Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-11-11 / 256. szám

IFFMSIMYIEI IFFLMM Békéscsabi Állandó halcsarnok felállítását kérik Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A székesfővárosban hatalmas propaganda indult meg a halfogyasztás emelése érdekében, aminek egyrészt az az oka, hogy az egyéb húsok éra igen magas, másrészt pedig az, hogy a halfogyasztás előnyeit ma már minden orvos nemcsak elismeri, hanem a sok rossz gyomrú embernek egyenesen ajánlja. Természetesen azok a városok, melyek nagy folyók, tavak közelében fekszenek igen könnyen elláthatják magukat friss hallal s igy azokban a városokban tényleg nagy is a halfogyasztás, ami már magában véve jótékonyan befolyásolja az egyéb húsárakat is. Békéscsabán megfelelő folyóvíz nincs s igy távolabbról kénytelen halszükségletét beszerezni, ami a város nagyságához és húsfogyasztásához mérten oly jelentéktelen mennyiség, hogy kézen fekvőnek látszik az a feltevés, hogy ennek az oka megfelelő árusító csarnok hiánya, mert hiszen az köztudomásu, hogy a hal húsára még fokozottabb mértékben kell ügyelni, mint egyéb húsokra. Ez ugyan csak a halfogyasztás előnyére van, mégis nagyon nehézkessé teszi a hal felhozatalt és nagyon sokszor kockázatossá is a kereskedőre, nem lévén megfelelő raktározó és árusító helyiség a halkészletek részére. Most aztán Antalffy és Társa Halászati Rt. ajánlatot tett a városnak, hogy tekintettel a halfogyasztás nagy jelentőségére, hajlandó naponként oiacra hozni bármely mennyiségben friss halat a jelenlegi piaci áraknal olcsóbban, ha a város gondoskodik egy halárusító csarnok felépítéséről. A cég a csarnok bérletét fizetné ugyanolyan módon, mint ahogy azt Nyíregyházán is teszi. Mondanunk sem kell, hogy az ajánlat megszívlelendő, mert Békéscsabán tényleg igen kellemetlen körülmény az a fogyasztóközönség szempontjából, hogy csak ritkán juthat megfelelő friss halhoz, miért is annak fogyasztásáról majdnem teljesen le kell mondania. jFelhívás Folyó évi október hó 26 án megalakult a Békéscsabai Ev. Nőegylettel karöltve működő „Magyar Protestáns Háziipari Szövetkezet" békéscsabai fiókja. A szövetkezet célja, hogy tagjait jutányos áron, kedvező fizetési feltételek mellett jó minőségű textilárukkal (vászon-, ágynemű-, ruházati cikkek-, kész fehérnemű-, varró- és himző anyagokkal) lássa el. Célja továbbá az is — ami a mai nehéz gazdasági viszonyok között a mellékkeresetre vágyó hölgyek körében bizonyára jól eső érzést fog kelteni, — hogy tagjainak háziipari textilmunkával (kézimunkával) állandó, célszerű foglalkozást nyújtson és ezzel részükre kereseti forrást biztosítson. A szövetkezet működése az egész országra kiterjed és tagja valláskülömbség nélkül bárki lehet, aki legalább egy üzletrészt vásárol, mely után az elérendő tiszta nyereségből minden tag bizonyos meghatározott százalék osztalékban is részesül. Egy üzletrész értéke 25.000 korona. Beiratási dij üzletrészenkint 1000 korona és tartalékalapra üzletrészenkint ugyancsak 1000 korona. Az üzletrészek fizetése beosztott részletekben is eszközölhető, ebben az esetben az első havi részlet üzletrészenkint 3000 korona, további hónapokban 2000 korona. Minden szövetkezeti tag, az általa jegyzett üzleírész egyszeres értékéig felelő3. A szövetkezet békéscsabai fiókja f. hó 12 én már megkezdi működését és egyelőre minden pénteken délután 2—4 ig hivatalos órát tart az ev. egyház könyvkereskedésében. Itt eszközöljük a jelzett időszakban a tagfelvételeket is és mindennemű felvilágosítással készséggel szolgálunk. Felkérjük tagjainkat, hogy itt jelentsék be minő anyagokra tartanának igényt és kézimunkával foglalkozni akaró hölgy tagjaink mily nemű kézimunka elvégzésére kívánnak vállalkozni, hogy a rendszeres működést minél előbb megkezdhessük. Szövetkezetünk működése altruális, sok kedvezményt igyekszik nyújtani tagjainak s igy remélhetőleg minél számosabban fognak belépésre jelentkezni. Végül tisztelettel felkérjük a már üzletreszt jegyzett tagjainkat, hogy 12-én délután 2—4 ig hivatalos he'yiségünkben az esedékes befizetéseket eszközölni feltétlenül szívesek legyenek. Jakabffy Györgyné elnök. Janischné Györbiró Erzsébet ügyvvezető. As építőmesterek jogköre A kereskedelemügyi miniszter elvi határozata A kereskedelemügyi miniszter egv konkrét ügyből kifolyólag 90458—926. szám alatt a következő elvi határozatot hozta: Az épitőmesterségek gyakorlása tár gyában a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által 1884. évi október hó 30 án 46188. szám alatt kiadott rendelet az építőmester munkakörét olyképen állapította meg, hogy az építőmester az építkezés terén előforduló minden munkát önállóan végezhet. A munkakörnek ez a megállapítása, amely mindennemű építőmunkát fel ölel, az építőmestertől kivánt széleskörű ismereteken alapul. Abból, hogy az idézett rendelet az építőmester munkakörét mindennemű építőipari munkára kiterjesztette, szükségszerűen következik, hogy az építőmesteri iparra szóló iparengedély alapján az építőmester nemcsak az építőmesteri munkakör teljességét felölelő építőipari munkát végezhet, hanem tevékenységét az építőiparnak egy egy szűkebb munkakörű ágára is korlátozhatja, nevezetesen végezhet az építőiparnak egy-egy szükebbkörül ágán tul nem terjedő építőipari munkát is, igy végezhet pl. ácsmesteri, vagy kőfaragó munkát is, valamely már meglevő, vagy más által emelt épületen. Az építőmester munkakörének az emiitett módon megállapításából következik az is, hogy akkor, amikor az építőmester az általa vállalt épü'eíen ácsmesteri, vegy kőfaragómesteri munkát végez, ennek a munkának végzésére nem az 1922. évi XII. t.-c. 45. §-a alapján, készítmények teljes előállítása címén jogosult, hanem azért, mert az építőmester munkaköre olyképen van az idézett rendeletben megállapítva, hogy az mindennemű építőipari munkára kiterjed. Az építőmesternél az 1922. évi XII. t.-c. fentebb idézett 45. §-a csak abban az esetben kerül alkalmazásra, készítményének teljes előállítását célzó munkáról csak akkor lehet szó, amikor az általa emelt épület teljes elkészítéséhez szükséges, de nem az építőipar körebe vágó munkákat, pl. az épületen előforduló asztalos, lakatos, szobafestő stb. munkákat végeztet. Ezeket a munkákat az építőmesterek az építőiparra szóló iparengedélyeik alapján csak az általuk végzett építőipari munkák teljes előállítása céljából, pl. az általa emelt épületen végeztethetik, ellenben az általuk végzett építőipari munkáktól függetlenül nem végeztethetik és végzésüket nem is vállalhatják. As 1921. évi házadó vallomások beadása Az 1927. évi házadó kivetése végett minden házbirtokos 1926. évi november hó végéig az előirt mintájú vallomási iven a nyers házbérjövedelemről vallomást tartozik tenni, tekintetnélkül, hogy a ház bérbe van-e adva, avagy nem és hogy adóköteles e, avagy ideiglenesen adómentes. Ezek alapján bevallást kell adni minden egyes házszámmal ellátott házról különkülön ugy a belső, mint a tanyai házakról. Nyers házbérjövedelem cimen a bérbeadott helyiségeknél annak az összegnek a négyszeresét kell bevallani, amelyet a bérlő bér cimén bármely formában az 1926. évi novemberi bérnegyedben fizetett. A lakásrendelet hatálya alátarlozó házaknál nem lehet kisebb béreket bevallani, mint aminő béreket a lakásrendelet megállapít, a lakásrendelet hatálya alá nem tartozó házaknál a szabad egyezkedés alapján megállapított béreket kell bevallani, amelyek általában jóval nagyobbak az előbb említetteknél. A bérlő által megtérített közüzemi dijakat nem kell hozzá számítani a nyers házbérjövedelemhez, kivéve azt a többletet, amelyet a házbirtokos a megállapított százalékban felül szed be a lakótól, A bérbe nem adott épületeknél a házadó alapjául szolgáló haszonértéket a bérbeadott hasonló épületek, vagy lakások bérével való összehasonlítás utján kell megállapítani, amely haszonérték még kivételesen sem lehet kevesebb annál az összegnél, amelyet bérbeadás esetén lehetne elérni. A búzáért bérbeadott lakások bérét búzában kell bevallani. A házbérbevallási iveket ugy a háztulajdonos, mint a bérlő köteles aláírni és annak adataiért büntetőjogilag is felelősek. Aki a házadóbevallást az előirt határidőben be nem adja, a kivetés sorén megállapított adónak 5 százalékát, ha pedig a bevallást a hozzá intézett külön felhívásban nem adja, a m 10 százalékát .ÍZ \ A házbérbevalla \ rosi adóhivatalban t. rüleíi nyilvántartóknál tási dij megtérítése ellen rezhetők be. A házbirtokosoknak jól fe. érdeke, hogy a házbérbeva. iveket az adott határidő al pontosan beadják. Békéscsaba, 1926 november Horváth tanácsnok, adohiv. főnök. A csabai piac A term nypiacon hetek óta emlegetett 400 ezer koronás búzaárak a mai napon beérkeztek. A búzaárak emelkedésének főként az olasz kereslet az oka és számithatunk arra is, hogy a mai áraknál még magasabbra szökik a buza ára. Buza 390—405, árpa 200-220, rozs 210-220, tengeri ó 200—210. tenaeri ui 175—185, tengeri csöves 135—145, zab 150 — 160, köles 140-150, naoraforgó 230-240, kendermag 230-240, tökmag 420—430, lucernamag 23— 24, I/a fehér bab 130-140. Tíz olasz kamara elfogadta az állam védelméről szóló törvényjavaslatot Róma, nov. 10. Az olasz kamara az állam védelméről szóló törvényjavaslatot majdnem egyhangúlag elfogadta. Mussolini a francia nagykövetnek adott válaszában a ventimigliai tüntetéseket élénken sajnálja és kijelenti, hogy megtett minden intézkedést, hogy egyrészt a tüntetésben részes személyek bíróság elé kerüljenek, másrészt, hogy hasonló incidensek a jövőben ne fordulhassanak elő. Briand és Avezzano párisi olasz nagykövet megállapították, hogy az incidens elintézése barátságos megértéssel folyik. Besurranó tolvaj, aki gyilkol is Budapest, nov. 10. Ma reggel fél 9 órakor Wolff Lajos pincér Garay-uccai lakáséba besur pnt egy fiatal férfi s az ágyban fekvő pincért valami tompa tárggyal fejbevágta. A súlyosan sérült ember kiáltására a szomszédok rendőrt hivtak. Elfogták a szekrényeket szegető férfit, kiről kiderült, hogy Polánszky Antal 17 éves munkanélküli borbélysegéd. Az előhívott mentők haldokolva szállították Wolff Lajost a Rókus kórházba, Téltékenységből meg akarta ölni az apját Orosháza, nov. 10 A vásárhelypusztai tanyán Mátyás Lajos gazdálkodó a vele együtt lakó édesapjára gyanakodott, hogy az feleségét elcsábította. Egyik béresének erre vonatkozó elbeszélésétől feldühödve vasvillával rátámadt feleségére és apjára. A házbeliek csak nehezen tudták megfékezni. Az öreg Mátyás Károlyt életveszedelmes állapotban vitték a hódmezővásárhelyi kórházba, Mátyásné is súlyos sérüléseket szenvedett.