Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-29 / 220. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 szeptember 25 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Szines sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — Mér­ték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a leg­rövidebb időn belül készülnek. Zsiga bácsi „Az emlékezés azon egyedüli paradicsom, melyből ki nem üzethetünk." (Eötvös.) Alig néhány esztendeje érkezett körünkbe ez a temesi végekről menekült magyar ur, aki ősi pát­riájában nem birta az idegen ural­mat elviselni. Pedig nemzetsége évszázadok óta lakta azt a vidé­ket s még az izlám hódoltság ide­jében vette fel a Török nevet s birt tulajdonul hadi erények jutal­makép nagy karéj földeket. A nagyapák még alispánok vol­tak, jól politizáltak, rosszul gaz­dálkodtak. A stallumokból és bir­tokokból Zsiga bácsira már csak egy temesi körjegyzőség s kis­karéi föld jutott. Ezt a keveset is elirigyelték tőle az uj honfoglalók. Mint kopasztott hatalmas törzs került ide Zsiga bácsi, márcsak az ősi cimer és a szerény nyug­díj maradt. De megmaradt az ara­nyos kedély, a mulatós virtus is. Ki nem ismerte Zsiga bácsit, a csabai fiatalság öregifju cimborá­ját? Már a puszta megjelenése is tiszteletet parancsolt, amellett min­denkihez volt egy kedves szav Q, mindenkinek tartogatott egy bon mot a tarsolyában. Csupa kedély, csupa humor, csupa jóság volt, lovagias magyar érzelemmel pá­rosulva. Szerette a vig társaságot, a mu­zsikát, az italt. Ő volt benne a legifjabb és jóizüt nevetett mindig mikor egyik-másik fiatal cimborája már a második pohárnál elázott, amikor ő isten tudja meddig birta. Mikor aztán neki is befellegzett, macht nichts, macht nichts, mon­dogatta magyaros accentussal s ilyenkor ugy érezte, mintha nem is Gazsi cigány, hanem a temesi erdők árva csalogánya muzsikálna a fülébe. Nem váratlanul toppant be hozzá a Halál. Elküldte előbb követeit. Zsiga bácsi ügyet sem vetett rá­juk, kitessékelte őket. Mit neki a sápadt kórság jövevényei. Csak mulatott tovább. De azért tudta, hogy közeleg a vég s mercutiói hu­morral élcelődött tehetetlenségén. A minap is, hogy hetekig nyomta az ágyat, mondogatta többünknek: Elmegy a Zsiga bácsi 1 Volt a hangjában, ebben a sonor, szép férfihangban, valami bus, meg­ható melankólia. Biztattuk, vigasz­taltuk, csak egyet legyintett. Szombaton még jóizüen elköl­tötte fácánpecsenyéjét a törzsasz­talnál. Vasárnap hajnaltájt beállí­tott aztán hozzá a Halál s el­vezette ezt a kedves öreg fiút, az egykori exklusiv magyar gentrit, az örök demokrácia birodalmába. Barátai, tisztelői elfogódva áll­ják körül ravatalát: megérdemel egy könnyet, aki annyi derűt fakasztott. Dr. Melczer József. — Időprognőzis. Változékony, helyenként esővel és hősülyedés­sel. Töröljék a tavalyi és idei adókivetések közötti különbözetet Érdekes indítvány Hódmezővásárhely képviselőtestülete előtt Hódmezővásárhely, szept. 28. Balogh Sándor vásárhelyi tör­vényhatósági bizottsági tag érde­kes javaslatot terjesztett a város közgyűlése elé. A javaslat konkrét kérelem, mely arra irányul, hogy a tavalyi és idei adótételek közt meglevő különbözeteket törüljék az adóügyi halóságok. Az indít­vány indokoláséban rámutat az adófizetők szorongatott helyzetére és arra a veszedelemre, hogy a túlfeszített adóztatás a polgári tábor elkeseredését és a polgári front megingását vonhatná maga után. A város belterületén is nyitott kipüfögővel szaladgálnak az autók A rendőrség szigorú utasításait egyesek nem veszik tudomásul (A Közlöny eredeti tudósitása.) Van egy rendelet, mely a város belterületén szigorúan megtiltja a nyitott kipüfögőjü autók közleke­dését. A rendőrség ügyel is arra, hogy a rendelet betartassák és mégis napról napra hallunk pa­szokat s magunk is meggyőződ­tünk azok jogosságáról, hogy még mindig sok autóvezető szegi meg a rendeletet és őrült püfögéssel rohan végig az uccákon, akár­csak a turaversenyzők. Kétségtelen, hogy a rendelet a közrend és a polgárság érdekei­nek védelmét célozza, miá azok, akik a rendeletet megszegik és a nyitót: kipüfögő őrült zajával és bűzével rémilik az embereket és állatokat, főként az amúgy is ijedős lovakat, igen sok baleset­nek, sőt szerencsétlenségnek is lehetnek okozói: a legszigorúbb büntetést érdemlik. Jól tenné tehát a rendőrség, ha az ilyen visszaélőket súlyosan büntetné, sőt, ha szüksége mutat­kozik, tőlük még a hajtási igazol­ványt is megvonná. Nyugdíjintézetet a hazai kisiparosság részére Az ország összes kereskedelmiés iparkamarái feliratot nyúj­tanak be a kormányhoz a terv megvalósítására — Békéscsaba kézműves iparossága is bizonyára magáévá teszi a gondolatot A kisiparos helyzetét minden­kor a gond jellemezte. Idők javu­lásával kevesebb, idők neheze­désével több, de gondja mindig volt- Elete, egzisztenciája mindig a külső körülmények alakulásától függött, amelyek nem ritkán a józan, becsületes és szorgalrias munka eredményeit sem hozták meg a kiérdemelt módon. Az iparos pálya végén mindig ott állt és áll ma, a megnehezült gondok súlyos idejében a felelet nélküli kérdőjel, amely mindig gondokba borította a verejtékező iparos hom­lokát: Mi lesz, ha megöregszik, ha kiesik a kezéből a minden­napi kenyeret, életét kitermelő szerszám ? Különösen szomorú perspektí­vákat dob a fölszinre ma ez a kérdés. Szomorú és kilátástalan a kiöregedő kisiparos jövője ak­kor, mikor ma még a munkabírása teljében levő iparos is csak alig­alig tudja megkeresni a minden­napit, nemhogy a segélytelen jö­vőre, az öregségre tudna néhány koronát megtakarékoskodni. A kisiparosságnak nem Jvolt és nincs szervezete, egyesülése, intéz­ménye, amelyik összetételével, céljaival és teljesítőképességével meg tudta volna oldani a kérdést és támasztékot tudott volna adni a megöregedett iparosnak. Kézen­fekvő a gondolat, hogy ezt a kér­dést csakis egy iparos .iparos­nyugdijintézet megalapozásával le­hetséges megoldani és ezért min­denkinek a legnagyobb megértés­sel és szimpátiával kell kisérnie azt a mozgalmat, amelyet most ebben az ügyben a győri ipar­testület vezetősége tervez meg­inditáni. A győri ipartestület a nyugdíj­intézet létesithetése ügyében át­iratot küld az ország összes ka­maráinak, megkérve azokat, hogy egyértelmű felterjesztést küldjenek a nyugdíjintézet érdekében a nép­jóléti miniszterhez. Az iparos­érdekképviseletek nem kérnek sem az államtól, sem a minisztertől pénzt. Nem kérnek csak egy rendeletet, amely tegye kötelezővé az önálló iparosoknak, hogy gon­doskodjanak maguk a jövőjük­ről, hogy minden iparos köteles legyen a megalakítandó nyugdíj­intézetbe tagul belépni és ott tetszésszerinti összeg havi lefize­tésével, a megfelelő összegű nyug­dijat biztosítsa öregségére. Remélhető, hogy az érdekeltsé­gek egyhangú állásfoglalása során Békéscsabán is megértésre fog találni az eszme és sikerülni fog ezt a nagyfontosságú intézetet megalapítani. TI legszomorúbb razzia Budapest, szeptember '28. Ma éijel a rendőrség végi^razziázta a Városligetet, hogy az ott tartóz­kodó beteges hajlamú embereket összefogdossa. Összesen 108 em­bert fogtak el, akik közül 79-en már büntetve voltak. A razzián a detektívek rajvonalban haladtak át a Városligeten és olyan bün­tanyákat találtak, amelyekről ed­dig fogalmuk sem volt. Kártyázott, veszletf, sikkasztod, becsukták Budapest szeptember 28. Máder László kő víg mint pénzbeszedő működ ö7 ^gyik fővárosi cég­nél. E ;v ísmei. 1 elvitte egy kártya­barlangba, ahot azárdjátékot ját­szott. Hogy a káityázáshoz pén^t szerezzen, sikkasztani kezdett és mikor a sikkasztásra rájöttek, már 44 millió korona hiányzott a cég pénzéből. A védő kérte, hogy vizsgálják meg, hogy a klubok­ban mi történik és hogy miként lehetséges, hogy 18 éves fiatal­embereket elcsalnak és a kártya áldozataivá tesznek. A biróság az enyhítő körülmények figyelembe­vételével 4 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre ítélte a vád­lottat. HIBEM ' — Uj tanár a leánygimná­ziumban. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Fejes Zoltán szentgothárdi leánygimnáziumi ta­nárt közoktatásügyi érdekekbő a békéscsabai Lorántffy Zsuzsánna leánygimnáziumhoz helyezte át. — Kormányzói kitüntetés. Mak­kay Antal köröstarcsai községi pénztárnokot, aki 37 évet meg­haladó munkásságával polgártár­sai osztatlan tiszteletét kiérdemelte, a kormányzó V. oszt. polgári ér­demrenddel tüntette ki, melynek ünnepélyes átadása f. hó 26fin a községháza dísztermében tar­tott díszközgyűlésen történt meg. A kitüntetési érmet a főispán adta át az ünnepeltnek szép beszéd kíséretében, A járás és megye több községe képviseletében jelen volt kiküldöttek üdvözletére az ünnepelt megható módon mon­dott köszönetet. A díszközgyűlést este közvacsora követte, melyen több felköszöntő hangzott el. — Nyugdíjazás. Vitéz Dr. Durkó Sándorné sz. Bischoff Anna bé­kési közs. polg; leányiskolái ta­nárnőt saját k relmére, — mint­egy másfél évtizedet meghaladó síkerdus munkásság után, — f. évi október hó l-től a vallás és közoktatásügyi miniszter nyug­díjazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom