Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-11 / 154. szám

£«YKS 8Z1I AMA SOM K©M@SA Békéscsaba, 1926 julius 11 Vasárnap 53-ik évfolyam, 154-ik szám BEEESS P0LITIM1 HáPIL&P Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II, kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Bombát dobtak Persián lakásába Baj nem történt — A rendőrség éretlen csínynek tartja a bombavetést Budapest, julius 10. A rendőii nyomozás megállapította, hogy a Persián Ádám lakásán történt rob­banást primitív szerkezetű bomba okozta. A tettes egv konzerv do­bozban 12 darab Manlicher töl­tényt helyezett el, azt az erkélyre dobta, amely azonban a robba­nás után csupán egy vázának a felső részét törte le. Megállapítot­ták, hogy a bomba emberélet ki oltására nem volt alkalmas. A robbanás után a rendőri bizottság kihallgatta Persiánt és feleségét, hogy nincsen-e valami gyanuok a tettesre nézve. Persián elmondta, hogy törökországi utja után több •fenyegető levelet kapott, amelye­ket azonban nem vett komolyan. Tegnap délután háromszor kereste telefonon őt egy férfihang. A fele­sége jelentkezett, akinek azonban az illető nem akarta megmondani nevét, csupán annyit mondott, hogy igen fontos üayben okvetle­nül beszélni akar Persiánnal. Fe­lesége később kiment az erkélyre és a sötét ucbából egy fiatal em­bert látott kijönni, aki fél óra hosz­szat le s fel járt az uccában. Per­sián, aki éppen akkor jött haza, szintén észre/ette a fiatalembert, ez azonban ekkor gyors lépisek­kel távozott. Lázas nyomozás indult meg a tettes kézrekeritésére. A rendőrség a nyomozás terén azonban még eddig nem tud konkrét eredményt felmutatni. Hetényi Imre főkapi­tányhelyettes a Persián ügyről ki­jelentelte, hogy az egész dolgot nem tartja másnak, minta legjobb esetben gyerekes csinytevésnek. Reméli, hogy a tettes után meg­indított nyomozás rövidesen ered­ményre vezet. Valamennyi érdekelt község őrömmel üdvözli a Békéscsaba—öcsödi vasút tervét Az AEGV igazgatósága rövidesen összehívja az értekez­letet — Miért hiusult meg a Sarkadon át vezető vonal terve ? (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hírt adtunk két hét előtt arról a vasuttervről, melynek eszméjét az AEGV igazgatósága vetette fel és amelynek egyik alternatívája a Békéscsaba — Doboz — Sarkad — Öcsöd, másik alternatívája pedig a Csaba — Kondoros—Szarvas— Öcsöd—Kunszentmártoni vonal­vezetés volt. A Békésmegyei Köz­löny már az eszme felvetődése alkalmával az utóbbi megoldás mellett szállt sikra, mert amint a későbbi események is igazolták ez az egyetlen ezidőszerinti legprak­tikusabb és legéletképesebb meg­oldás. Most már beérkeztek a közsé­gek válaszai az AEGV igazgató­ságának felszólítására és ezek a válaszok már most rámutatnak egyrészt arra, hogy a községek régi óhajuknak teljesülését üdvöz­lik a tervben, másrészt a vála­szokból világosan bontakozik ki a vonalvezetés iránya is. Mi, akik e kérdéssel a legkimeritőbben fog­lalkoztunk ezzel kapcsolatban igen érdekes tapasztalatokat szereztünk, melyeket Hadi Antal az AEGV elnökigazgatója volt szives kibő­víteni és bizonyos irányban meg­magvarázni. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a Békéscsaba—Kondoros— Szarvas—Öcsöd vonaltervet vala­mennyi érdekelt község a legna­gyobb örömmel üdvözli, kivéve a szolnokmegyei Kunszentmár'ont. Más a helyzet a másik irányban, ahol Sarkad visszautasító maga­tartása már eleve eldöntötte a terv sorsát. Megvizsgáltuk, hogy mi le­het az oka ennek az elhatározás­nak és érdekes eredményre jutót" tunk, amikor megállapítottuk, hogy nemcsak Sarkad, hanem Doboz sem rajong valami túlságosan a vasuttervért. Mind a két község magatartása ugyanis abban leli ma­gyarázatát, hogy a megyeközpont Gyulával való évtizedes kapcso­lataikat féltik, rrielyek szerintük sokkal kellemesebbek saját fejlő­désük szempontjából mint a csa­baiak, mert mig a Gyulával való kapcsolatok fentartása és erősítése