Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-22 / 163. szám

EGYES SlAflS AM/k EOBORA Békéscsaba, 1926 jnlins 22 Csütörtök 53-ik évfolyam, 163-ik s%im POLITIIál HáPILáP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyüsi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II, kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés dijszabás szerint. A házhelyek kiosztásának tárgyalásai kezdőd­tek meg szerdón reggel Békés­csabán. A tárgyaló biró, kinek jó­akarata és ügyburga'ma vitánfeiül áll, mór az első tárgyalások alkal­mával a megváltást szenvedő egé­szen egyszerű emberek pergőtü­zébe került. Az a tény, hogy ezek a kérdések csupa apró ember aj­kéról hangzottak el, élesen és tra­gikusan világit be az egész föld­birtokrendezés házhelyosztó akció­jóba és amit ott, emellett az éles­világitás melleit látunk csupa torz, elferdült, be nem fejezett tákol­mány. Ezekből a kérdésekből nemcsak arra várunk választ, amire az egy­szerű emberek elkeseredetten kí­váncsiak, hanem még sok min­denfélére. Mindenekelőtt azonban mégis azon essünk tul, ami eze­ket az apró megváltást szenvedő­ket illeti. Tényleg, honnan fog kapni a megváltást szenvedő kis­ember fia házhelyet, miután idő­közben felnőtt, megnősült, csalá­dot alapított? Honnan fog kapni házhelyet a megváltást szenvedő­nek az a gyermeke, amelyik most született, vagy ezután fog meg­születni s akinek a részére a gon­dos egyszerűség már eiőre gon­doskodott hajlékról a megváltott telek képében ? Mondjuk, hogy a tárgyaló biró méltányolni fog bizonyos, azt ér­demlő körülményeket és ezek a kérdések kielégítő megoldást nyer­nek, de mi fog történni a tényleg kisejáiitott és birtokba sorsolt tel­kekkel? Van egy szabályrendeletünk, mely megszabja azt, hogy a vá­ros építkezése miféle elvek alap­ján történjen, ebből szorosan kö­vetkezik az is, hogy ezek az elvek vonatkoznak az ezeken a telke­ken majdan felépítendő házakra is. A telkek jórésze a város szo­rosan vett területén fekszik s ezek sorsolás utján kerülnek birtokba. Megtörténik tehát, hogy olyan sze­gény ember birtokába keiül egy­egy ilyen telek, aki bizony csak vertfalu egyszoba-konyhás kis vi­tyilló építésére képes. Kap-e az ilyen építési engedélyt ? Ha pedig nem kap, mi történik akkor ? Érdemes volt-e elvenni a régi kis embertől és odaadni egy má­sik kis embernek, aki megint csak nem fog tudni vele mit kezdeni. Látnivaló tehát, hogy a kiindu­lási pont volt hibás és az egész házhelyelosztás elgondolása. Ak­kor, amikor minden lehetőség meg volt arra, hosy megfelelő módon oldassék meg ez a kérdés, ért­hetetlen, hogy mégis mór az alapja ilyen rosszul sikerült. Először is kategóriákat kellett volna megállapítani, legalább hár­mat. Az elsőbe kellett volna so­rozni azokat, akik csak vert falu egészen kis házak építésére kö­telezték volna magukat. A máso­dikba azokat, akik legalább vá­lyogból és legalább két szoba konyhás stb. cserepezett házat s a harmadikba pedig azokat, akik téglából 2—3—4 szobás ház épí­tését vállalták volna. Ezek szerint kellett volna megállapítani mór a kiosztandó telkek rejonjait és megejteni a sorsolást, emi na­gyon könnyű dolog és sok-sok elkeseredéstől kímélte volna meg a lakosságot, ugy az igénylőt, mint a megváltást szenvedőt. Hiszen a város közvetlen szélén vízmentes ne^yobb birtokok vannak, me­lyekből könnyű szerrel ki lehetne elégiterJ minden igényt. A tárgya­lés egyszerű és gyors lehetett volna, mert a 2—3 kisajátítást szenvedőt könnyen lehetne rekom­penzálni. Ehelyett sok kisember, sok elkeseredésével kell előszóra bírónak megküzdenie, hogy vég­eredményben is egy rossz meg­oldásra találjon. Ha ugyan egyáltalán lehetséges lesz megoldást találnia. Franciaországban már kitörőben a forradalom Herriot diktatúrája sem segit — Katonai erővel tartják fenn a rendet Páris, julius 21. A tegnap esti minisztertanács ulán Herriot tár­gyalásokat folytatott munkatársai­val. A belügyminiszter kijelentette, hogy alaptalan az a híresztelés, hogy De Monzie pénzügyminiszter lemond és valótlan az is. hogy Herriot ellen merényletet akartak elkövetni, Herriot ma délelőtt meg­beszélést folytatott a francia bank kormányzójával. A kényes helyzet megköveleli azokat a határozott rendszabályokat, amelyekre a kor­mány eltökélte magát. A köztár­sasági elnök teljes felhatalmazást adott Herriotnak a helyzet meg­oldására. Ma a francia frank újból hatalmasat zuhant, a reggeli lapok pesszimisztikusan irnak a hely­zetről. Tegnap este összeült a nagy­bankok igazgatóinak értekezlete és megbeszélte a teendőket arra az esetre, ha ma is folytatódnék a bankok és takerékpénztórak tegnapi megrohanása a közönség részéről. Elhatározták, hogy a be­tevők követeléseiknek csak bizo­nyos százalékát edják ki. Mivel a lakosság elkeseredése egyre nö­vekszik a bankok ellen, éritke­zésbe léptek a katonai hatósá­gokkal, hogy a bankok védelmére nagyobb számú csapatokat tartsa­nak készenlétben. Az uccákon egyre hangzik a felkiáltás: „Le De Monzievel, éljen Caillaux 1" Az állami épületek előtt a töme­gek többször kíséreltek meg tün­tetéseket, azonban a rendőrség nagy készenléttel vonult fel és minden zavargást megakadályo­zott. Oly fenyegető a helyzet, hogy a rendőrfőnök katonai csa­patok készenlétbehelyezését kérte. Az Ouvre ezt írja, hogy ha a Herriot kormány megbukik, akkor a nemzeti egyesülés nagy kor­mánya követi, amelynek élén Poincaré áll majd. Kétemeletes palotát épit a csabai róm. kath. plébánia A hercegprímás hazatérése után dől el az építés kérdése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mióta Csabán rohamlépésekkel indult meg az építkezés a gyö­nyörűen kialakuló Főtéren sokak­nak szemet szúrt a róm. kath. plébánia ósdi ,kis épülete. Két­szeresen feltűnő is ez, hiszen két építészeti remek között, a város­háza és katholikus templom kö­zött áll és sokan bizony a katho­likus egyháztól várták, hogy egy megfelelő szép épületet építsen a régi helyére. Azok azonban, ! akik azt hitték, hogy a plébánia épülete az egyház tulajdona, té­vedésben voltak, mert az sem a kegyúri jogokat gyakorló városé, sem pedig az egyházé, hanem a mindenkori plébánosé. Csak a telek többi része az egyházé. Ujabban mind gyakrabban fel­vetődött a plébánia építés kérdése, sőt akadtak olyanok is, akik azt állították, hogy az építés gondo­latával a legkomolyabban foglal­koznak az illetékes körök. Miután a kérdés ugy az egyház, rrint a vóios szépitészeti szem­pontjából igen fontos, felkerestük főtisztelendő Bartoss Ferenc apát­plébános urat, aki a legszivélye­sebben adott felvilágosítást az épités terveiről. Előadásából ölömmel tudtuk meg, hogy mór régóta foglalkozik egy szép, a keretbe illő plébánia építésének gondolatával, (mert a jelenlegi épület már olyan rozoga, hogy állandó tatarozása rengeteg összegbe kerül évenként s a hi­vatal é3 a plébánia háztartásá­nak elhelyezésére is már tűrhetet­lenül szűk. Csakhogy, miután mint már mondottuk, az épület a mindenkori plébánosé, az épités is a plébános gondja s mert épen ezért bizonyos pénzügyi keretek között kell mozogni, csak akkor lehet az uj épületet felépíteni, ha az önmagát amortizálja. Az Olasz-Magyar Bank, mely köztudomás szerint foglalkozik efajta építkezésekkel már régeb­ben ki is számította, hogy meny­nyiből lehetne egy kétemeletes palotát felépíteni s arra ez ered­ményre jutott, hogy ahoz 60 ezer dollár feltétlenül szükséges, ami 300 ezer arany koronának felel meg. A kérdéses időben azonban olyan drága volt még a pénz, hogy az építkezés nem lett volna rentábilis, miért is várni kellett vele. Most azonban a helyzet már más és amint értesülünk, a deb­receni püspöki helynök is a kér­dést melegen pártolja, ugy, hogy a hercegprímás hazatérése után remélhetőleg a most kibocsájtásra kerülő amerikai kölcsönből a csabai plébánia épülete is fel­épülhet. A terv az, hogy az épület föld­szintiéi üzlethelyiségek foglalják el, első emelete a plébániáé, má­sodik emelete pedig lakások cél­jait fogja szolgálni. Természetesen a plébánia teljesen el lesz külö­nítve ugy az üzleti, mint a lakás céljaira szolgáló helyiségektől. Igaz örömére szolgál hát min­den csabainak Bartoss főtiszte­lendő plébános urnák nagyszerű elhatározása és ismerve az ő agilitását, mór is örömmel üdvö­zölhetjük Csaba egyik jövendő legszebb épületét. ZQrichben a magyar koronát 72.30-aí jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom