Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-14 / 156. szám

2 BÉKÍlSJfEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 julius 14 A mentőegyesület közgyűlése Donner László dr.-t választották meg főparancsnokul A lemondott Vas Vilmos dr.-nak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak (A Közlöny eredeti tudósítása. Tegnap tartották meg a mentőegyesület közgyűlését, mely a már ismertetett események után szükségessé vélt. A közgyűlést Horváth István tanácsnok elnök nyitotta meg, üdvözölvén a megjelent egyesületi tagokat. Ezután vita nélkül fogadIák el a főtitkári, pénztári, számvizsgálóbizottsági jelentéseket. Vas Vilmos dr. főparancsnok lemondó levelének felolvasása után óriási vita fejlődőit ki, melynek során Keszler József, Róna Károly szólaltak fel. Keszler támadott, Róna védekezett. Végül is Horváth István elnök teremtett rendet. A közgyűlés Vas Vilmos dr. lemondását tudomásul vette. A választások során a közgyűlés Donner László dr. városi főorvost választotta meg főparancsnokul s a megüresedett parancsnokságra pedig Eisenberg Bertalan dr.-t. A választás után Horváth István elnök szólott a mentőkhöz, bajtársias érzés ápolására szólitván fel őket, hogy az a nemes hivatás, melynek önkénteseiül vállalkoztak szenvedő embertársaik javára, mennél jobban legyen teljesíthető. Majd Debreczeny Károly társelnök szólalt fel, kiemelvén Vas Vilmos dr. nak, a lemondott főparancsnoknak az egyesület alapítása és fenntartása körül szerzett hervadhatatlan érdemeit. Azt javasolja. hogy a közgyűlés hálás köszönetét vegye jegyzőkönyvbe és ezt a jegyzőkönyvi kivonatot küldöttség vigye el dr. Vas Vilmosnak. A közgyűlés ezzel véget is ért. Nagy az elkeseredés Erzsébethelyen a vasúti átjárók miatt Évek óta hiába követelnek átjárót a pályatesten — Az esőzések miatt a forgalom hónapok óta az egyetlen felüljáróra zsúfolódik (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Közlöny már sokat irt Erzsébethely egyik legnagyobb sérelméről : a pályatesten átvezető hidak elégtelenségéről. Csabának ez a hatalmasan fejlődő, de mostohán kezelt kerülete már az elszakadás keserű gondolatával foglalkozik, mert azok az egészen természetes kapcsok, melyek forgalmilag is hivatva lennének bizonyítani a Csabához való tartozást, semmiféle rimánkodásra sem akarnak lekerülni. Csak a múltkoriban irtunk a póstamizériákról, valószínűleg hiába s most újra szót kell emelnünk egy még ennél is régibb sérelem ügyében, a vasúti átjárók miatt. Hosszas könyörgésekre elhatározta a MÁV, hogy a Tompauccát összeköti egy repülő gyaloghiddal az Ihász-uccával. A megoldás helyes és szükséges is, csak az a baj, hogy a hid olyan nehezen akar {megépülni. Tervbe vette a MÁV, hogy egy kocsi felüljáróhidat épit a Tinódi- és Tompa-uccák összekötésére. Ebben az évben már készen is kellett volna lennie mindkét hídnak, azonban az erzsébethelyiek minden kérése, követelése ellenére még csak hozzá sem kezdtek az építéshez. A kérvények csak mennek folyton, hol az alispánhoz, hol a főispánhoz, hol meg a közigazgatási bírósághoz, de vissza is jönnek mindig valamely határozattal, csak azzal nem, hogy végre a hídépítést elrendelnék. Most aztán, hogy az időjárás is kedvezőtlen az erzsébethelyieknek, elkeseredésük elérte a tetőpontját. Csak menjen ki bárki is és nézze meg azokat az uccákat, átjárókat a vaspálya környékén és nézze meg azt a keserves kínlódást, mellyel az emberek ma?uk vagy kocsival, lóval, állatokkal a térdig érő vízben és sárban vergődnek, — az bizonyosan nem fog csodálkozni azon, hogy ezeknek az embereknek ökö'be szorul a kezök. Elképzelheti akkor bárki, hogy mennyi időt kell elpocsékolnia naponként minden Csabára járó erzsébethelyinek, — sokan vannak pedig — akiknek csak azért, mert a Tinódy-uccánál nem tudnak átjönni, 3—3 tkilométeres kerülőt kell tenniök, mig például a kaszárnyához érnek. Tessék kiszámítani, mennyi károsodás éri ezekkel a hiába eltöltött órákkal az egyént és rajta keresztül mennyi munkateljesítménytől esik el ez a város. Olyan óriási ez a kárösszeg, hogy abból nem is egy, de akár három hidat is lehetne építeni. Szomorú dolog, hogy a lakosság minden igyekezete, minden kérése süket fülekre talált eddig, de egyúttal jellemző is, mert azt mutatja, hogy a mi hatóságaink csak prédikálják a több termelést és munkamegbecsülést, valójában azonban semmit sem tesznek ezeknek az elveknek gyakorlati érvényesítésére. Sok elutasított kérés után most egy utolsó próbálkozást kíséreltek meg az erzsébethelyiek, amikor 1 nevükben Bohus János Bessenyei- I uccai lakos a főispánhoz nyújtott be hétfőn egv kérvényt, melyben most már a Franklin- és Szerdahelyi-ucca összekötése céljából építendő kisebb kocsi felüljáróhid építését kérelmezik. Aki egy pillanatot vet a térképre, az azonnal láthatja, hogv mennyire indokolt a kérés, annak ellenére azonban, ha a teljesítés a MÁV-tól függ, ez is az előzők sorsára fog jutni. Megígérik és várhatják a teljesítést. Ha csak a főispán ismeretsége nem fogja meggyorsittatni a MÁVval ígéreteinek beváltási tempóját, A kertészeti kiállítást rendezik a Széchenyi-ligetben óriási árutömegek lesznek a "kiállításon (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig, hogy hírt adtunk a kereskedelemügyi miniszter elhatározásáról, melynek értelmében a szeptemberi csabai árumintavásár és kiállításra szánt cikkekre 50 százalékos vasúti dijat engedélyez, máris valósággal rohamozzák napnap után bejelentéseikkel az ipa rosok, kereskedők és most ujabban a gazdák is a kiállítás vezetőségét. Ezekből az előjelekből most már teljes biztonsággal meg lehet állapítani, hogy a csabai kiállítás és vásár messze tul fogja haladni azokat a kereteket, melyekre egy vidéki hasonló vásárnál egyáltalján számolni szoktak. Ez a kiállítás immár nemcsak anyagával, hanem tömegével is országos jelentőségű lett s ennélfogva nagyon nagy feladat előtt áll maga a rendezőbizottság és épen ezért helyesen teszi, ha már most számol bizonyos körülményekkel a kiállítási anyag elhelyezését, ai idegenek elszállzsolását és a forgalomnak lehetőleg az egész városra való elosztását illetőleg. Ez a három dolog olyan természetű, hogy feltétlenül hosszas előkészítést igényel és semmiesetre sem elegendő hozzá a megnyitást megelőző hét. Már most m?g kell állapítani tehát, hagy a felsőmezőgazdasági iskolába mely ipari és kereskedelmi cikkek nyerjenek elhelyezést, melyek kerüljenek a nyilt Petőfi ligetbe, a sátrak hová és hogyan legyenek építhetők. A kiállítási anyag elrendezésével kapcsolódik össze szorosan a forgalom elosztása. Ha az egész kiállítást egy helyre zsufoljuk, a várható látogatottság nemcsak árutorlódást, de a közönségnek is igen kellemetlen zsúfoltságát fogja eredményezni. A tolongásban elláradt emberek kedvetlenek lesznek és mint sok ügyetlenül rendezett kiállításon nem fogják látni a „fáktól az erdőt". Fontos érdeke a városnak az, hogy a közönség, főleg az idegenek, könynyedér. végig sétáljanak a városon a kiállítás megtekintése alkalmával. Ez pedig csak u^y érhető el, ha a kiállítást decentralizáljuk, amit könnyen elérhetünk,' ha az ipari kiállítás a Petőfi ligetben és felsőmezőgazdasági iskolában, a m mezőgazdasági és állatkiállitás j ismét egy helyen, lehetőleg azonban vasulon innen együtt a méntelepen, a kertészeti kiállítást pedig a Széchenyi ligetben rendeztetik meg. Csabán ugyanis nincsenek olyan nagy távolságok, melyeket ne lehelne akár könnyed sétával is rövid idő alatt bejárni, ha most már ez a séta a város üzletekkel te'e főutjain, nevezetesebb intézményei közelében történik, az idegenek látván Csaba ipari és kereskedelmi felkészültségét, bizonyára megfelelő jó impressziókat szereznek maguknak. Ez pedig gazdasági szempontból igen fontos körülmény. Az idegeneket illetőleg fontos még a kényelmükről való gondoskodás. A kiállítási büffé jó és lehetőleg olcsó legyen, a környék vendéglői, korcsmái a kiállítás napjaira rendezkedjenek be megfelelő módon, de rendezkedjenek be a szállodák is, sőt egyes magánházak kiadó szobáik jó előre vétessék jegyzékbe a kiállítás vezetőségénél, hogy az idegenek könnyen lehessenek elszállásolhatok. Persze, az ármegállapításnál nem szabad túlzott igényeket támasztaii. Ez a három dolog az, amelynek alapos előkészítésétől figg a kiállítás anyagi és erkölcsi sikere. Ne feledjük el, hogy a jól előkészített kiállításnak nemcsak az elkelt kiállítási áru mennyisége szabja meg sikerét, vagy sikertelenségét, hanem ezen felül még az az effektív haszon, mely az étkező helyeknek, élelmiszer árusító gazdáknak stb. a kiállítási területen kívül jut. Ez a haszon is olyan számottevő, hogy mindenképen megérdemli azt az előzetes fáradtságot, mellyel azt sok gonddal bajjal küzködő közönségünknek biztosithatjuk. Békésmegyei Farketta Vállalat Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmentesen szolgál helyben és vidéken — V

A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készit és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is B Varga János épület és bútorasztalos parkettaválialata B ékósesaba Horthy Mlklós-nt 14 V