mellett a községeknek fejlődését semmi sem veszélyezteti addig az óriási mértékben fejlődő és min­dent magába olvasztó Csabától életereiket féltik, melyeket az sze­rintük menthetetlenül elszívna. Nem vitatkozunk azon, hogy ez a hit mennyiben indokolt, vagy in­dokolatlan s itt csak azt jegyezzük meg, hogy a természeti törvények ellenére fejlődni nem, csak visz­szafejlődni lehet. Egy fejlődő Csa­bával együtt fejlődik valamennyi hozzákapcsolódó érdektársa, mig egy lassan vagy egyáltalján nem fejlődő középpont körül ismét csak lassan, vagy egyáltalján nem fej­lődő perifériát találhatunk. Az, hogy Sarkad rendezett tanácsú város akar lenni szép, de nagyon költséges szándék, mely költsé­geket inkább gazdasági, mint po­litikai fejlődésre kellene felhasz­nálnia. Értesülésünk szerint nagy része van a visszautasításban a MÁV­nak is. mert meglévő vonalainak rentabilitását félti, annak a MÁV­nak, mely minden könyörgések al­kalmával süket és csak akkor bizonyítja be azt, hogy a kéré­seket nagyon könnyen teljesít­hetné, amikor már nagyon meg­szorítják, mint a Békéscsaba— Szarvas-i „törvényszéki vonat" esetében, amelvet egészen bizo­nyosan az AEGV terveinek hal­latára vezetett be. Mig egyrészt megállapítjuk, hogy a MÁV-nak igaza van, amikor a berendezéseibe invesztált óriási nemzeti vagyont védi, ugyanakkor azonban köte­lessége lenne e védelem mellett okos üzleti politikát is folytatni, mely ugy a MÁV-nak, mint a polgárságnak meghozhatná a maga hasznát. Nem ötletszerűen kell beállítani egy vonatot, akkor, ami­kor egy praktikus terv már ve­szélyezteti az érdekeket, hanem előre kidolgozott és egész me­gyénket kielégítő programot sür­gősen és szigorúan végrehajtani. Ez az igazi védekezés, de semmi esetre se más életrevaló terveknek kontrakarirozása. Hadi Antal az AEGV elnök­igazgatója rövidesen visszaérkezik Aradról, amikor is nyomban ösz­szehivja az érdekelt községeket. melyek száma Doboz megy errel gyarapodott, miután a megyeriek azon kérését, hogy a vonat Me­gyeri is érintse, méltányosságból elfogadták. Ilyenformán megoldást nyerne a Békéscsaba—Megyer— Kondoros—Szarvas—Öcsöd vasút bejárata is Csabán, amennyiben minden különösebb nehézség nél­kül a Békési-uttól egyszerűen folytatódnék Megyerre a vasút­vonal, honnan egy csomó tanya érintésével visszakanyarodna a szentmiklósi csárdához és végig a müut mentén faluszerüen sora­kozó tanyarengeteg között ha­ladna Kondorosig s onnan tovább Szarvas—Öcsödig. Hogy mit jelent a terv, bizonyít­ják ama hálás üdvözlő levelek, melyeket Hadi Antal a megye ipari, kereskedelmi és gazdasági érdekeltségeitől kapott és ame­lyekben már az autóbusz járatokért is hálás köszönetüket fejezik ki legmesszebbmenő támogatásuk­ról biztosítván a derék elnök­igazgatót mostani nagyszerű terve alkalmából. Kerületi iparostanonc­iskolai rajzkiállitás Békéscsabán {A Közlöny eredeti tudósitása.) A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium kebelében működő ipar­oktatási főigazgatóság kezdemé­nyezésére julius hó folyamán or­szágszerte kerületenként iparos­tanonciskolái rajzkiállitások lesz­nek. A békésvármegyei tankerületi kiállítás székhelye Békéscsaba. Ezen kiállításon a békéscsabaira kívül gyűjteményes tanmenetével a vármegye valamennyi iparos­tanonciskolája résztvesz. A kiállításnak az a célja, hogy a vármegye területén működő ipa­rostanonciskolák szemléltető tan­menetben bemutassák részben a saját okulásukra, részben pedig az iparosság és az érdeklődő nagyközönség számára az egyes iparostanonciakolákban folyó rajz­tanítás elért eredményét. A kiállított tanmenetek szaksze­rű elbírálásban fognak részesülni. A birálóbizoítságban az iparosta­nonciskolai érdekeltségeken kivül kiváló helyi szake.nbsrek is részt­vesznek. Autók és Ford so xi Traktor gyári árban. Autorizált képviselet Iczkovits gépáruház Békés­csaba Andrássy-ut 48. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom