bach-korszak gyászos idején a Tiszántúl kálvinista hitű magyarjai — a vallási s lelkiismereti szabadság sérelmeit megtárgyalandó — egy alka lommal Debrecen városába gyűlésre sereglettek. A hatalom emberei, a zsarnokság pribékjei mindent elkövetlek arra nézve, hogy a gyűlésből ne legyen semmi; ha máskép nem lehetne annak elejét venni: ki lett adva a parancs, hogy a gyűlés megtartását még fegyveres beavatkozással is, de mégis lehetetlenné kell tenni, A debreceni kistemplomban volt a kálvinisták gyülekezése. A kistemplom előtt katonaság, ágyuk — füstölgő kanóccal — valának felállítva. A polgárságnak tilos volt a fegyverviselés s ennek dacára a szabadság eltiprói kifent szablyákkal, fegyverrel s ágyukkal vonultak fel a minden felől összesereglett kálvinista magyarok ellen. A kálvinisták se hagyták magukat 1 A környék nyalka legényei dakuba, szűrbe s bundába öltözve ezer és ezer szám jelentek meg ez alkalommal nemes Debrecen városában. Szükség vala pedig az ilyetén ruházkodásra azért s amiatt, mert a daku, szűr és subf alatt ólmos botokat s fokost szorongatott az azt viselő és pe^ig a célból, hogy az erőszaknak erőszakkal felel. A szeghalmi járásból is ugyan sokan seregleltek e nap Debrecenbe s elhelyezkedtek a kistemplom falain belül. Balogh Péter élemedett korú, ősz püspök szószékre lépett. Kezeinek áhítatos összekulcsolása után még szólásra se nyithatta ajkait, amikor is a hatalom kép- 1 viselője szóla imigyen : „A császár nevében a gyűlést ezennel berekesztem .. ." Balogh Péter püspök : „Én pedig a hatalmas jő Istenünk nevében a gyűlést ezennel megnyitom l" És meg is nyitotta és a gyűlés zavartalanul befejezést is nyert. A hatalom képviselője az Isten nevére történt hivatkozás után nem tudta mi tévő legyen . . . Kimaradt a napiparancsból .. . A szeghalmi járás leventéi e sorsdöngető s bátor ősök ivedékai. A leventék egészségtől duzzadó, piros, pozsgás arca, gátálló tekintete festői látvánnyal határos gyönyörűségben ringatták vasárnap a szeghalmi járás lakóit. A nagyapák, nagyszülők s édes szülők boldog büszkeséggel látták felsorakozni, majd egymással nemes versenyre kelni az unokát, az édes jó fiut. Felvonultak Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő és Bucsatelep válogatott leventéi, számszerint 1200 an s jó 250 egyenruhás levente szabadgyakorlata lelket vidámító s szivbe markoló maradandó emlékkel gazdagította az élni tudó és élni akaró sárréti szittyákat. Vasárnap délután pont 3 órakor vette kezdetét a nemes verseny a szeghalmi sporipályán. Magénfogatokon s autókon és gyalogszerrel megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött a sportpályának a közönség részére fenntartott terület részén. A Himnusz eléneklése után Kiss László főszolgabíró lendületes beszéddel vezette be a program megkezdését. A vármegye képviseletében dr. Kardos József törvényhatósági bizottsági tag, tb. főügyész 'presideált. A pártatlan birói tisztet dr. Fejér Sándor (Budapest) leventefőfelügyelő látta el, mig lovag Halassy László a levente nap szép sikerének az előkészítésén s bravúros befezésén sikerrel buzgólkodott. A járási verseny győzteseinek névsorát az alábbiakban sikerült feljegyeznünk: 100 méteres síkfutás: Hegedűs Károly (Füzesgyarmat) 12 mp., Horváth Károly (Vésztő) 12.3 mp., Ugray József 12.5 mp. 50 méteres síkfutás: Magyar Gyula (Füzesgyarmat) 65 mp., Csüllög Mihály (Vésztő) 6.6 mp., Varga László (Szeghalom) 6.7 mp. 200 méteres sikfu ás: Tomka Mihály (Körösladány) 25 4 mp., Csüllög Mihály (Vésztő) 25.6 mp.. Botos Sándor (Körösladány) 25.7 mp. Sulydobás: Vésztői Leventeegyesület ötös csapata 886 cm., Körösladányi L. E. ötös csapata 849 cm., Füzesgyarmati L. E.ötös csapata 808 cm. Sulydobás: (Egyénileg) Lux László (Füzesgyarmat) 991 cm., Kállay Sándor (Szeghalom) 990 cm. Rudugrás: Fabulya János (Szeghalom) 220 cm. Magasugrás: Szathméry (Körösladány) 150 cm., Kállay Sándor (Szeghalom) 150 cm. 4x100 m. staféta: Vésztői L. E. 48.2 mp., Bucsatelepi L. E. 48.3 mp. M. M.